Tavaly az utolsó negyedében ismét nőtt a magyar háztartások pénzügyi ereje, bár az elmúlt évek zuhanását még nem sikerült ledolgozni. Nőtt a kölcsönök állománya is, a legnagyobb mértékben az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hiteleké.

Az első negyedévben fizeti ki az állampapírokra a lakossági befektetőknek a legtöbb kamatot a magyar állam. A pénzt nem fektetik be automatikusan új kötvényekbe, mindenkinek magának kell intézkednie a kamatokról és a lejárt állampapírok után kapott összegről. 

Nemcsak a százmilliárdos bevételt hozó, bankban, biztosítókban és mobilszolgáltatóban lévő érdekeltségeitől válik meg az állam, hanem a Balatonnál lévő üdülőiből is elárverez párat.

Az anyagi és egészségügyi gondoktól félünk a legjobban, magunknál is jobban aggódunk a családunkért, és ez jelenti a legnagyobb ösztönzést arra, hogy jellemzően 30 éves kor fölött kockázati életbiztosítást kössünk.

Sokkal többen regisztráltak a Napenergia Plusz Program akár ötmillió forintot is adó támogatására, mint amennyien végül nyerhetnek. Ezért érdemes lesz sietni a pályázat benyújtásával a sikeresen regisztrálóknak.

Januártól már 7 százalék körüli THM-mel vehetünk fel 10 millió forintos lakáshitelt átlagbérrel, míg egy éve még 10 százalék körül járt a teljes hiteldíj mutató. Három évvel ezelőtt azonban 4 százalékos THM-re is lehetett kölcsönt kapni, aminek 12-14 ezerrel kisebb volt a törlesztője.

Megállhatott az ütő sok állampapír-tulajdonosban, aki a pénteki kamatfizetés után ránézett az államkincstári számlájára. Azon ugyanis eltűntek a 2027/B papírjai. A technikai hibát csak szombatra sikerült orvosolni a megújítás óta nem először megzavarodó rendszerben.