Az év eleji nagy extrapénzek kifizetése után is meghaladta az 500 ezer forintot a bruttó átlagkereset áprilisban. Kérdés, hogy a tovább szárnyaló inflációval tudják-e tartani a lépést a béremelések a következő hónapokban.

Az idén január elejétől április végéig terjedő időszakban erősen éreztetik hatásukat az extra juttatások, különösen a rendvédelmi dolgozóknak az év elején kiosztott fegyverpénz. Ebben az említett időszakban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. A külön juttatások és az előre beütemezett béremelések szintén hozzájárultak az első négy hónap kiugróan magas béradatához.

A KSH grafikonja bemutatja, hogyha 2018 januárját 100 százaléknak vesszük, akkor főként a fegyverpénz miatt idén februárban kiugróan, 175 százalékkal nőttek a bruttó keresetek. Az egyszeri hatás után, márciusban 164,5, áprilisban pedig 163,3 százalékot tett ki ez az érték.  

A teljes és a rendszeres bruttó átlag- és reálkeresetek alakulása

Forrás: KSH

A reálkereset az első négy hónapban 10,0 százalékkal emelkedett, az infláció előző évhez mért, 8,5 százalékos növekedése mellett. A bérnövekedés tehát mindeddig tudta tartani a lépést a vágtázó inflációval. Az infláció áprilist követő, részben már ismert, részben pedig prognosztizált további emelkedése ugyan valószínűleg valamennyit elkoptat majd a reálkeresetek bővüléséből, de teljesen aligha éli fel 2022-ben, hiszen annak között tartós és nagyarány bérnövekedések is vannak, amelyek ezután is hatnak.

A magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), április hónapban is alaposan megemelték a havi átlagbért. A bruttó átlagkereset áprilisban 507 500 forint volt, 15,9 százalékkal magasabb mint az egy évvel korábbi. A rendszeres bruttó átlagkereset prémiumok és jutalmak nélkül viszont csak 457 300 forintra emelkedtek, ami 14,1 százalékkal haladta meg a 2021 áprilisi adatot. A nettó átlagkereset áprilisban kedvezmények nélkül 337 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 700 forintot ért el.

A bruttó kereset mediánértéke, amely jobban tükrözi a valóságos jövedelmi viszonyokat mint az átlagbér,  áprilisban 396 800 forint volt, amely 14,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ennél az összegnél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint ahányan többet. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 275 300 forint volt, 15,8 százalékkal felülmúlta az előző év áprilisi adatot.

Hasonló átlagbér-növekedés lehet egész évben

A mai adatok továbbra is alátámasztják azt a várakozásunkat, hogy az idei évben bőven kétszámjegyű, 15 százalék körüli bérnövekedést láthatunk majd átlagosan, köszönhetően a bérrendezéseknek, egyszeri juttatásoknak, a minimálbér emelésének és a munkaerőhiánynak - vélekedik Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A mostani adatok összecsengenek azzal a feltételezésünkkel, hogy a rendkívül erős első negyedéves gazdasági növekedés mögött elsősorban a fogyasztás húzódik meg, tekintettel a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének kiemelkedő bővülésére - teszi hozzá. 

A bérek tempós növekedéséhez hozzájárulhatott, hogy elemzők szerint a magyar gazdaság közel van a teljes foglalkoztatáshoz, így a munkaerő megtartása érdekében a vállalatok is igyekeznek lehetőségeik szerint ellensúlyozni az inflációt, sőt gyakran azt meghaladó juttatásokat adni. A KSH szerint 2022 májusában a munkanélküliek száma 169 ezer főre csökkent, ami 3,5 százalékos rátának felel meg. 

A legfrissebb adatok alapján a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon az idei első negyedévben megközelítette a korábbi rekordját - vélekedik Virovácz Péter. Ez a gazdaság egészében továbbra is erősödő bérkiáramlást okoz, és még nehezebb lesz munkaerőt találni, valamint azt megfizetni, amint helyreállnak a termelési láncok.

Magasabb bérrel a törlesztőrészlet is magasabb lehet

A kialakult helyzetben csökkenhet a hitelfelvételi kedv, amit nyilvánvalóan az emelkedő kamatok miatt dráguló kölcsönök sem javítanak. Aki viszont mégis hitelt vesz fel, és jelentősen emelkedett a keresete, annak nagyobb törlesztőrészletet is megengednek a bankok a magasabb nettó bérre. A jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) dönti el ugyanis, hogy a bérünkhöz képest a különböző kölcsöntípusoknál mekkora havi törlesztőrészletet vállalhatunk. A Bank360.hu bérkalkulátorának használatával kiszámolható, hogy a nettó bér alapján mekkora hitelt lehet felvenni a jtm szabályok alapján. A kamatok emelkedése miatt a magasabb törlesztőrészlet lehetőségére szükség is van, hiszen ugyanolyan összegű kölcsönt jelentősen drágábban tudunk csak felvenni, mint egy éve. A lakáshitelek esetében pedig az ingatlanárak szárnyalása miatt kell nagyobb összegű kölcsönt felvenni ugyanolyan lakóingatlan megvásárlásához.