Letette a Magyar Bankszövetség azt a digitalizációs javaslatcsomagját, aminek megvalósításával egy átlagos lakáshitel-igénylés átfutási ideje 15 napról akár 15 percre csökkenthetne.

Közzétették a bankok azokat a javaslataikat, amelyekkel gyorsabbá és pontosabbá lehetne tenni a hitelbírálatokat és általában a banki ügyintézését. Ezek jellemzően olyan megoldások, amelyek a digitalizációs lehetőségek kihasználásával csökkentik a jelenleg gyakran még papír alapú adminisztrációt, így akár percekre rövidíthetnek olyan folyamatokat és ügyintézéseket, amelyek most napokba telhetnek, miközben a bankoknak és az ügyfeleknek is nagy vesződséggel járnak. 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a bankokat képviselő Bankszövetség megbeszéléseinek eredményeként létrejött és október 9-től alkalmazott önkéntes kamatplafon nyomán a pénzintézetek ígéretet kaptak arra, hogy a kormányzat támogatni fogja a digitalizációs javaslataikat. Ezek születtek meg most a Bankszövetség keretin belül. Lássuk, mit is szeretnének a bankok?

1. Hatékony és ingyenes ügyfél-azonosítási folyamat

A banki ügyintézést versenyképesebbé és ügyfélbarátabbá tudná tenni a számos országban sikeresen alkalmazott teljeskörű, díjmentes központi ügyfélazonosítás, melyet a banki folyamatokba építetten célszerű megvalósítani. Ehhez a nemzetközi jó gyakorlatok közül a bankok szerint az ukrán és skandináv példák egyaránt jó alapul szolgálnak.

2. Az ügyféladat-változások nyomon követésének egyszerűsítése

A személyes adatok (lakcím, személyigazolvány szám) változásának banki bejelentése időigényes adminisztratív folyamat. A változások nyomon követésében segítséget nyújthat a telekommunikációs és közműszolgáltatók által már használt Adatváltozás Kezelési Szolgáltatás (AVSZ) - vagy egy ezzel egyenértékű kormányzati szolgáltatás - bevezetése a pénzügyi szektorban. Emellett a bankok számára kockázatmérséklő szempont, hogy az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz szükséges valamennyi adat (így a lakcím mellett a telefonszám és az e-mail cím) folyamatosan, még az ügyfelek fizetési nehézségei esetén is a rendelkezésre álljon.

3. Elektronikus szerződéskötés és elektronikus aláírás

A hazai és nemzetközi példákon alapuló bankszövetségi javaslat, hogy a digitális állampolgársághoz kapcsolódó digitális adattárca alkalmazása minden állampolgár számára automatikusan, külön hivatali ügyintézés nélkül legyen hozzáférhető. Olyan, elsősorban mobil- és felhőalapú elektronikus aláírási megoldást kellene kialakítani, amelynek használatához nem szükséges külön eszköz (kártyaolvasó) telepítése.

4. Papír alapú kommunikáció digitális útra terelése

A hitelintézetek és ügyfeleik közötti tértivevényes postai úthoz kötött kommunikáció digitális útra terelése a hitelintézetek azonosított elektronikus csatornáin keresztül javasolt, kialakítva a kézbesítésre vonatkozó szabályozást is, hasonlóan az állam és az állampolgár közötti ilyen viszonyt meghatározó jogi előírásokhoz.

5. A valós idejű, teljes körű jövedelem adatbázishoz való hozzáférés

A munkáltatói jövedelemigazolás beszerzése és ellenőrzése az ügyfelek és a bankok számára is többlépcsős, papír alapú, hosszadalmas adminisztratív folyamatot jelent. Ahhoz, hogy a bankok az ügyfél kockázati profiljához leginkább igazodó hitelajánlatot tudjanak nyújtani, elengedhetetlen a hitelfelvevő valós jövedelmi adatainak pontos ismerete. A Jövedeleminformációs Rendszert (JIR) optimális megoldás lehetne, amennyiben előzetes hozzájárulás alapján, de további ügyféljóváhagyás nélkül kérdezhetnék le a bankok a jövedelmi adatokat, és a kérelmet megelőző 2 hónapot is lefedő aktuális adatokat tartalmazná az adatbázis.

6. A hitelbírálatot támogató adatkörök bővítése

A fintech cégek mára több és részletesebb adattal rendelkeznek az ügyfeleik fizetési szokásairól, mint amennyihez a bankok hozzáférhetnek a pontosabb hitelbírálathoz. Az adatok szélesebb köréhez való hozzáférés segítségével a bankok pontosabban állapíthatnák meg az ügyfelek kockázati karakterét, ezáltal személyre szabott és jellemzően olcsóbb hitelt ajánlhatnának.

7. Kötelező pozitív KHR bevezetése

A kötelező, általánosan hozzáférhető pozitív hitelnyilvántartás bevezetése gyorsítaná a hitel ügyintézési folyamatot és a pontosabbá tenné a kockázatértékelést. A jellemzően negatív adóslistaként ismert KHR-listának már most is van ilyen része, de az nem kötelező, csak az ügyfél engedélyezheti.

8. Az új ingatlan-nyilvántartási eljárás optimális kihasználására

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási folyamat áttörést hozhat a lakáshitelezés terén, amennyiben a jelzálogjog bejegyzésre néhány másodperc alatt kerül sor. Azonban az új eljárás a kötelező jogi képviselet miatt többlet erőforrást igényel a bankoktól. Az ebből eredő adminisztráció és költségnövekmény elkerülése céljából javasolt megfontolni a hatályos szabályozás fenntartását és lehetővé tenni, hogy kérelmet jogi képviselő közreműködése nélkül a bankok kijelölt munkavállalói készíthessék el és nyújthassák be.

9. A statisztikai értékbecslés szélesebb körű alkalmazására

Magyarországon az EU egyik legprogresszívebb szabályozása alakult ki azzal, hogy hitelnyújtás esetén is alkalmazhatóvá vált a statisztikai módszertan az ingatlanok értékének meghatározására. Az időigényesebb helyszíni szemlés értékbecslésnél gyorsabb és rugalmasabb statisztikai értékbecslés rövid idő alatt az ügyfelek által kedvelt megoldássá vált.  A statisztikai módszer alkalmazási körének bővítése céljából javasolják, hogy jelenlegi 60%-os hitelbiztosítéki érték helyett a piaci érték 60%-át ne haladhassa meg a kitettség hitelkérelem elbíráláskori értéke.

10. Elektronikus, egységes közhiteles nyilvántartáson alapuló azonnali végrehajthatóság

A Bankszövetség szerint célszerű megvizsgálni egy digitális nyilvántartási rendszer kialakításának lehetőségét, amely a mostaninál idő- és költséghatékonyabban biztosítaná a követelések nyilvántartását és a jogérvényesítést. Ezt a célt egy a hitelbiztosítéki nyilvántartáshoz hasonló rendszer felállítása támogathatja, amely egyben a hiteljogviszonyhoz kapcsolódó kölcsön- és biztosítéki szerződések, illetve kötelezettségvállaló nyilatkozatok nyilvántartásaként működne. 

A támogatott hiteleknél már alkalmazott okiratminták használatát ki lehetne terjeszteni a piaci hitelekre.

11. Az ingatlanok energetikai adataihoz való ingyenes hozzáférés

Az energetikai átállást támogató zöld hitelezés elterjedésének előfeltétele az energetikai adatokhoz való széleskörű hozzáférés. Ennek érdekében javasolt a lakóingatlan állomány energetikai szempontból legjobb 15%-ának központi meghatározása, és az energetikai tanúsítványokhoz való ingyenes hozzáférés biztosítása. 

(Utóbbi javaslat azért furcsa, mert ilyen ingyenes állami szolgáltatás már ma is működik, ehhez a bankok is szabadon hozzáférhetnek. A lekérési lehetőségről itt írtunk részletesen.)

A Bankszövetség szerint a javaslatainak megvalósítása esetén egy sztenderd lakáshiteligénylés egy előzetesen megfelelően tájékozódó, tudatos ügyfél esetén akár15 percre csökkenthető. 

A bankok javaslatcsomagja foglalkozik azzal is, hogy milyen változásokat hozhat a technológiai fejlődés akár már a közeljövőben.

1. A perszonalizáció és a mesterséges intelligencia növekvő szerepe

Az ügyfelek egyre növekvő „digitális lábnyomából” kinyerhető - elsősorban az online vásárlásokhoz kapcsolódó - adatok hozzájárulhatnak a még pontosabb és személyre szabottabb hitelbírálati megoldások kialakításához, korábban nehezebben hitelezhető ügyfelek válhatnak ezáltal finanszírozhatóvá. 

A mesterséges intelligencia szerepe a kiberbiztonság terén is számottevő lehet, az ilyen jellegű kiberbiztonsági rendszerek ugyanis képesek lesznek alkalmazkodni és tanulni az elkövetői mintákból, ezzel hatékonyabbá téve az ilyen típusú visszaélések észlelését és megelőzését.

2. Az innovatív szerződéskötési megoldások elterjedése

A hazai lakosság pénzügyi tudatosságának fejlődése esetén a bankszövetség szerint javasolt megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a szerződéskötésre is az online térben, biztonságos banki csatornán keresztül (videóbankon, vagy internetbankon) kerüljön sor.

3. Az okosszerződések forradalmasíthatják a hitelezést

A blokklánc alapú megoldások beépítése a banki működésbe erősítheti a lakáshitelezési folyamat biztonságosságát, átláthatóságát és hatékonyságát. Az okosszerződések alapjaiban alakíthatják át a szerződések előkészítésével, megkötésével és tárolásával kapcsolatos folyamatokat.

4. Okosszemüvegek és virtuális bankfiókok térhódítása

A mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások elterjedése a pénzügyi szolgáltatások terén elkerülhetetlen. A fejlesztések iránya ezen a téren a beszéd és gesztus alapú kommunikációt helyezi előtérben, ami együtt járhat a jelenleg legelterjedtebb érintőképernyős eszközök(mobiltelefon, tablet, okosóra) háttérbe szorulásával.