Hiába fordítunk a házunk, lakásunk energiahatékonyságára akár milliókat is, ha azt nem jól csináljuk, elmaradhat a várt eredmény. De legalábbis rosszabb lesz, mintha ugyanazt a pénzt okosan költenénk el.

Mekkora befektetést igényel, hogy energiahatékonyabbá tegyük az otthonunkat? Milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésünkre, és kitől kérjünk tanácsot? A hvg.hu legutóbbi zCast adása a zöld otthonokról szólt.

Az elmúlt egy év sokak számára arról szólt, hogyan nyerjék el a napelem pályázat néven ismert energiahatékonysága támogatás ingyenmillióit, vagy hogyan jussanak hozzá a magasra emelkedett kamatú piaci lakáshitelek idején a nagyon kedvező, 2,5 százalékos kamatú zöld hitelhez és az ehhez kapcsolható zöld csokhoz. Ezek a lehetőségek már bezárultak, de június végéig még igényelhető a falusi csok, amivel szintén végre lehet hajtani energiahatékonysági lakásfejlesztést. Év végéig pedig még hozzá lehet jutni a lakásfelújítási támogatáshoz és az ahhoz kapcsolódó kedvezményes hitelhez, amiből szintén megvalósíthatóak ilyen beruházások.

Célszerű különválasztanunk azt, hogy egy lakás, vagy ház mennyire környezettudatos, és hogy mennyire energiahatékony – mondta a zCast z adásban Schum Gergely, az Energiaklub munkatársa, a RenoPont projektvezetője. Míg a környezettudatos otthont olyan tényezők jellemzik, minthogy nem pazaroljuk az élelmiszert, vagy éppen nem zuhanyozunk 20 percig, az energiahatékonyság már más téma, azt nehezebben látjuk át, és nincs is mindenre ráhatásunk.

Sokan sajnos annyira nem értenek az energetikához, hogy nincsenek azzal képben, hogy azzal saját maguknak ártanak, ha telente a függönyt leengedik a radiátor elé. Ezzel olyan 5-6 százalékkal romlik a saját fűtésük és akár egy fokot is elvesztenek – magyarázza a szakértő, milyen trükkökkel tudunk spórolni az energiával anélkül, hogy bármibe is beruháznánk. Meglátása szerint sok ehhez hasonló praktika van, amivel jelentős energiát takaríthatunk meg.

Schum Gergely szerint sokat lehet spórolni az otthoni energiafelhasználáson, a megtakarított pénzt pedig energiahatékonysági beruházásokba forgathatjuk, például ablakcserébe, külső- vagy födémhőszigetelésbe vagy egy modernebb kazánba. Az ehhez szükséges pénzen túl a szakértő szerint más is megakadályozhatja, hogy belevágjunk egy ilyen fejlesztésbe.

Sokan azért nem mernek belevágni egy felújításba, mert azzal szembesülnek, hogy most akkor mit csináljanak? Cseréljék ki az ablakot? Ha igen, milyenre? Mivel hőszigeteljek? Kit hívjak egyáltalán és milyen engedélyekre lehet szükség? - sorolja a felújítás előtt állók dilemmáit. Laikusként pedig azt sem tudjuk eldönteni, ha éppen a fele se igaz annak, amit egy kivitelező mond nekünk. Ezekre válaszként indult el nemrég a RenoPont.

Bálint Attila is, az IKEA Magyarország fenntarthatósági vezetője, azonban úgy látja, egyre többen állnak ahhoz tudatosan, hogyan és mivel is veszik magukat körbe az otthonukban. „Sok esetben a tudatosság hiánya miatt nem tesszük meg azokat a lépéseket, amiket megtehetnénk a mindennapokban. Azonban egyre tudatosabbak az emberek, egyre fontosabb szempont például az, hogy egy termék alapanyag mennyire fenntartható, és hogy milyen hatással van a jövőre.