Nem ment 20 százalék alá az infláció az első félév végére, bár a csökkenése júniusban is folytatódott. Az év hátralévő részében már legalább havi 2 százalékos mérséklődés kellene ahhoz, hogy 2023 végére egy számjegyű legyen a drágulás és a jegybanki alapkamat. Megnéztük, megvalósulhat-e ez még.

Az előző hónap nagyobb inflációcsökkenése után sokaknak csalódást okozhat, hogy nem ment 20 százalék alá az áremelkedés mértéke júniusban, de valójában a mérséklődés megfelel a reális várakozásoknak, nem történt semmi váratlan. A folyamatosan legoptimistább kormányzati nyilatkozatokban, de többnyire más elemzésekben is az szerepelt, hogy az első félév végére mehet 20 százalék alá az infláció. Ez ugyan a 20,1 százalékos adattal nem valósult meg, de ha végül megtörtént volna, és például 19,9 százalékot mutatna az adat, az sem jelentene egy gyökeresen más inflációs helyzetet.

Innentől viszont már tartósan nagyobb inflációcsökkenésre lenne szükség ahhoz, hogy a kormány és a jegybank prognózisának megfelelően 10 százalék alá csökkenjen a fogyasztói árak emelkedése még az idén vagy akár már ősszel. Ha júliustól folyamatosan átlagosan 2 százalékkal csökkenne az infláció, akkor érnénk csak el az egy számjegyű inflációt decemberre. 

Ez a júniusi 1,4 százalékos mérséklődés alapján sem elképzelhetetlen. Önmagában már változatlan árak mellett is bekövetkezne egy jelentős csökkenés, amit a sokat emlegetett bázishatás okoz. Ez azt jelenti, hogy mivel tavaly ebben az időszakban emelkedtek meredeken az árak, ezekhez viszonyítva most, egy év múlva már nem lesz olyan nagy az éves drágulás még változatlan árszint mellett sem. Ezen felül a tavaly nyári rezsiemelés okozott egy egyszeri nagy árugrást, ami az idén nem fog bekövetkezni, hiszen semmi ok nincs a piaci áram- és gáztarifák növelésére, sőt, a pusztán a beszerzési árak alapján már a csökkentés lenne indokolt.

Természetesen az embereknek nem a statisztika a fontos, hanem az, hogy milyen árakat látnak az üzletekben. Ők nem bázishatást vesznek a boltban, hanem tejet, kenyeret és húst. Ezért aztán akkor érzik majd azt, hogy tényleg csökken az infláció, ha nem az egy évvel korábbihoz, hanem az előző hónaphoz képest találkoznak alacsonyabb árakkal a boltokban vagy a szolgáltatóknál. Ilyenre eddig egyedül májusban volt eddig példa, amikor hajszálnyit már mérséklődtek az árak az előző hónapéhoz képest. Azonban még a júniusi, 20,1 százalékos infláció mögött is 0,3 százalékos havi áremelkedés állt.

Jó hír az, hogy júniusban már 0,4 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak májushoz képest, de ezek még mindig 29,3 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbiakat, ami mellet ilyen kis mértékű mérséklődésből legfeljebb csak annyit érezhetünk a pénztáraknál, hogy nem lett drágább a nagybevásárlás.

Az inflációt legjobban éppen az mérsékli, hogy az emberek minden várakozásnál nagyobb mértékben fogták vissza a fogyasztásukat, amit jól mutat, hogy a kiskereskedelmi forgalom májusban 12,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ezen belül az élelmiszerboltokban 10,9 százalékkal kevesebbet vásároltunk. Tökéletesen jelzi a spórolás mértékét, hogy a már nem hatósági áras üzemanyagból 25,9 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy éve, az akkor még 480 forintos benzinből és dízelből.

Az infláció további csökkenése az elkövetkező hónapokban ugyan szinte biztosra vehető, de vannak olyan tényezők is, amik ezt lassíthatják. Ilyen például a forint árfolyamának gyengülése. Ez éppen a napokban vett lendületet, aminek hatására a 370 körüli euró már újra 390 forint felé tart, és az árfolyamnak az inflációs adat sem tett jót. Ahhoz, hogy ez az inflációra is érdemi hatással legyen, tartós és jelentős gyengülésnek kellene bekövetkeznie, de ha például 390 forint körül ragad az euró, az akár 0,5 százalékos pluszt is adhat az inflációhoz. 

Ugyancsak inflációnövelő hatása lehet annak, hogy brutálisan megemelkedtek a termékdíjak júliustól. Ezeket a cégeknek kell megfizetni bizonyos áruk, illetve csomagolóanyagok után (például papír és műanyag csomagolás, elektronikai eszközök, gumiabroncs, ruházat) a hulladékkezelésre. A díjemelés mértéke akkora, hogy azt a gyártók, forgalmazók szerint nem tudják lenyelni. Az azonban csak az elkövetkező hónapokban derülhet ki, hogy ez tényleg megemeli-e az érintett termékek árát.

Ugyanilyen árnövelő hatású lehet az élelmiszerárstopok augusztusi megszűnése. A kormány ugyan ezekre a termékekre is kötelező akcióztatást vezetett be, azonban önmagában az árstop eltörlése biztosan drágítja az érintett termékeket, csak az a kérdés, hogy végül mennyivel, és ez összességében mekkora hatással lesz az inflációra. 

Az infláció alakulásával párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentése is fontos kérdés, hiszen ez határozhatja meg a banki hitelek árát. A júniusi inflációs adat alapján az MNB folytatni tudja a májusban megkezdett, havi 1 százalékos kamatcsökkentését. Ha ez kitart az év végéig, akkor decemberben lehet 10 százalék az alapkamat. 

Az már az eddigi kamatvágások hatásaiból is látszik, hogy a jegybanki csökkentés kisebb lépésekkel és késleltetve, de azért meglátszik a lakossági hitelek kamataiban. A Bank360.hu hitelkalkulátorának adatai szerint az elmúlt két hónapban mr több nagybank is csökkentette valamelyest a személyi kölcsönök és lakáshitelek árát. Ahhoz azonban még hónapok jegybanki és kereskedelmi banki kamatvágásaira lesz szükség, hogy az igénylők már érezhetően olcsóbb hitelekkel találkozzanak.

Az alapkamat 10 százalék alá csökkenésének azért is van jelentősége, mert a kormány ehhez kötötte a jelzáloghitelek kamatstopjának megszüntetését. A kamatféket egyelőre 2023 végéig tartja behúzva a kormány, de az érintetteknek már érdemes készülni arra, hogy ez a számukra nagyon kedvező helyzet jövőre megváltozik. Igaz, addigra már jóval alacsonyabbak lesznek azok a referenciakamatok is, amelyek alapján meghatározzák a törlesztőrészletüket, de a kamatstop eltörlése mindenképpen jelentős többletkiadással jár majd a számukra. Ennek mértéke azonban a referenciakamatok alakulásán túl attól is függ, hogy a kormány teljesen eltörli-e a kamatstopot, vagy ezt lépcsőzetesen, esetleg szelektíven, nem minden lakáshitelre vonatkozóan teszi meg.