Az elmúlt években mindig volt feljebb a balatoni ingatlanáraknál, hiába emelkedtek kiemelkedően 2015 óta. Nagyon nagy azonban a szórás, a parton lévő ingatlanok átlagára akár 60 százalékkal is meghaladhatja a távolabb lévőkét.

Balatonfüreden és környékén kérték átlagosan a legtöbbet a használt lakásokért a Balatonnál tavaly, négyzetméterenként átlagosan csaknem 640 ezer forintot, és a használt lakásokra jellemző árszint is itt volt a legmagasabb, majdnem 50 millió forint - derült ki a Takarék Indexből, a Takarék Jelzálogbank kutatásából. A 2015 óta tartó ingatlanár-növekedés 90-200 százalékos volt a tó környékén, ahol az utóbbi években jelentősen nőtt a kereslet, az otthoni munkavégzés terjedésével párhuzamosan pedig az ide költözők száma, illetve a fejlesztési kedv. Az átlagos négyzetméter- és lakásárak között azonban akár csaknem ötszörös különbségek is előfordulnak járásonként és településenként mind a használt, mind az új lakóingatlanoknál. 

A Balaton környékén a 2008-2009-es gazdasági válságot követően sem csökkentek az árak, az ottani ingatlanok tartották értéküket az országos visszaeséshez képest. 2014-2015-ben indult meg az azóta is tartó felívelés. Azóta például több mint 200 százalékkal emelkedtek az árak a fonyódi, 180 százalékkal a balatonfüredi, 172-175 százalékkal a balatonalmádi és a siófoki járásban. A legkisebb áremelkedés a part menti járások közül a marcalit jellemezte, de még itt is csaknem duplázódtak az árak (+90%). 2021-ben 10,4 százalékkal emelkedtek az átlagos lakásárak az egy évvel korábbihoz képest a Balatonon.

Balatonfüred a legdrágább járások és települések között

A használt lakások négyzetméterenkénti átlagos ára 205 ezer és 637 ezer forint között alakult a balatoni járásokban 2021-ben. A legdrágább, balatonfüredi járásban csaknem háromszor annyit kellett fizetniük a vásárlóknak a lakások négyzetméteréért, mint a legolcsóbb nagykanizsaiban. A balatonfüredi járást követő siófoki, balatonalmádi, fonyódi és keszthelyi járásban jellemzően 400 és 530 ezer forint között alakultak a négyzetméterárak, míg a legalacsonyabb, 205 és 218 ezer forint közötti árakkal a parttal közvetlenül nem érintkező, vagy csak nagyon kicsi partszakaszú járásokban, a nagykanizsai mellett a marcaliban, a tabiban és a veszprémiben találkozhattak a vevők.

Hasonló különbségek mutatkoztak a Takarék Index alapján települési szinten is 2021-ben: 208 ezer és 682 ezer forint körül kellett fizetni egy balatoni ingatlan négyzetméteréért. A sort Zamárdi és Alsóörs vezette, átlépve a 600 ezer forintos fajlagos árat. Ezeken a településeken azonban lényegesen kevesebb tranzakcióra kerül sor, mint a nagyobb településeken, amelyek közül Balatonfüred lett a harmadik – szintén 600 ezer forint feletti négyzetméterárral –, megelőzve Csopakot, Hévízt és Siófokot, ahol mind 500 ezer forint felett voltak a négyzetméterárak.

A használt lakásokra jellemző árszinteket járásokra nézve szintén a balatonfüredi járás a legdrágább, ahol tipikusan majdnem 50 millió forintba került egy lakás 2021-ben, a balatonalmádi és a siófoki járásban pedig megközelítette vagy meghaladta a 30 milliót ez az összeg. A tabi és a nagykanizsai járásban ezzel szemben 10 millió forint körül, illetve alatt mozgott egy tipikus használt lakás ára.

Települési bontásban vizsgálva az eladó használt balatoni lakások 2021-es tipikus árszintjét, szintén jelentős különbségek mutatkoztak. A legolcsóbb Lengyeltótiban 13 millió forintos ár volt jellemző, Gyenesdiáson azonban meghaladta a 60 millió forintot a tipikus árszint, és Csopakon is hozzávetőleg ennyit kellett fizetni. Ez csaknem ötszörös különbséget jelent. Tizennégy településen alakultak 30 millió forint felett az árak, Balatonfüred itt is a legdrágábbak közé tartozott.

Jelentős különbségek az új lakások áraiban is

A Takarék Index 2022 első negyedévre vonatkozó adatai szerint az új lakások települések szerinti átlagos árszintjei és fajlagos négyzetméterárai is jelentős különbségeket mutatnak: míg Zánkán átlagosan 723 ezer forint egy új építésű lakás négyzetméterenkénti ára, Balatonakarattyán a kínált projektek jellemzői miatt – mind vízparti – ez az összeg a kétmillió forintot is meghaladja. Az átlagos árszint Balatonszemesen volt a legmagasabb majdnem 280 millió forinttal, de a vizsgált 17 település csaknem felén több mint 100 millió forint volt.

Kiemelkedő a Balaton-part felára

A lakásokért fizetendő négyzetméterárak közötti különbségeket nagyban befolyásolja a Balaton-part. A parton a használt lakások négyzetméterára csaknem 500 ezer forint volt tavaly, a parthoz közel, 15 percen belül elérhető helyszíneken azonban már kevesebb mint 360 ezer. Ez 28 százalékos különbség az árakban. A parttól távol alig voltak 200 ezer forintnál magasabbak az árak, ehhez képest a part felára tehát 300 ezer forint, vagyis 60 százalék.

Az újlakás-építéseket a parttól való távolság szerinti kategóriákba sorolva szintén jól látszódik a vízparti felár. A vízparti új lakások átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint körül alakult. A parthoz közeli (250 méteren belül fekvő) lakások négyzetmétere hozzávetőleg 200 ezer forinttal volt olcsóbb, míg a parttól 250 méternél távolabbi ingatlanok esetében már átlagosan 1,1 millió forintra mérséklődött ez az érték. Az első és a második kategória között tehát 14 százalékos, az első és a harmadik között pedig 25 százalékos a különbség.

Egyre több a beköltöző

A Balaton környéke nem pusztán az ország egyik legfontosabb turisztikai helyszíne: az elmúlt években sokan elsődleges otthonukat vásárolták meg a tő környékén, párhuzamosan az otthoni munkavégzés terjedésével. A Takarék Index elemzői által vizsgált időszakban, 2016 és 2020 között a beköltözők száma végig meghaladta az elköltözőkét, az egyenleg eleinte 0,4-0,5 százalék körül mozgott, majd 2019-től tovább élénkülve 0,7 százalékra emelkedett, 2020-ban pedig – vélhetően a koronavírus-járvány miatt is – ugrásszerűen nőtt, és meghaladta a 2,6 százalékot. Abban az évben – figyelembe véve az állandó és az ideiglenes lakosokat is – több mint 6900-zal többen költöztek be, mint el a területről. A parthoz közeli települések népszerűsége végig meghaladta a parttól távolabbi helyszínekét, és elsősorban a Budapesthez közelebbi települések bizonyultak igazán vonzónak.

Az elmúlt években a nagy érdeklődést látva a fejlesztők is felfedezték maguknak a Balatont. 2016-tól látványosan megugrott az építési engedélyek száma. Abban az évben a korábbi 500-700-hoz képest meghaladta a kétezret, 2018-ban pedig a 2400-at is. 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban is 1500 felett volt. Ennek nyomán az átadott lakások száma is növekedésnek indult: 2014 és 2016 között évente 500 vagy kevesebb lakást adtak át, 2020-ban már több mint 1700-at.

Mindez a Balaton környékének lakásmegújulási rátáját is jelentősen javította, a 2014-2016-os 0,4 százalékos szintről 2020-ra 1,4 százalékosra. Az elmúlt években a legnagyobb lakásmegújulási ráta Szántódot, Balatonlellét, Zamárdit és Siófokot jellemezte. A déli parton erősen a part menti területekre koncentrálódott a lakásépítési hullám, az északi parton viszont a parttól távolabbi helyeken is sok helyen alakult 1-4 százalék között a megújulási ráta. A Balatonnál jelenleg Siófokon van a legnagyobb kínálat az új lakásokból, a minimum 10 lakásos, legalább egy szabad lakású projektekben található lakások száma az ELTINGA adatai szerint 2022 első negyedévében meghaladta az ezret.