Ezerötszázas nettó órabérrel már elégedettek a diákmunkások
Ezerötszázas nettó órabérrel már elégedettek a diákmunkások
Nincsenek elszállt jövedelemelvárásaik a diákmunkásoknak, a legtöbbjüknek a minimálbéres bruttó órabér körüli fizetés már belefér, amit most megkönnyít az, hogy ez egyben a nettójuk az idéntől.
A magyar diákok jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát, a Meló-Diákkal több mint négyötödük került kapcsolatba. A társaság nemrégiben országos, reprezentatív felmérésben térképezte fel az elvárásaikat, pénzügyi szokásaikat.
A diákmunkásoknak a bérekben nincsenek irreális elvárásaik: az „elfogadható nettó órabér” szintjét 82 százalékuk 1150 és 1500 forint közé tette. A 2000 forintnál magasabb órabért csupán kevesebb mint 3 százalékuk tartotta reálisnak. Az 1150 forint az idén fontos határ: a 20 százalékos minimálbér-emelést követően 2022-től ennyi a minimális bruttó órabér. A diákmunkások visszafogottságát megkönnyíti, hogy ez a bruttó bér a 25 évnél fiatalabbak esetében szinte biztos, hogy egyúttal nettó bér is. 2022-től ugyanis viszonylag magas havi jövedelemhatárig a 25 év alattiak szja-mentességet élveznek. 40 százalékuk a felmérésben úgy nyilatkozott: az, hogy több marad a zsebében, több munkára sarkallja.
A diákmunka kiválasztásakor a legtöbben (36 százalék) a bérezést tartja a legfontosabbnak. A további két „dobogós szempont” a megközelíthetőség és a széles munkaválaszték (mindkettő közel 20 százalék), a kollégák szakértelme pedig a megkérdezettek 14 százalékánál számított döntőnek. A munkahely hírneve nem különösebben fontos: mindössze a diákok 3 százaléka jelölte meg a választás elsődleges szempontjaként.
A Meló-Diák kutatása szerint a válaszadók 30 százaléka iskolai kiadásokra, negyedük a lakhatás költségeinek (például albérletének) fedezésére költi a diákmunkával keresett pénzt, 18 százalékuk a családját támogatja, 37 százalékuk félre is tesz belőle (több választ is meg lehetett jelölni). Az „egyszeri” kiadások körében a mobilitás a sláger: jogosítványra, autóra, motorra gyűjt a válaszadók 38 százaléka, de 27 százalékuk utazásra (is) költené a keresetét.
A diákmunkát sokan a szünidőhöz kötik, de a diákmunkások nem így látják: közel háromnegyedük szívesen dolgozna/dolgozik iskola mellett is. A válaszadók 40 százaléka 3–4 napot dolgozna hetente, 31 százalékuk csak 2-t, a többiek nagyjából egyenlő arányban jelölték meg a két „végletet”: a heti néhány órát, illetve az 5–6 napot. A felmérés tapasztalatai szerint az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkakörök a legnépszerűbbek.