A jegybanki alapkamat holnaptól 11,5 százalékos lesz. Az infláció az év végére 7-8 százalék közé csökkenhet, de az MNB várhatóan ennél magasabban fogja tartani az irányadó rátát az árstabilitás érdekében, ezért az alapkamat csak februárban mehet 10 százalék alá. A jegybanki döntés már decemberben tovább csökkentheti a lakáshitelek árát a kamatplafonon keresztül.

Tovább csökkent az alapkamat, ahogy azt az elemzők is várták, és ahogy a Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke is jelezte nemrég. Az MNB monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen a 12,25 százalékos alapkamatot 0,75 százalékponttal 11,5 százalékosra vágta vissza, az egynapos betét kamata 10,5 százalékosra, az egynapos hitel pedig holnaptól 12,5 százalékos kamattal ketyeg a bankok számára. 

A döntés nem meglepő, hiszen az éves infláció csökkent, októberben már csak 9,9 százalékos volt, az év hátralévő részében pedig még tovább mérséklődhet. Emellett a makrogazdasági folyamatok is kedvezőek, az energiahordozók ára és a forint árfolyama is stabil maradt az utóbbi hetekben, a folyó fizetési mérleg többlete egyre magasabb, az ország külső egyensúlyi mutatói folyamatosan javulnak. 

A holnaptól érvényes alapkamat így bőven reálkamatot jelent a befektetőknek. Legközelebb a karácsony előtti héten ül össze kamatdöntő ülésre a monetáris tanács, és egyelőre a piac akkor is további lazításra számít, de a tervekről többet majd Virág Barnabás alelnök délután 3-kor esedékes tájékoztatójából lehet majd megtudni. 

Jövőre lehet egyszámjegyű az alapkamat

Az éves inflációt az év végére a jegybank a 7–8 százalékos tartományba várja. A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba, ami 2-4 százalék között van. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, 2024-ben 4,0–6,0, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat az MNB aktuális előrejelzése alapján. 

Egyszámjegyű alapkamatra legkorábban a jövő év első felében számítanak az elemzők. Ez a kamatszint szükséges ahhoz, hogy a 2021 őszén bejelentett, és 2022 elejétől érvényes kamatstopot kivezessék - legalábbis a kormány ezt harangozta be. Az alapkamat emellett a jövő évtől a babaváró hiteleknél is fontos referenciának számít majd, az újonnan felvett támogatott kölcsönöknél ugyanis, ha a házaspár nem tudja teljesíteni a kamatmentességhez szükséges feltételeket, a büntetőkamat, ami alapján a támogatást vissza kell fizetniük, az alapkamathoz igazodik majd. 

A betétek és a hitelek kamata is csökkenhet

Az alapkamathoz igazodnak emellett egyes bankbetétek is, néhány hitelintézet a lakosság számára is kínál ilyen betéteket, máshol a privátbanki, vállalati ügyfeleknek van lehetőségük arra, hogy a jegybanki betéthez hasonló kamaton elhelyezzék a pénzüket. Ez a lehetőség azonban a kamatvágások miatt egyre kevésbé lehet vonzó, egyes lakossági állampapírok ugyanis most már sokkal vonzóbb kamatot kínálnak, ráadásul nem kell utánuk kamatadót és szochót fizetni. 

A jegybank mostani döntése a banki hitelek kamataira is hat. A bankközi kamatok, például a BUBOR és a BIRS is rendszerint csökken az ilyen döntések után. A BUBOR a változó kamatozású hiteleknél - főleg a piaci alapú vállalati hiteleknél - fontos paraméter, a BIRS az olyan, hosszabb kamatperiódusú kölcsönöknél jellemző referenciakamat, mint amilyenek a lakáshitelek. A már felvett hitelek esetén ezek a kamatfordulónál változtathatják meg a törlesztőrészleteket.

A jegybanki kamatcsökkentés nem épül be automatikusan a bankok új lakossági hiteleinek árazásába, de befolyásolja azt a referenciakamatokon keresztül. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium például azt közölte nemrégiben, hogy a jegybank novemberi döntését követően várhatóan lejjebb lehet vinni a lakáshitelek jelenleg 8,5 százalékos kamatplafonját, amelyet a bankok mindegyike betart október 9-től.