Egy átlagos Szabolcs vármegyei dolgozó mindössze az 57 százalékát keresi meg annak, amit egy fővárosi munkavállaló - derül ki a KSH friss statisztikájából. Eközben a szegényebb megyékben élőknek számos területen ugyanazokat az árakat kell megfizetniük, emellett a hiteligénylésnél is hatalmas hátrányban vannak. Nemcsak a kevesebb hitelt tudnak felvenni az alacsonyabb jövedelem miatt, de a feltételeknek is egyre nehezebb megfelelni. 

Az előző évekhez hasonlóan 2022-ben is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legalacsonyabb az átlagos nettó bér, Budapesten pedig a legmagasabb - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bérszakadék továbbra is hatalmas az országon belül, a Szabolcs vármegyei 241 855 forint mindössze az 57 százaléka annak, amit egy budapesti dolgozó visz haza minden hónapban. A fővárosban az átlagos nettó bér 2022-ben 422 052 forint volt. A gazdagabb vármegyék közé tartozik még Győr-Moson-Sopron vármegye, 357 ezer forinttal, ami a budapestinek így is csak a 85 százaléka. Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék közel azonos, 335 ezer forint körüli nettó átlagbérrel követik a határ menti megyét.

A szegényebb megyéket a keleti országrészben találjuk, a négy utolsó helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg (241 855 forint), Békés (255 655 forint), Nógrád (265 437 forint) és a Borsod-Abaúj-Zemplén (271 297 forint) vármegyék állnak. Összességében a megyék többségében még mindig nettó 300 ezer forint alatt van az átlagkereset, a keleti országrészen ezt egyedül Heves és Pest vármegyék tudták felülmúlni. 

A szegényebb megyéket az ág is húzza

“Ahol alacsonyabbak a bérek, ott általában az élet is olcsóbb” - tartja a mondás, ez azonban több szempontból téves állítás. Az ingatlanárakban lényeges  lehet, hogy alacsonyabbak a szegényebb régiókban, de az energia és az élelmiszer terén, vagyis amivel mindennap találkozunk, nincs különbség a régiók között, ezekre mindenhol ugyanannyit kell költeni.

A hiteleknél pedig éppen a fordítottja igaz: minél magasabb jövedelemmel rendelkezik valaki, annál kedvezőbb feltételeket fog tudni kiharcolni az igénylésnél, ami több kedvezményt és kevesebb kamatot, alacsonyabb törlesztőrészletet jelent. A bankok a jövedelmet több szempontból is vizsgálják:

• eléri-e az igazolt nettó jövedelem a bank által minimumként meghatározott összeget,
• a jövedelem milyen kamatkedvezményre jogosít fel,
• mekkora törlesztőrészletet bír el a jövedelem a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó szabályok alapján.

Mindezt összevetve látható, hogy a szegényebb megyékben élők minden szempontból hátrányba kerülnek a hiteligénylésnél, mivel

• lesznek ajánlatok, amelyekhez nem éri el a jövedelmük a minimumot sem,
• kisebb kamatkedvezményre lesznek jogosultak,
• alacsonyabb törlesztőrészletet bír el a jövedelmük, emiatt kisebb hitelösszeghez juthatnak csak hozzá.

Az első pontra jó példa a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsön, melynek a bankok zöme magas, akár 300 ezer forint feletti minimum jövedelmet szab meg. Ennek a fővároson kívül csak nyolc megye tud eleget tenni, ha az átlagos jövedelmet nézzük. 

A fővárosiak olcsóbb hitelt vehetnek fel, kisebb kamatköltséggel

Hasonló a helyzet a kamatkedvezményekkel. Bár egy átlagos piaci hitelhez minden megyében elegendő az átlagos jövedelem, a kedvezőbb ajánlatokhoz havi 300-350 ezer forintos jövedelem alatt nem lehet hozzájutni. A bankok ajánlatai pedig országszerte egységesek, nem tesznek különbségek a régiók között, amikor meghatározzák a feltételeket. Nézzünk meg egy példát!

A Szabolcs vármegyei, 241 ezer forintos átlagbérrel számolva a Bank360 személyi kölcsön kalkulátora szerint 17 százalékos thm alatt nehezen személyi kölcsönhöz jutni. 3 millió forint igénylésénél 84 hónapos futamidővel számolva 17,63 és 21,17 százalék közötti thm-et ajánl a kalkulátor. A havi törlesztőrészlet így 60-65 ezer forint között alakul, a teljes visszafizetendő összeg pedig 5-5,4 millió forintra jön ki. 

A budapesti 422 ezer forintos bérrel számolva más képet kapunk. 14,41 és 19,98 százalékos thm-mel már elérhető ajánlatokat kapunk, 55-63 ezer forintos törlesztőrészlettel. A teljes visszafizetendő összeg 4,6-5,3 millió forint között alakul így, vagyis a magasabb jövedelemmel a hét éves futamidő alatt akár közel félmillió forinttal is olcsóbb hitelt lehet elérni, emellett a havi költségek is alacsonyabbak.

A felvehető hitelösszeg terén is a fővárosiak járnak jól

A maximum felvehető hitelösszeg nagyrészt attól függ, hogy a jövedelmünkbe mekkora törlesztőrészlet fér bele. Ezt a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (jtm) határozza meg. E szerint legalább 10 éves kamatperiódussal felvett hiteleknél a jövedelemnek a felét teheti ki a törlesztő, ha havi nettó 500 ezer forint van a jövedelem. 

A budapesti átlagos jövedelemmel számolva legfeljebb 211 ezer forint lehet a kölcsön törlesztőrészlete, ha nincs más tartozása az igénylőnek. 20 éves futamidővel és 10 éves kamatperiódussal számolva legfeljebb 23,5 millió forint lakáshitelt vehet fel egy átlagos fővárosi.

Ezzel szemben egy Szabolcs vármegyei átlagos jövedelmű igénylő legfeljebb 120 ezer forintos törlesztőrészletet vállalhat, ami mindössze 13 millió forint lakáshitelre elegendő a Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint.