Elméletben nem egészen három hét múlva véget ér a 2022. január óta érvényben lévő, számos alkalommal meghosszabbított kamatstop. A referenciakamatok állása nem indokolja a kivezetést, de a bankok már egyre türelmetlenebbül várják, hogy ez megtörténjen. Mennyit nyernek az érintett adósok a kamatstoppal, és mi történne, ha három és fél év után júliustól ismét a piaci kamat alapján kellene fizetniük a törlesztőrészleteket?

Június 30-án véget ér a hatályos jogszabályok alapján a kamatstop, amelyet még 2021 végén, a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetre hivatkozva vezetett be a kormány. A járványnak azóta régen vége van, a lakossági kamatstop mégis velünk maradt, már hat hosszabbításon van túl, jelenleg az orosz-ukrán háborúval indokolja a kormány a szükségességét. A kérdés, hogy jön-e a hetedik hosszabbítás. Nagy Márton nemzetgazdaságért felelős miniszter már tárgyalt a bankokkal, de bejelentés még nem történt meg.

Milyen kamatstop van még érvényben és kikre vonatkozik?

A 2022 elején bevezetett kamatstop a már fennálló, változó kamatozású, maximum egyéves kamatperiódusú lakáshitel-szerződésekre vonatkozik. Ez azt jelentette, hogy a szerződés alapján alkalmazott referenciakamat (például a BUBOR) nem lehet magasabb, mint a 2021. október 27-i érték. A 3 havi BUBOR 2,02 százalék, a 12 havi BUBOR pedig 2,40 százalék volt ezen a napon. 

2022. októberében a lakáshitelek kamatstopját újabb hitelekre terjesztették ki, köztük a lakáscélú állami támogatásnak minősülő, fogyasztóknak nyújtott kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre, a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre, valamint 2022. november 1-től a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre. Így az ezeknél a hiteleknél alkalmazott kamatváltoztatási mutató sem lehet magasabb a 2021. október véginél.

A Magyar Nemzeti Bank májusban közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a kamatstop jelenleg 286 ezer szerződést érint, 1200 milliárd forint értékben.

Mit jelentene az adósokra nézve, ha kivezetnék a kamatstopot?

Az érintett adósok havi törlesztőrészlete biztosan megemelkedne, ha júliustól kivezetnék a kamatstopot. Hogy pontosan mennyivel, az függ a fennálló hiteltartozástól, a hátralévő futamidőtől és attól is, hogy melyik referenciakamat alapján számítják a bankok az éves ügyleti kamatot. Vagyis a drágulás mértéke ügyfelenként eltérő lehet.

Ha feltételezzük, hogy a fennálló hiteltartozás a kamatstop bevezetésekor 8 millió forint volt, a törlesztésből pedig még 10 év volt hátra, akkor a kamatstop ideje alatt a fennálló tőketartozás egy 3 hónapos kamatperiódussal törlesztett kölcsön esetében 5,64 millió forintra csökkent, ha a 2021. októberi 3 havi BUBOR értékével (2,02 százalék) és 3 százalékpontos kamatfelárral számolunk. A törlesztőrészlet a kamatstop ideje alatt megközelítőleg 85 ezer forint. A kamatstop kivezetése miatt az ügyleti kamat 5,02 százalékról 9,50 százalékra emelkedne, mivel a 3 havi BUBOR év eleje óta 6,50 százalék körüli értéken áll. (A példaszámításnál azt feltételezzük, hogy július elejéig nem fog számottevően változni.) Az új törlesztőrészlet júliustól meghaladná a 97 ezer forintot, ami több mint 14 százalékos emelkedés lenne a jelenlegi 85 ezer forinthoz képest. 

Ha 12 hónapos kamatperiódussal számolunk, hasonló a helyzet. A kamatstop végén a fennálló tőketartozás 5,67 millió forint lenne - valamivel több, mint a 3 havival számolva, a referenciakamat ugyanis valamivel magasabb volt a kamatstop bevezetése idején. Most azonban 4 bázisponttal alacsonyabb a 12 havi BUBOR a 3 havinál, 6,47 százalék. A kamatstop idején fizetett 86 ezer forintos törlesztőrészlet közel 98 ezer forintra emelkedne júliustól, ha visszatérnének három és fél év után a piaci kamatok.

A 3 havi BUBOR kisebb mozgásokkal körülbelül tavaly november óta, vagyis több mint fél éve 6,50 százalékon áll. A kormány egy korábbi ígérete szerint a kamatstop kivezetése akkor történhet meg, ha a referenciakamatok 10 százalék alá süllyednek, ami megtörtént, sőt mostanra az ügyleti kamatok is 10 százalék alatt vannak. 

Ennél sokkal rosszabb is volt a helyzet

Az NGM számításai szerint a kamatstop nélkül a családok hitelkamatai drasztikusan, akár 25 százalék feletti szintre is megnőhettek volna, és a törlesztőrészletek is átlagosan több mint 80 százalékkal lettek volna magasabbak.

Ez a Bank360 számításai alapján arra az időszakra nézve valóban igaz, amikor a BUBOR szintje 20 százalék közelében is volt. 3 százalékpontos kamatfelárral számolva ez azt jelentette volna a fenti példánál maradva, hogy a korábban 4-5 százalékos éves kamat 20 százalék fölé is emelkedett volna, a havi 85 ezer forint körüli törlesztőrészlet pedig néhány hónap alatt 145-150 ezer forintig ugrott volna fel.

Mit mondanak a szereplők?

A Bankszövetség és a nagybankok álláspontja egyértelmű, ők már várják a kamatstop végét. Néhány héttel ezelőtt a Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop-rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az erre adott válaszában azt emelte ki, hogy a kamatstop bevezetésétől 2025 júniusáig tartó időszak alatt közel 330 milliárd forintos megtakarítás keletkezett, tehát ennyivel több pénz maradt az érintett családok zsebében. (Az más kérdés, hogy ez a pénz nem az államkasszából hiányzik, hanem a bankok költségvetéséből, akik így a kieső kamatjövedelmet vagy annak akár csak egy részét más szolgáltatásokból tudják pótolni, amelyekért ugyanúgy az ügyfelek fizetnek.)

A Magyar Nemzeti Bank azt írta jelentésében, hogy a kamatstop júliusi kivezetése kismértékű kockázatot jelent, mivel az így sérülékennyé váló hitelállomány rendszerszinten nem jelentős. A jegybank becslése alapján a sérülékeny adósok száma 16 ezer fő, akikhez 137 milliárd forintnyi kamatstopban lévő hitelállomány kapcsolódik, mely a teljes jelzáloghitel-állomány 2 százaléka. Az adósok egyéb hiteleit is figyelembe véve 24 ezer szerződés, összesen 185 milliárd forint törlesztése válhat problémássá. 

Volt, van és lesz alkalom fixálni a hitelkamatokat

A bankok és a jegybank egyik érve a kamatstop kivezetése mellett, hogy az adósok figyelmét számos alkalommal felhívták arra, hogy a változó kamatot érdemes fixálni. Ezeknek a tájékoztatóknak a kiküldése már a koronavírus-járvány előtti években elkezdődött, függetlenül járványhelyzettől, veszélyhelyzettől, kamatstoptól. Egy részük már akkor, egy részük pedig 2021-ben lépett, amikor a referenciakamatok emelkedni kezdtek, hiszen akkor még nem tudhatták, hogy több éves kamatstop következik. Őket aligha vigasztalja a tudat, hogy pénzügyileg tudatos döntést hoztak. 

A kamatok fixálása, kiváltása most is egy lehetőség. Igaz, hogy így is drágulna a hitel, de valamivel kisebb mértékben, mintha a kamatstop kivezetése után maradna a változó kamatozású kölcsön. Fix kamatozású, lakáshitel kiváltására alkalmas kölcsönt már találhatunk 8 százalék körüli THM-mel, így a havi törlesztőrészlet néhány ezer forinttal kisebb lenne, mint a változó kamatozású a kamatstop kivezetése után és a kamatváltozásoktól sem kellene tartani a futamidő végéig.