Míg az ország vagyonosabbik és kisebb fele minden korábbinál több pénzt tett félre, sokan csak hitelből tudják csak fizetni a napi kiadásait is. 

Látszólag ellentmondásos adatok látnak napvilágot a magyarok anyagi helyzetéről. Az egyik statisztika arról szól, sosem volt még ennyi megtakarításuk a háztartásoknak, hatalmas összegeket tesz félre a lakosság, a másik pedig arról, hogy ennivalóra sem futja sokaknak. A KSH kedden arról számolt be, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2023 egészében 7,9 százalékkal csökkent 2022-höz képest, ezen belül is az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,5 százalékos visszaesést mértek. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alapján ugyanakkor sosem volt még ennyire jó a helyzet a megtakarításokban. Az első kilenc hónapban rekord összeget, több mint 3900 milliárd forintot tettek félre a háztartások, 65,5 százalékkal többet, mint 2022-ben. 2021-ben ugyan sikerült a lakosságnak 3800 milliárd forint fölötti összeget félretenni kilenc hónap alatt, akkor viszont a covid-járvány miatt nehezebb volt költeni, nyaralni sem lehetett, az autók sem érkeztek meg a szalonokba, emellett a különböző olcsó hitelprogramokon keresztül öntötték a pénzt a gazdaságba.

Az infláció a szegény emberek adója

Az árnyaltabb képet közlő tanulmányokból kiderül: a társadalom felső rétegeibe tartozókat valóban nem viselte meg az elmúlt két évben tapasztalt magas infláció, a szegényebbeket azonban tényleg extraadót jelentett az áremelkedés. Az MNB nemrég közzétett vagyonfelmérése megállapította, hogy számottevő pénzügyi eszköze (megtakarítása, befektetése) csak a vagyonosabb rétegnek van, a szegényebbeknek főleg ingatlanok, reáleszközök teszik ki a vagyonukat. A pénzügyi eszközök - készpénz, bankbetétek, állampapírok, részvények, befektetési jegyek, biztosítások stb. - kétharmadát a legvagyonosabb tíz százalék birtokolja, míg a reáleszközök (például ingatlanok) kevesebb mint fele van a felső tized tulajdonában. 

Márpedig amikor a reálkeresetek csökkennek, ahogy ez tavaly is történt, azok a rétegek, amelyeknek a vagyona nagyrészt a lakásukban, autójukban áll, nem nagyon tudnak mihez nyúlni, ha a megnövekedett megélhetési költségeket nem fedezi tovább a jövedelmük. Akiknek nem volt megtakarításuk, és a bérük nem növekedett az átlagosnál nagyobb arányban, legfeljebb hitelből tudtak ugyanannyit vásárolni tavaly, mint korábban. 

Magas kamatok mellett elindult a megélhetési hitelezés 

Sokan rákényszerülhettek erre, a személyi kölcsönök állománya nagyjából 70 milliárd forinttal nőtt az év első kilenc hónapjában, és 1385 milliárd forintos történelmi csúcson volt szeptember végén. Az egész évben 19 százalék körüli átlagos kamaton felvett kölcsönöket egyre nehezebben fizetik az ügyfelek, az idén már folyamatosan 4 százalék fölött volt a 90 napon túl késedelmes személyi hitelek aránya. A törlesztési moratórium idején ez a ráta 2 százalék alá esett, de azt megelőzően is 2-2,5 százalék körül volt. 

Ezen túl gyors ütemben nőtt a folyószámlahitelek állománya is: 375 milliárd forint volt a bruttó tartozás szeptember végén. A statisztika szerint összesen 1,344 millió bankszámlához kapcsolódott ilyen kölcsön, vagyis egy átlagos háztartás, amelyik folyószámlahitelt igényelt, 280 ezer forintos mínuszban állt a hónap utolsó napján. Csakhogy a legtöbb munkahelyen a fizetés valószínűleg csak október első egy-két hetében érkezett meg, így egy folyószámlahiteles ügyfél valószínűleg ennél is nagyobb, 300 ezer forint fölötti mínuszt is begyűjthet, mire megjön a munkahelyéről az utalás. Ez sokaknál azt jelenti, hogy nem is kerül pluszba a bankszámla, vagyis gyakorlatilag adósságcsapdába esik. 

A hitelkártya-tartozások volumene is növekszik, az egy aktív szerződésre eső átlagos adósság lassan eléri a 300 ezer forintot. Mivel ezeket a kártyákat főleg vásárlásra érdemes használni, így abban, hogy emelkedik a felhasznált összeg, fontos szerepe lehetett az inflációnak is. 

A bankok feketelistája viszont egyre rövidebb

A megélhetési hitelezés fokozódásáról szóló feltételezésnek ellentmondani látszik az a statisztika, amely szerint a bankok feketelistája egyre rövidebb, tavaly év végére tovább csökkent az aktív mulasztások száma a KHR-ben. Ez azonban nem jelenti azt feltétlenül, hogy minden banki adós könnyedén és pontosan törleszt. 

Ehhez tisztázni kell, hogyan lehet felkerülni a negatív KHR-listára. Egy adóst csak akkor tesznek fel ide, ha legalább a minimálbér összegének megfelelő adósságot halmoz fel, és azzal legalább 90 napon át folyamatosan tartozik. E két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie.

A napok számlálása azon a napon indul el, amikor a mulasztás a minimálbér összegét meghaladta. Ha tehát korábban is fennállt a késedelem, de az még nem érte el a minimálbér összegét, akkor az nem számít bele a 90 napos periódusba. Emellett a minimálbér összegét meghaladó mértékű mulasztásnak a 90 nap alatt egyetlen napra sem szabad a minimálbér összege alá csökkennie, máskülönben a 90 napos periódus számlálása újraindul.

Ráadásul a banknak a várható mulasztással kapcsolatos KHR-adatátadásról kötelessége az ügyfelet legkésőbb 30 nappal előre írásban figyelmeztetnie. Abban az esetben, ha az ügyfél az átadás előtt rendezi a mulasztást (vagy a mulasztás mértéke visszacsökken a minimálbér összege alá), a KHR-be való adatátadás nem történik meg.

Ez azt jelenti, hogy egy olyan adós, akinek van például egy 50 ezer forint körüli személyi hitel-tartozása, nagyjából 5-6 hónapnyi nemfizetés után jut el oda, hogy elérje a minimálbér összegének megfelelő tartozást, és még ezt követően is 3-4 hónap telik el, mire felkerül a feketelistára. Ez is csak akkor történik meg, ha időközben egyáltalán nem fizet a banknak, nem egyezik meg a hitel átütemezéséről. Ha valaki a problémás hitelét kiváltja, másik hitelből törleszti a kölcsönét, ami elég gyakori a nehéz helyzetbe került adósoknál, akkor több évbe is beletelhet, mire valamelyik szerződése alapján tényleg feketelistára teheti az egyik hitelező bankja.