Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa, ahogyan a kamatfolyosó két széle sem módosult: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.

Az előző, májusi kamatmeghatározó ülésén sem változtatott a testület a jegybanki alapkamaton, a kamatfolyosón, illetve az egynapos (O/N) hitel kamatán sem; a Monetáris Tanács tagjai egyhangúlag döntöttek így. Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

A keddi döntést követően az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált. A lakossági fogyasztás élénk növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak. A bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A második negyedévben a kettősség továbbra is fennmaradt: a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 5 százalékkal bővült, ugyanakkor az ipari termelés jelentősen, az építőipari termelés kismértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az év második felében a Monetáris Tanács fokozatos élénkülést vár, amit a stabilan erős fogyasztásnövekedés mellett a lassan normalizálódó külső konjunktúra, valamint bázishatások is támogatnak.

Összességében idén a márciusi inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, 0,8 százalékos GDP-bővülés várható - jelezték a közleményben.

Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők a konjunktúra további élénkülésének irányába hatnak. A magyar GDP 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.

Májusban az infláció 4,4 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,8 százalékra mérséklődött. A részben hatósági, részben önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak, ugyanakkor a vállalatok árazási viselkedésében továbbra is erős átárazások figyelhetők meg. A májusi árváltozások mértéke az iparcikkek esetében enyhén a historikus átlag felett alakult. Az egyszeri tényezők hatásától szűrve a piaci szolgáltatások esetében is élénk volt az áremelkedés.

A testület szerint az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul az infláció. Középtávon az élénk fogyasztási kereslet, a változékony nyersanyagpiaci mozgások és a tartósan erős bérdinamika mellett szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az inflációs cél.

Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt.

Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez - írták a közleményben.

Varga Mihály jegybankelnök: továbbra is szigorú monetáris politika szükséges

Továbbra is stabilitásorientált, szigorú monetáris politikára van szükség, a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett - mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn Budapesten, a tanács ülését követő sajtótájékoztatón.

Jelezte: az infláció 2027-ben érheti el fenntartható módon a 3 százalékos jegybanki célt. Az előretekintő iránymutatás nem változott - mondta.

Közölte, hogy az idén a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, 0,8 százalékos GDP-bővülés várható a legfrissebb előrejelzés szerint, amelynek részleteit csütörtökön publikálják.

Hangsúlyozta, hogy az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és a vámbejelentések továbbra is bizonytalan pénzpiaci környezetet okoznak, a globális befektetői hangulat változékonyan alakul. A közel-keleti konfliktus eszkalálódásának hatására nőtt a bizonytalanság a részvénypiacokon is, emiatt nőtt az energiaárak változékonysága.

Varga Mihály kifejtette: az év második felében a magyar gazdaság fokozatos élénkülése várható, amit a stabilan erős fogyasztásnövekedés mellett a lassan normalizálódó külső konjunktúra, valamint bázishatások is támogatnak.

Ismertetése szerint 2026-tól a belső és külső tényezők élénkíthetik a konjunktúrát, jövőre 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet a gazdaság. Március óta a nagy gazdasági régiók növekedésére vonatkozó várakozások jellemzően lefelé módosultak, ugyanakkor az európai költségvetési kiadások segíthetnek ellensúlyozni a vámháború negatív hatásait - mondta, megjegyezve, hogy a magyar gazdaság elhúzódóan visszafogott teljesítményt mutat.

Ismertette, hogy májusban 4,4 százalékra emelkedett az infláció, az év hátralévő részében pedig várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.

Megjegyezte, hogy az árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírnak rövid távon, ugyanakkor a vállalatok árazási viselkedésében továbbra is erős átárazások figyelhetők meg. A májusi árváltozások mértéke az iparcikkek esetében enyhén a historikus átlag felett alakult. Az egyszeri tényezők hatásától szűrve a piaci szolgáltatások esetében is élénk volt az áremelkedés. A lakossági inflációs várakozások csökkentek, ugyanakkor továbbra is magas szinten alakulnak - mondta, hozzátéve: az infláció elleni küzdelem nem ért véget, az inflációs cél tartós eléréséhez a várakozások horgonyzására van szükség.

Újságírói kérdésre a hatósági árak várható kivezetéséről elmondta: mindig a kormány döntéseiből indulnak ki, erre a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentésben részletesen kitérnek majd. A bankszövetséggel folyamatosak az egyeztetések, jelenleg a vállalati hitelpiac élénkítéséről tárgyalnak.

Kitért arra, hogy a jegybankok függetlensége a világon mindenhol kulcskérdés, Lengyelországban sérülni látszik ez a függetlenség 2023-óta. Kijelentette: kiállnak a lengyel jegybank függetlensége mellett, és támogatásukról biztosították a kollégáikat.