A vásárlóknak kedvez a fogyasztóvédelmi törvény új módosítása. A cégek ugyanis kötelesek lesznek alávetni magukat a békéltető testületek döntésének kis értékű ügyekben, ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az igénye nem haladja meg a 200 ezer forintot. Egy, már nyáron hatályba lépett módosítás szerint egyes szervezetek - köztük az MNB és a fogyasztóvédelmi hatóság - a fogyasztók nevében úgynevezett képviseleti kereseteket indíthatnak jogsértő vállalkozások ellen.

A fogyasztók és a cégek közötti vitákban közvetítő békéltető testületek eljárásait tennék ismertebbé és egyszerűbbé a fogyasztóvédelmi törvény júniusi és a jövő év januárjától hatályos módosításaival. Főszabály szerint online tartanak majd meghallgatást a feleknek a megyei helyett regionális illetékességgel eljáró békéltető testületek, amelyekbe egyenlő arányba kerülnek be a fogyasztók és a vállalkozások képviselői.

A legfontosabb, fogyasztókat és cégeket egyaránt érintő, 2024. január 1-jétől hatályos változás, hogy a békéltető testület a vállalkozás alávetési nyilatkozata (amelyben vállalja, hogy kötelezően elfogadja a tanács döntését) nélkül is hozhat kötelezést tartalmazó határozatot akkor, ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 000 forintot. (Ez a szabály 2017 óta létezik a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók - mint a bankok és biztosítók - közötti jogviták rendezésében közreműködő Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában, ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg az egymillió forintot.)

Kötelező a határozat végrehajtása

Ha a cég mégsem teljesíti a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatában foglaltakat, akkor a fogyasztó bíróságtól kérheti a határozat végrehajtását (a céggel szemben végrehajtási eljárás indul). Ez az jelenti például egy levált talpú cipő esetében, amivel kapcsolatban a forgalmazó/gyártó elutasította a vásárlói panaszt arra hivatkozva, hogy az nem gyári eredetű, a testület eljárása nyomán - a felek meghallgatása, a dokumentumok és szakértői vélemények alapján - úgy is dönthet, hogy a cégnek kötelezővé teszi a cserét, a javítást, vagy a pénz visszafizetését.

Mire jó a békéltetési eljárás?

Ha valamely termék vagy ingatlan adásvételével, vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatban – akár minőségi, jótállási vagy garanciális - problémánk van, akkor azt először az eladó vagy szolgáltató vállalkozással kell megkísérelni rendezni. Ha a vállalkozás nem reagál, vagy nem orvosolja számunkra megfelelően a problémát, akkor panaszunkkal a – kormányhivatalok főosztályaiként működő - fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhatunk. 

A fogyasztóvédelmi hatóság jogsértés esetén (például, ha a vállalkozás megtévesztő tájékoztatást közölt, vagy nem adott jótállási jegyet) bírságot szabhat ki, de az egyedi problémánk megoldásában (abban például, hogy a lakásfelújítás után észlelt hibát a kivitelező kijavítsa, illetve a hibás berendezést kicserélje; vagy ha olyan közmű csekk miatt kapunk fizetési felszólítást, amit korábban már befizettünk) a békéltető testületek nyújthatnak segítséget.

A békéltető testületek eljárása a bírósági pereknél gyorsabb és olcsóbb vitarendezést kínál a fogyasztóknak. A békéltetési eljárás célja, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti vita egyezséggel záruljon, de ha nem jön létre egyezség, akkor a békéltető testület dönt az ügyben. A békéltető testületek eljárását a fogyasztóvédelmi törvény szabályozza.

A békéltetői eljárások indításáról és szabályairól részletesen a cikk második felében olvashat.

Mi változik január 1-jétől?

Januártól a húsz (vármegyei és fővárosi) békéltető testület helyett nyolc regionális illetékességi területű testület működik. A felálló testületekbe a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület jelölheti a tagok harmadát, míg a többieket - köztük az elnököket - kamarai pályázatokon, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) véleményezését követően a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki (ő jelenleg Tuzson Bence igazságügyi miniszter). (A szeptember elején kiírt álláspályázatok beadási határideje 26-án járt le. A testületek a gazdasági kamarák mellett működő független testületek, de az Igazságügyi Minisztérium szakmai irányítása alatt állnak.) Az elnököket az MKIK, a tagokat az illetékes kamara bízza meg vagy alkalmazza a korábbi 3 év helyett 4 évig, de újra jelölhetők lesznek a posztra. A testületek fele akár nyugdíjas korú is lehet.

Fontos változás, hogy a miniszter döntése során figyelembe veszi, hogy a békéltető testületekbe a fogyasztók és a vállalkozások képviselői azonos számban kerüljenek be.

A békéltető testületek illetékességi területe 2024-től:

1. Budapesti Békéltető Testület (székhely: Budapest), illetékesség: Budapest
2. Baranya Vármegyei Békéltető Testület (Pécs), illetékesség: Baranya, Somogy és Tolna vármegye
3. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület (Miskolc), illetékesség: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegye
4. Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület (Szeged), illetékesség: Békés, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye
5. Fejér Vármegyei Békéltető Testület (Székesfehérvár), illetékesség: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye
6. Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület (Győr), illetékesség: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegye
7. Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület (Debrecen), illetékesség: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
8. Pest Vármegyei Békéltető Testület (Budapest), illetékesség: Pest vármegye

Online eljáráson egy személy hozhat döntést

A békéltető testületek 12-27 főből állhatnak, akiknek elegendő, ha felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Ugyanakkor kötelező lesz alapvizsgát tenniük és képzéseken, továbbképzéseken részt venni. Ezt az is indokolja, hogy jövőre főszabály szerint az ügyekben egy békéltető testületi tag fog dönteni, szemben a mostani 3 tagú tanáccsal. Az egyedül eljáró tagnak jogi felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni (míg korábban közgazdász is lehetett). Azonban, ha a jogvita bonyolultsága indokolja, az elnök 3 tagú tanácsot is kijelölhet. Változás az is, hogy a vitás felek meghallgatására személyes jelenlét nélkül, elektronikus eszközökkel, online formában kerül sor, de ha a fogyasztó kéri, a békéltető testület személyes meghallgatást tart. (A vállalkozásnak elegendő továbbra is az online részvétel.) A személyes meghallgatásra már nem csak a vármegye-székhelyeken, hanem a megyei jogú városokban is sor kerülhet, így Budapesttel együtt összesen 27 településen.

A békéltető testületi eljárást januártól csak természetes személy fogyasztók indíthatnak, a mikro-, kis- és középvállalkozások már nem - ezek a viták rendezésére egyéb, közvetítői vagy választottbírósági eljárást, illetve gazdasági mediációt választhatnak.

Hogyan indíthatunk békéltető testületi eljárást?

1. Ha problémánk van egy vásárolt áruval vagy szolgáltatással kapcsolatban, akkor először meg kell kísérelni rendezni az ügyet a vállalkozással - lehetőleg írásban jelezzük a panaszunkat a későbbi bizonyíthatóság miatt.

2. Ha a vállalkozás nem reagál, vagy nem rendezi kielégítő módon a problémát, azután fordulhatunk a békéltető testülethez. Írásban kell kérelmet benyújtani a békéltető testület elnökének címezve, ehhez a bekeltetes.hu weboldalon érhető el a „kérelem benyújtása” menüpont alatt - testületenként - nyomtatvány, amit ki kell tölteni. Az ügyben a lakóhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerint illetékes békéltető testület fog eljárni, de a kérelemben másik testület eljárását is kérhetjük.

3. Ha a kérelmet megalapozottnak tartja a testület elnöke, akkor kijelöli az ügyben eljáró testületi tagot (ha bonyolult a jogvita, akkor 3 tagú tanács fog dönteni), aki a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül online vagy személyes meghallgatást tart az ügyben, amelyen megpróbál egyezséget létrehozni a fogyasztó és a vállalkozás között. (A testület elnöke elutasítja a fogyasztó kérelmet például akkor, ha a felek között bármilyen peres eljárás van folyamatban, vagy fizetési meghagyás kibocsátására került sor, vagy a vita komolytalan, illetve zaklató jellegű.) A testület elnöke dönthet úgy is, hogy az eljárást írásban folytatják le és nem szükséges a meghallgatás, de ehhez mindkét félnek hozzá kell járulni.

4. A fogyasztó a meghallgatáson elmondhatja és bemutathatja azokat a bizonyítékokat, amelyek az ő igazát támasztják alá.

A vállalkozás köteles együttműködni az eljárásban: a panaszra reagáló válasziratot kell írni és az egyezség megkötésére jogosult személlyel részt venni a meghallgatáson (a cégeknek elegendő az online részvétel). Ha ennek nem tesz eleget, akkor a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki a vállalkozásra. 

A vállalkozásnak a válasziratban nyilatkozni kell a fogyasztó igényének jogosságáról és arról, hogy a tanács döntését kötelezően elfogadja-e (ez az alávetési nyilatkozat). Továbbá nyilatkozni kell az állításait alátámasztó tényekről és csatolni az azokat bizonyító okiratokat, illetve másolatokat.

5. A testület a meghallgatás és a csatolt dokumentumok alapján dönt az ügyben. Ha a meghallgatáson valamelyik fél nem vesz részt, a testület akkor is lefolytatja az eljárást és a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Az eljárás 60-90 napig tarthat (de az online meghallgatással ezen is gyorsítanának). A feleket meghatalmazott – akár jogi képviselő – is képviselheti az eljáráson. 

Milyen döntést hozhat a békéltető testület?

Ha a békéltetési eljárásban nem jön létre a felek között egyezség, akkor az eljáró békéltető testületi tag vagy tanács

- kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás alávetési nyilatkozatában vagy az eljárás alatti nyilatkozatában a békéltető testület döntését kötelezőként elismerte. Vagy ha a cég nem tett alávetési nyilatkozatot, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó igénye nem haladja meg a 200 000 forintot.

- A testület ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, de a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. Az ajánlást a cég vagy betartja, vagy nem. 

A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen nem lehet fellebbezni, de annak hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól.

Pozitív és negatív listára kerülnek a cégek

A békéltető testületek a honlapjukon közzéteszik a velük együtt nem működő vállalkozások „fekete listáját”, mint ahogy külön lajstromba szedik az együttműködő cégeket is. (Például a Budapesti Békéltető Testület 2023-as negatív listáján több mint száz, zömmel kereskedelmi, valamint kisebb építőipari vállalkozás neve és székhelye van felsorolva, míg a pozitív listán jóval több, zömmel ismert kereskedelmi cég, telekommunikációs, utazási és energiaszolgáltató neve szerepel.)

Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, akkor a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét is nyilvánosságra hozza.

A tanács a fogyasztó kérelmét elutasítja, ha azt a meghallgatást követően megalapozatlannak találja. Ilyenkor az eljárással kapcsolatos költségeket mindegyik fél (a fogyasztó és a vállalkozás) maga viseli. Akkor terheli a teljes eljárás költsége a vállalkozást, ha vele szemben a tanács kötelezést tartalmazó határozatot hozott.

Kikényszeríthető a végrehajtás

 A vállalkozásnak általában 15 napja van – a határozat kézbesítését követő naptól számítva – a kötelezettség teljesítésére.

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, azaz végrehajtást kérhet.

A kamarák mellett működő békéltető testületek eljárása nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi tevékenységeket folytató vállalkozásokkal kapcsolatos viták rendezésére, azok fóruma a Pénzügyi Békéltető Testület.

Képviseleti perek indulhatnak - Idén június 25-től új jogintézmény segíti a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét, a képviseleti keresetek. A fogyasztók széles körét érintő problémák, szabálysértések esetén bizonyos szervezetek és hatóságok, mint például a fogyasztókat képviselő civil szervezetek, a fogyasztóvédelmi hatóság, az energiahivatal, az ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank és több állami szerv képviseleti keresetet indíthat - belföldön vagy az országhatáron túl - a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében. A bíróságtól kérhető a jogsértés megszüntetése, a jogsérelem orvoslása és a fogyasztók kárának megtérítése is. Ilyen eset lehet például, ha egy kereskedelmi cégnek a meghirdetettnél korábban ér véget a pontgyűjtő akciója, és ezzel többen elesnek a pontokért járó kedvezménytől, vagy ha egy idegenforgalmi vagy távközlési szolgáltató az ügyfelek kárára módosít a szerződési feltételein, vagy ha egy pénzügyi szolgáltató a fogyasztók utólag megalapozatlannak bizonyuló panaszának kezeléséért külön díjat számláz ki.