2015-ben indult el a csok, 2019-ben pedig a babaváró támogatás, mindkettő gyermekvállalást ösztönző programként. Ennyi év távlatából már látható, hogy történt-e változás a gyermekvállalásban, beváltja-e a hozzá fűzött reményeket az állami pénzeső.

Magyarország lakossága évek óta fogy, 2022. októberben már csak 9,6 millió volt a népszámlálás előzetes adatai szerint. A természetes fogyás évek óta tart, a negatív előjelet a folyamatosan érkező külföldi munkavállalók sem tudják pluszba átlendíteni. Ezen akar javítani a kormány az állami családtámogatásokkal, amelyek a gyermekvállalásért és az itthon maradásért cserébe pénzt kínálnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján azonban még ez sem elegendő a népességcsökkenés megállításához. 

Mit mondanak a számok?

Babaváró hitelből a program indulása óta valamivel több mint 2100 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal házaspárok a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint. Ez alapján több mint 200 ezer pár vállalt legalább egy gyermeket az igényléstől számított öt éven belül. Köztük lehetnek, akik egyébként is tervezték a babát, és olyanok is, akiknek egy nagyobb, szabadon felhasználható összeg hiányzott a gyermekvállaláshoz, így előbbre tudták hozni a tervek megvalósítását. Emellett a több gyermeket vállaló anyák is egyre több kedvezményben részesülnek, és a jogszabály-módosítások is arra igyekeznek rávenni őket, hogy legkésőbb 30 éves korig szüljenek gyermeket. 

A gyermekvállalást a pénz mellett még számos tényező befolyásolhatja, és ha az elmúlt éveket nézzük, nem egyszerű mintázatot találni a számokban. A babaváró támogatás bevezetése után a világjárvány, tavaly február óta pedig az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság, romló gazdasági helyzet befolyásolhatja sokaknál a gyermekvállalást is.

Az élveszületések száma évek óta 90 ezer körül mozog, 2022-ben viszont ezt már nem sikerült elérni, és 88 400 újszülöttel a második leggyengébb évet zártuk 2011 után. A 12 évvel ezelőtti mélypontról ugyan sikerült több évben is 90 ezer újszülött fölé menni, a 2000-es évek elejére jellemző születésszámoktól továbbra is elmaradunk. 

Ha az idei évet nézzük, valamivel biztatóbb a helyzet, 2023. februárban ugyanis 6526 gyermek született, ami 7,2 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Ez önmagában jó hír, de a természetes fogyás ezt is jelentősen meghaladja. 

A halálozások száma évek óta magasabb a születések számánál, idén januárban és februárban is 10 ezer fölött volt. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a szokottnál nagyobb mértékű népességfogyást a koronavírus-járvány hullámai okozták:

^{Forrás: Központi Statisztikai Hivatal} 

A népességfogyást tehát egyelőre az állami támogatásoknak nem sikerült megállítani, annak ellenére, hogy erre évről évre egyre több megy el az államkasszából.  

A reprodukciós ráta emelkedik, de nagy különbség van az országon belül

A születési és halálozási számok mellett a másik fontos mutató a reprodukciós ráta, vagy teljes termékenységi arányszám, ami azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyereket szülne az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett. Ez az érték lassan, de biztosan nőtt a 2010-es években, a mélypontnak számító 2011-es 1,23-as értékről 2020-ra 1,56-ra sikerült feltornázni, ami minimálisan tér csak el az európai uniós átlagtól. 

Ez ugyan még mindig kevés ahhoz, hogy a természetes népességfogyás gyarapodássá váljon, az viszont látható, hogy több gyermeket vállalnak a magyarok, mint 10 évvel ezelőtt. Ez részben az állami támogatások bevezetésével magyarázható, de azt sem érdemes elfelejteni, hogy a 2008-as világválság után ezekben az években kezdett helyrerázódni a gazdaság, ami szintén javíthatta a gyermekvállalási kedvet.

Az országon belül nagyon jelentős különbség van a régiók között a reprodukciós rátában. 2020-ban a fővárosban mindössze 1,15 volt ez a szám, míg Észak-Magyarországon 1,85, de az Észak-Alföld sem marad el tőle sokkal, ott 1,78 volt ez az érték. Ha ugyanezt az ábrát összehasonlítjuk a megyék jövedelmi helyzetével, az látható, hogy az alacsonyabb átlagos jövedelmű megyékben születik a legtöbb gyermek, míg a legmagasabb átlagos jövedelmű fővárosiak vállalnak a legkevesebb gyermeket az országban. 

A házasságkötések száma 2021-ben volt a csúcson, azóta lanyhul a kedv

A házasságkötések száma az elmúlt tíz évben megkétszereződött. 2010-ben és 2011-ben is 35-36 ezer pár mondta ki az igent, 2021-ben pedig a 70 ezret is meghaladta ez a szám, amire utoljára 1986-ban volt példa. Az első nagyobb ugrás 2015-ben, a csok indulása után történt, de ennél még jobban megnőtt a házasságkötések száma 2019-ben, a babaváró támogatás indulásának az évében. Mivel ennek előzetes feltétele a házasságkötés, nem meglepő, hogy hirtelen sokkal többen házasodtak össze. 

A nagy kedvet még a világjárvány sem tudta letörni, 2020-ban és 2021-ben is meghaladta a házasságkötések száma 2019-es évét. Tavaly viszont már nem voltak ennyire lelkesek a párok, de még így is több mint 64 ezer házasságot mutat az előzetes KSH-adat. Ezzel párhuzamosan a válások száma csökkenő tendenciát mutatott, évek óta 20 ezer alatt marad. Elvileg ebben is szerepet játszhatnak a családtámogatások, hiszen a válással nagyot sokat buknak a kedvezményeket igénybe vevőt házaspárok.

Az első két hónap adatai alapján úgy tűnik, hogy 2023 nem lesz a házasság éve, tavaly februárhoz képest ugyanis 45 százalékkal csökkent a házasságkötések száma, az előző hónapban mindössze 1945-öt regisztráltak. 

Az alacsony házasodási kedvet az sem magyarázza, hogy tavaly év végén a babaváró hitel folytatása bizonytalan volt, ezért decemberben rég nem látott tömegek kötöttek szerződést, amihez házassági papír is kellett. A házasságkötések száma azonban nem ugrott meg sem novemberben, sem decemberben, így valószínűleg többnyire azok voltak az utolsó pillanatos igénylők, akik már eleve házasok voltak.