Minden harmadik bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének, és egyre többen jönnek rá, milyen praktikus szolgáltatás a teljesen ingyenes fizetési kérelem.

Fenekestől felforgatta a covid-járvány, az infláció és a fintech-forradalom a magyarok fizetési szokásait - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. 2023 végére minden korábbinál többen rendelkeztek bankszámlával és bankkártyával. 178 ezernél is több forint- és 65 ezer devizaszámlát nyitottak tavaly a hazai bankoknál, ennek köszönhetően a bankszámlák száma már nagyon közel jár a 11 millióhoz. Ebből a túlnyomó többség, 9,93 millió darab magánszemélyeké, a többi vállalkozásoké és egyéb szervezeteké. 

A számlák 84 százalékát interneten keresztül is el lehet érni, és bankkártyát is használ a számlatulajdonosok többsége. 10,07 millió hazia kibocsátású fizetési kártya volt az év végén Magyarországon, ezek döntő része betéti kártya volt. A hitelkártya továbbra sem népszerű termék, kevesebb mint 1,12 millió van használatban. Nagyjából 300 ezerrel csökkent a hitelkártyák száma 2017 vége óta, ugyanez idő alatt 1,24 millióval nőtt a betéti kártyáké. 

Kétszer annyit már a kártyás vásárlás értéke, mint a készpénzfelvétel

Az egyik legjelentősebb fordulat az elmúlt években a banki szolgáltatások használatában a bankkártyás vásárlás elterjedése. A jegybank adatai szerint a covid-járvány idején jött el a fordulat, 2020 második negyedéve volt az első olyan időszak, amikor a magyarok nagyobb értékben használták vásárlásra a bankkártyáikat, mint amennyi értékben készpénzt vettek fel vele. 

Az olló azóta egyre szélesebbre nyílik, 2023 utolsó negyedévében a kártyás vásárlások értéke már meghaladta a 4600 milliárd forintot, ez több mint a kétszerese a készpénzfelvételekének, amelyek 2 276 milliárdot tettek ki. Miközben a vásárlások száma és értéke növekszik, a hazai kibocsátású kártyákkal végzett készpénzfelvételi tranzakciók száma és értéke stagnál, sőt lassan csökken az elmúlt évek hatalmas inflációja ellenére. 

Az ATM-ek száma lassan növekszik, ebben szerepe lehet egy bő egy évvel ezelőtt megjelent jegybanki rendeletnek is. Jelenleg 4 861 darab automata van az országban. A bolti POS-ek száma tavaly több mint 26 ezerrel emelkedett, és már meghaladja a 255 ezret. 2023-ban csaknem 12,4 ezer bolti kereskedő, szolgáltató és 8,7 ezer internetes áruház döntött úgy, hogy innentől kezdve elfogadja a bankkártyákat. 

A kártyák harmadát már bevittük a mobilba

A készpénz és fizetési funkcióval rendelkező bankkártyák 31 százalékát digitalizálták az ügyfelek okostelefonba vagy okosórába, lassan a magyar banki ügyfelek harmada már így fizet. Jól is teszik, hiszen ez a fizetési megoldás sokkal biztonságosabb, mint elővenni a bankkártyát. Ha valaki okoseszközzel fizet, idegenek nem leshetik le se a kártya adatait, se a PIN-kódot a vásárlásnál. Ha pedig biometrikus azonosítást (ujjlenyomat, arcfelismerés) használ, akkor még a telefonos jóváhagyó kódját sem láthatják. 

Az azonnali fizetési rendszer (AFR) négy évvel ezelőtti bevezetésével indított újdonságok közül a másodlagos számlaazonosító használata továbbra sem terjedt el, a fizetési számlák mindössze 0,85 százalékához kapcsoltak hozzá mobiltelefonszámot, email-címet vagy adószámot, illetve adóazonosítót. Ennek vélhetően az egyik oka, hogy a számlákhoz a bankok nem rendelik hozzá ezeket az azonosítókat automatikusan, ellentétben a fintech-cégekkel, amelyeknél például a partnerek telefonszámai alapján általában már lehet pénzt átutalni.

A magyar bankoknál ez a folyamat macerás, az ügyfeleknek kérelmezni kell a másodlagos azonosító használatát, több lépcsőben, kódokat megadva, jóvá kell hagyniuk azt, ráadásul ezek az azonosítók évente automatikusan lejárnak, ha nem erősítik meg az ügyfelek, bár az azonosítók egy része (például az adóazonosító) valószínűleg sosem változik meg az ügyfél élete során, és a többit is ritkán cserélik le a kliensek. 

A fizetési kérelem kezd népszerűbbé válni

Másodlagos azonosítóra 16,6 ezer utalás történt 2023 utolsó negyedévében, az év egészében pedig 72 ezer darab, ezek összértéke alig érte el a 4 milliárd forintot, ami elenyésző az azonnali fizetési rendszerben indított több mint 200 millió utaláshoz képest, amelyek értéke megközelítette tavaly az 51 ezer milliárd forintot. 2022-ben is nagyjából 4 milliárd forintnyi tranzakció történt másodlagos azonosítók használatával. 

A fizetési kérelem viszont kezd elterjedni. 2023 utolsó negyedévében már több mint 50 ezer alkalommal használták ezt a funkciót a banki ügyfelek 1,84 milliárd forint értékben. Ez sem jelentős összeg persze, de a tranzakciók száma 2022 utolsó három hónapjához képest a hatszorosára ugrott. A statisztikát pedig tovább javíthatja, hogy idén áprilistól kötelező lesz az összes banknak biztosítania ezt a szolgáltatást az ügyfeleknek. 

A fizetési kérelem lényege, hogy az egyik bankszámla-tulajdonos ezen keresztül kérhet pénzt egy másik banki ügyféltől, akinek elegendő jóváhagynia a tranzakciót az utaláshoz. A díjmentes szolgáltatás jól jöhet olyan helyzetekben, ha valakinek meg kell adni egy mozijegy árát vagy egy vacsorából a ráeső fogyasztást, de akkor is praktikus, ha a gyereknek elfogy a pénze, és szeretne még kérni a szülőtől. Használhatják emellett az osztálypénz vagy a rezsiszámlák beszedésére is.