Alaposan átalakultak a korábbi és meglévő ingatlantulajdonra vonatkozó feltételek az Otthon Start Program helyébe lépő Wekerle Plusz bevezetésével. Az új program több szempontból szigorúbb az elődjénél, hiszen már nemcsak az elmúlt 10 év lakástulajdonát vizsgálják, hanem az igénylő teljes korábbi tulajdonosi múltját. A pontosan 50%-os tulajdoni hányad is kizáró ok lehet, házaspárok esetén pedig mindkét fél korábbi ingatlanjait figyelembe veszik. Bizonyos esetekben ugyanakkor kedvezőbbé váltak a feltételek, a kisebb értékű lakásoknál például 15 millióról 30 millió forintra emelkedett a kivételi értékhatár. Megnéztük, milyen ingatlantulajdon mellett lehet jogosult valaki a Wekerle Pluszra, és kik azok, akik az Otthon Startot még felvehették volna, az új támogatott hitelből viszont már kiszorulhatnak.

A 2025 szeptemberében elindított Otthon Start Program alapvetően az első lakásukat megvásárlókat támogatta, a rendelet azonban több kivételt is megengedett. Főszabály szerint az igénylőnek a hitelkérelem benyújtását megelőző 10 évben nem lehetett saját tulajdonú belterületi lakóingatlana. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy aki valaha rendelkezett lakástulajdonnal, automatikusan elveszítette a jogosultságát. A 10 éves visszatekintési időszak például lehetővé tette, hogy az is felvegye a kedvezményes hitelt, aki korábban már birtokolt egy lakást, de azt több mint 10 éve eladta. Ha valaki 2014-ben értékesítette korábbi otthonát, és 2026-ban igényelte volna a hitelt, az egykori tulajdonjoga önmagában már nem akadályozta volna meg a támogatás megszerzését.

Az Otthon Start másik fontos könnyítése a résztulajdonhoz kapcsolódott. A szabályozás lehetővé tette, hogy az igénylő a vizsgált időszakban egyidejűleg legfeljebb egy belterületi lakóingatlanban legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezzen. A pontosan 50%-os részesedés tehát még nem jelentett kizáró okot. Ez különösen azoknak kedvezett, akik például válás után megtartották a korábbi közös lakásuk felét, vagy öröklés útján szereztek résztulajdont egy ingatlanban. A rendelet az ingatlancserék során átmenetileg fennálló párhuzamos tulajdont is kezelte. Ha az újabb lakás tulajdonjogának bejegyzése és a korábbi tulajdonjog törlése között legfeljebb 180 nap telt el, azt a szabály alkalmazásakor nem tekintették egyidejű tulajdonlásnak.

Az Otthon Start emellett az ingatlan értékét is figyelembe vette. A támogatott hitelt akkor is fel lehetett venni, ha az igénylő korábbi vagy meglévő lakástulajdoni hányadának értéke nem haladta meg a 15 millió forintot. Ez a kivétel a tulajdoni hányad nagyságától és az érintett ingatlanok számától függetlenül alkalmazható volt. Fontos részlet, hogy itt nem feltétlenül a teljes ingatlan értéke számított, hanem az igénylő tulajdonrészéé. Ha például valakinek egy 60 millió forintos lakás negyede volt a tulajdonában, a részesedése 15 millió forintot ért, így a kivételi szabály alapján is jogosult lehetett.

A Wekerle Plusz már a teljes tulajdonosi múltat vizsgálja

A Wekerle Plusz egyik legnagyobb szigorítása, hogy megszűnt a korábbi lakástulajdon vizsgálatának időbeli korlátja. Az új rendelet szerint az igénylő sem a hitelkérelem benyújtásakor, sem azt megelőzően nem rendelkezhetett olyan lakástulajdoni hányaddal, amely elérte az 50%-ot, kivéve, ha valamelyik külön nevesített mentesség alkalmazható rá. Ez azt jelenti, hogy akár évtizedekkel korábbi ingatlantulajdon is akadálya lehet a hitelfelvételnek. Aki például 2010-ben eladott egy nagy értékű, teljes egészében a tulajdonában álló lakást, az az Otthon Start időbeli feltételének már megfelelhetett volna. A Wekerle Plusznál azonban a korábbi tulajdonszerzés továbbra is számít, így más kivétel hiányában kizárhatja a támogatásból.

További szigorítás, hogy az új programban már a pontosan 50%-os tulajdoni hányad sem elfogadható. Míg az Otthon Start ezt még megengedte, a Wekerle Plusznál a részesedésnek ennél kisebbnek kell lennie. Ha valaki például egy 80 millió forintos lakás felét birtokolja, az Otthon Start tulajdoni hányadra vonatkozó feltételének megfelelhetett, amennyiben más kizáró körülmény nem állt fenn. A Wekerle Plusznál viszont már a tulajdoni arány miatt is fennakadna a vizsgálaton, ráadásul a teljes lakás értéke meghaladja az új program 30 millió forintos kivételi értékhatárát is.

Van azonban olyan változás is, amely kedvezhet a több ingatlanban kisebb tulajdoni hányaddal rendelkezőknek. Az Otthon Start általános résztulajdonosi kivétele egyszerre legfeljebb egy lakóingatlant engedett meg, míg a Wekerle Plusz megfelelő rendelkezése nem tartalmaz ilyen darabszám-korlátozást. A rendelet szövege alapján ezért az sem feltétlenül kizárt, akinek több lakásban van külön-külön 50% alatti részesedése. Ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazásánál ugyanakkor indokolt lehet az óvatosság, és ilyen esetben érdemes jogalkotói vagy hatósági állásfoglalással tisztázni a jogosultság meglétét, vagy éppen hiányát.

A Wekerle Plusz ráadásul nemcsak a belterületi lakóingatlanokat veszi figyelembe. A rendelet alapján a külterületi lakóingatlanok, így bizonyos tanyák és birtokközpontok is számíthatnak a korábbi tulajdon vizsgálatakor. Ezzel szemben az Otthon Start főszabálya kifejezetten a belterületi lakóingatlanokra vonatkozott.

Kinek kedvez a 30 milliós értékhatár, és mit jelent az öröklés?

Az új program egyik legfontosabb könnyítése, hogy a kis értékű ingatlanokra vonatkozó kivételi határt 15 millióról 30 millió forintra emelték. A két szabály azonban nem teljesen azonos, ezért nem elegendő egyszerűen a korábbi értékhatár megduplázásáról beszélni. Míg az Otthon Start a tulajdoni hányad értékét vizsgálta, a Wekerle Plusz kivételi szabálya a lakás értékéből indul ki. Eladott résztulajdon esetén a vételárat a teljes ingatlanra vetítve is figyelembe kell venni. Közös igényléskor pedig az azonos lakásban fennálló tulajdonrészek értékét össze kell számítani. A kivétel alkalmazásához legfeljebb 90 napos ingatlan-értékbecslést vagy megfelelő adásvételi szerződést kell bemutatni.

Az új értékhatár így például annak kedvezhet, aki egy 25 millió forintot érő lakás kizárólagos tulajdonosa. Az Otthon Start esetében ez a tulajdon az előző 10 évben kizáró ok lehetett, a Wekerle Plusznál viszont a 30 millió forintos kivétel alapján önmagában nem akadályozza a hitelfelvételt. Mindkét konstrukció megengedett kivételeket a lebontott vagy hatósági döntéssel bontásra kötelezett ingatlanokra. A bontást ugyanakkor igazolni kell, nem elegendő pusztán arra hivatkozni, hogy a korábbi ház már lakhatatlan.

Az örökléssel szerzett lakásoknál is létezik kivétel, de ebben szigorodtak a feltételek. Az Otthon Startnál a haszonélvezettel terhelten megszerzett lakástulajdon bizonyos esetekben nem számított kizáró oknak, ha ugyanaz a haszonélvező továbbra is az ingatlanban lakott, illetve az eladott ingatlanban az értékesítéskor lakott. A Wekerle Plusz ugyanezt a könnyítést már kifejezetten a jogszabályon alapuló haszonélvezetre korlátozza. Ilyen lehet például az örökléshez kapcsolódó özvegyi haszonélvezeti jog. Egy szerződéssel alapított haszonélvezet viszont önmagában nem elegendő a kivételhez.

Lényeges az is, hogy a Wekerle Plusz nem zárja ki minden esetben az örökölt ingatlan fennmaradó tulajdonrészének megvásárlását. Ha az igénylő már örökölt egy lakásrészt, és a hitelből megszerzi a fennmaradó hányadot is, így kizárólagos tulajdonossá válik, az ügylet meghatározott feltételekkel támogatható. Hasonló kivétel az Otthon Start szabályozásában is szerepelt.

Végül a házaspárok számára is jelentős változás történt. Az Otthon Start közös igénylésénél elegendő volt, ha a korábbi lakástulajdonra vonatkozó feltételeket az egyik házastárs teljesítette. A Wekerle Plusznál a házastársaknak és élettársaknak közösen kell igényelniük a hitelt, és a tulajdoni feltételeknek mindkét félnek meg kell felelnie. Ráadásul, ha ugyanabban a lakásban van vagy volt tulajdonrészük, ezeket össze is számítják.

A Wekerle Plusz tehát nem egyszerűen szigorúbb vagy megengedőbb az elődjénél. Azok, akik régebben nagyobb értékű lakást birtokoltak, vagy házastársukkal együtt jelentős tulajdonrésszel rendelkeznek, könnyen kiszorulhatnak az új programból. A kisebb értékű ingatlanok tulajdonosai viszont bizonyos esetekben éppen az új szabályokkal kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe. A jogosultság eldöntéséhez ezért nem elég annyit tudni, hogy valakinek volt-e már lakása. Legalább ilyen fontos, hogy mekkora része volt az övé, mennyit ért az ingatlan, mikor és milyen jogcímen szerezte meg, valamint, hogy a párjának milyen tulajdonosi múltja van.