Matolcsy György a parlament gazdasági bizottsági ülésén azt mondta, hogy bevonná a lakossági megtakarításokat a válságkezelésbe. A Bank360 megvizsgálta, hogy a 2010-es emlékeink miatt van-e miért aggódnunk, vagy a jegybankelnök elképzelése inkább lehetőség lenne a rezsiköltségek csökkentésére.

Nagy visszhangot kiváltó beszédet tartott a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsági ülésén Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szokatlanul kemény szavakkal kritizálta a kormány gazdasági döntéseit. Rossznak és hatástalannak tartotta például az ársapkákat, amelyek közül aztán az üzemanyagokét hirtelen meg is szüntették, bár aligha azért, mert megfogadták Matolcsy szavait, hanem a kialakult pánikvásárlások és benzin- és gázolajhiány miatt. 

A jegybankelnök a bizottsági ülésen kijelentette, hogy Magyarország olyan tartalékokkal rendelkezik a családoknál, vállalkozásoknál, ami amíg a párnacihában vagy látra szóló bankbetétben hever, addig nem vesz részt a válságkezelésben. Ezt hallva sokaknak jutott eszébe 2010. 

Matolcsy György nemzetgazdasági minisztersége idején az akkori válságkezelés részeként a kormány „biztonságba helyezte” a magánnyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások túlnyomó részét, aminek következtében azok beáramlottak az állami költségvetésbe. Ahogyan akkor, az azóta megmaradt magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai most is negatív hozamokat látnak, így reflexszerűen felmerülhet bennük, hogy vajon mire is gondolhatott Matolcsy György, történhet-e hasonló, mint 2010-ben.

A Bank360 szakértői szerint az akkori és mostani gazdasági helyzet nagy különbség van, ráadásul Matolcsy György ma nem a kormány minisztere, hanem a jegybank elnöke, aki a szavai szerint a kormányzat lépéseivel nem ért egyet, és azokra nem volt befolyása. A beszédének kormányzati és kormánypárti reakció azt mutatták, hogy most is másként ítélik meg a helyzetet és a teendőket, mint a jegybankelnök. 

Hogyan akarná bevonni a jegybankelnök a lakossági pénzeket?

Az MNB vezetője a lakosság 20 ezer milliárd forintban mérhető pénzügyi megtakarításainak válságkezelésbe való bevonását ezúttal egészen másként képzeli el, mint ahogyan az 2010-ben történt. Azt mondta ugyan a parlamentben, hogy ezeket a pénzeket fel lehetne használni, ha lennének olyan kormányzati programok, amelyek energiahatékonysági vagy élelmiszeripari termelékenységet növelő beruházásokba csatornáznák be ezeket. Ráadásul nagyjából ugyanennyi likviditási tartalék (azaz szabadon felhasználható pénz) van a cégeknél, és szerinte ezt is be lehetne vonni ilyen programokba.

Mire is gondolhatott valójában Matolcsy György, mi következik a szavaiból? A lakossági és vállalati megtakarításokat kétféle módon is fel lehetne használni energiahatékonysági programokra, amelyeket a jegybankelnök szerint ezermilliárdos nagyságrendben kellene elindítani ahhoz, hogy igazi hatásuk legyen.

Ezeket a pénzek egyrészt kedvezményes energiahatékonysági programokban önrészként használhatnák fel a pályázók. A magas rezsiköltségek miatt most ezt szívesebben áldozhatnák ilyen célra, hiszen rögtön látnák a pénzük megtérülését, csökkennének a kiadásaik, ez lenne a befektetésük kamata. Másfelől a programok kedvezményeinek finanszírozásához az állam olyan állampapírokat is kibocsáthatna, amelyekből a befolyt pénzt kifejezetten erre fordítaná.

Az MNB már zöldít

Matolcsy György beszédében kulcsfontosságúnak nevezte az ország energiahatékonyságának növelését, ezért erre fordítaná ezeket a forrásokat. Az MNB egyébként az elmúlt időszakban nemcsak szavakkal állt ki az energiaköltségek csökkentése mellett, hiszen tavaly elindította a fix 2,5 százalékos kamatú hitelt kínáló Zöld Otthon Programot. Az időközben elszabaduló kamatok miatt tavasszal már jóformán verekedtek a lakáskölcsön felvevők, hogy még kaphassanak a nagyon kedvezményessé váló zöld hitelből, amire végül 300 milliárdot adott a Magyar Nemzeti Bank.

Ez a program egyelőre leállt, hiszen a magas infláció miatt az MNB-nek nem érdeke további olcsó pénzt önteni a hitelpiacra, más módon viszont továbbra is támogatja a jegybank a zöld szempont érvényesítését a hitelezésben. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleknek 2023 tavaszától már ilyen szempontjai is lesznek. Azoknak a bankoknak, amelyek használni akarják ezt a minősítést a hiteleikhez, az eddigieknél zöldebb feltételeket kell nyújtaniuk az igénylőknek.

Döntésre vár a lakásfelújítási támogatás

A kormányzati programok közül a lakosság számára pillanatnyilag két olyan van, amiben a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére támogatást és kedvezményes hitelt lehet felvenni. Mindkettőt a gyermeket nevelők, illetve vállalók vehetik igénybe. A lakásfelújítási támogatás és hitel a jelenlegi szabályok szerint az év végéig él már csak.

A hatályos jogi szabályozás szerint a falusi csokot is december végéig lehet igénybe venni, és ennek egy részét szintén korszerűsítésre lehet költeni. A családtámogatási programok sorsáról még nincs döntés, ezt december elejére ígérte a kormány, így akár napokon belül kiderülhet, megmaradnak-e 2023-ban is,, és ha igen, akkor milyen feltételekkel lehet ezeket felhasználni.

Elképzelhető az is, hogy a lakásfelújítási támogatás és kedvezményes hitel kifejezetten energiamegtakarítást segítő beruházásokhoz felvehetően folytatódik. Az elmúlt hónapokban a Kormányinfóin már többször is felvetődött egy új lakossági energiahatékonysági támogatás terve, ami a a hűtő-fűtő klímák telepítését szolgálná, azonban mindeddig az ötletből nem lett program.

A kkv-knak is van kedvezményes hitel az energiahatékonyságra 

Nagy lakossági energiahatékonysági program volt a napelem pályázat is,  amelyen akár 6 milliós támogatást is el lehetett kapni. Ennek a második körét azonban végül lefújta a kormány a napelemes betáplálási stop miatt, és még az első körben benyújtott pályázatok elbírálása is folyik.

A kis- és középvállalkozások a Széchenyi Kártya Program részeként tudnak nagyon kedvezményes hitelből energiahatékonysági beruházást megvalósítani. Ehhez ráadásul a kormány önerő segítséget is ad a kkv-k rezsitámogatási programjának keretében.