Május 20. fontos határidő az adózásban, az szja-bevallásoknak eddig kell elkészülniük. A legtöbb adózónak akkor sem kell aggódnia viszont, ha lemaradt róla, büntetésre csak azok számíthatnak, akiknek befizetnivalójuk is van.

Minden évben május 20-án “terheléses támadás” éri a NAV szervereit, sokan ugyanis aznap kapnak észbe, hogy be kell nyújtaniuk a személyi jövedelemadóról szóló bevallásukat. Az adóhatóság emiatt évről évre egy-két nappal meghosszabbítja a határidőt. Hogy az idén hogy bírják majd a szerverek az utolsó pillanatos szja-bevallókat, még nem tudni, de az biztos, hogy az adózók jobban járnak, ha nem az utolsó napokra időzítik a bevallás benyújtását. A Bank360 szakértői az alábbi hét pontban foglalták össze, mire érdemes odafigyelni az szja bevallás elkészítésekor.

1. Nincs értelme halogatni

Aki rendelkezik elektronikus tárhellyel az Ügyfélkapuban, az e-szja oldalon megtalálja az szja-tervezetét. Ez a tervezet az adózók jelentős részénél nem szorul módosításra, a NAV ugyanis a munkáltatóktól és a pénzügyi intézményektől (például nyugdíjpénztár, egészségpénztár, bank) származó adatokkal kitölti a bevallásokat. Érdemes persze ellenőrizni az adatokat, mert előfordulhatnak hibák. Ha viszont minden adatot rendben találunk, akkor néhány kattintással benyújtható a bevallás. Nincs értelme halogatni a benyújtást, a legtöbb adózó ugyanis néhány perc alatt elkészül vele. 

2. Nem büntetnek meg mindenkit, aki lekési a határidőt

Sokan azt gondolják, ha elmulasztják a május 20-i határidőt, akkor mindenképpen megbünteti őket az adóhatóság. Az igazság azonban az, hogy az adózók jelentős részének az szja-bevallási tervezete május 20. után automatikusan átminősül bevallássá, vagyis “magától benyújtódik”. Így ha nem volt adótartozásuk, nem történik velük semmi. Nem minősül át viszont automatikusan bevallássá az őstermelők, az egyéni vállalkozók és az áfa- fizetésre kötelezett magánszemélyek tervezete, így nekik valóban saját maguknak kell benyújtaniuk az szja-bevallást a határidőig, különben pótdíjfizetésre, büntetésre számíthatnak. Azokat is megbüntetheti a NAV, akiknek automatikusan átminősült a tervezete bevallássá, de abban adótartozás szerepelt, amit nem fizettek be időben.

3. A visszaigénylési lehetőség nem vész el május 20-án

A másik gyakori tévhit, hogy ha valaki adóvisszatérítést szeretne, és május 20-ig nem nyújtja be az igényét, akkor elveszíti ezt a pénzt. Ez sem igaz. Valójában a magánszemélyek öt adóévre visszamenőleg nyújthatnak be korrekciót az adóhatósághoz, és kérhetnek szja-visszatérítést. Tehát ha valaki nem nyújtja be az adóbevallást május 20-ig, a 2024-es évben visszaigényelhető adója nem vész el. Valójában akár még 2029-ben is visszaigényelheti ezt a pénzt, ha addig nem tette meg.

4. Az 1+1 százaléknál szigorú a határidő

Az adód 1+1 százalékát jótékony célra is fel lehet ajánlani, ebben az esetben viszont szigorú a május 20. határidő. Ha az adózó addig nem nyilatkozik erről, akkor az 1+1 százalék visszakerül az államhoz. Jó hír, hogy ha az adózó nem szeretne az adóbevallással bíbelődni, de tudja, hogy melyik civil szervezetet vagy egyházat támogatná az szja-ból, az 1 százalékos nyilatkozatokat külön, az szja-bevallás nélkül is be lehet nyújtani. Ez valóban csak néhány kattintást jelent az e-szja oldalon, gyakorlatilag csak a kiválasztott civil szervezet adószámát, illetve az egyház technikai számát kell beírni, és jóváhagyni a benyújtást. A technikai számok listáját itt lehet megnézni. A felajánlásra jogosult szervezetek listája pedig itt érhető el. Ezekről mindenképpen nyilatkozni kell még a határidő előtt!

5. Ha nem boldogulsz a neten, kérj időpontot az adóhatóságnál

Sokan bizonytalanok, hogyan is kell kitölteni az adóbevallást, különösen akkor, ha adóvisszatérítést szeretnének például tartós betegség miatt (ez az úgynevezett személyi kedvezmény). Nem kell kétségbe esni, ha nem sikerül kitölteni az interneten a bevallást, a NAV ügyfélszolgálatain is lehet segítséget kérni. Az ügyintézők akár abban is segítenek, hogy ha több évre visszamenőleg szeretne valaki korrekciót kérni, akkor azt hogyan intézheti el.

6. Ezekben az esetekben lehet pótbefizetésre számítani

Vannak olyan jellemző esetek, amikor hátralékot állapíthat meg a NAV, és befizetésre lehet számítani. Ezek általában az úgynevezett egyéb jövedelmek. A legjellemzőbb esetek közé tartozik az ingatlanok eladásából és bérbeadásából származó bevétel, illetve az értékpapírok árfolyamnyeresége. Ez utóbbiaknál sokszor a szolgáltatók eleve levonják az adót, de előfordulhat az is, hogy nem vonják le, hanem az adózónak magának kell ilyenkor tavasszal befizetnie az elmaradást. A befektetési alapok eladásánál jellemzően levonják a pénzügyi cégek a kamatadót és a szochót, de részvényeknél nem szokták, mivel a részvényeknél elért árfolyamnyereségből bizonyos esetekben levonható a részvényeken realizált árfolyamveszteség, azt pedig csak az adózó tudja, hogy mennyi volt a nyereség és a veszteség. Tehát ha az adózó részvényt adott el árfolyamnyereséggel, akkor nagy valószínűséggel pótbefizetést kérnek majd. Illetve ha TBSZ számlája volt, amelyiknek nem várta meg a lejártát, szintén számíthat arra, hogy be kell fizetnie az elmaradt adót. Hogy pontosan mennyi befizetést vár el a NAV, arról a pénzügyi szolgáltató is küld értesítést. Más esetekben - többnyire úgynevezett egyéb jövedelmeknél - is előfordulhat, hogy pótbefizetést vár el az adóhatóság.

7. Ha túl sok a fizetnivaló, lehet részletfizetést kérni

Ha valaki nem tudja rendezni az adótartozását május 20-ig, akkor sem kell kétségbe esni. 1 millió forintig ugyanis automatikus részletfizetést lehet kérni, így 12 hónap alatt pótlékmentesen fizethető be az elmaradás. Fontos azonban, hogy a részletfizetésekre megjelölt határidőt mindig pontosan tartsuk be, késés esetén ugyanis a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozást egy összegben vissza kell fizetni. Ez esetben a NAV a fennmaradó tartozásra az eredeti határidőtől késedelmi pótlékot is felszámít.