Soha nem volt még annyi lekötetlen pénz a lakossági folyószámlákon, mint jelenleg. Arra is van pedig számos megoldás, hogyan hozhat ez a pénz is kamatot akkor is, ha nem akarjuk hosszabb dőre lekötni, mert szükségünk lehet rá, vagy havonta csak kis összeget tudunk félretenni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 11 300 milliárd forint volt január végén a háztartások bankszámláin látra szóló és folyószámlabetétekben. A bankok többsége azonban ezekre a pénzekre általában semmilyen kamatot sem fizet, az idei inflációval számolva pedig a lakosság akár 600 milliárd forintot is bukhat azon, ha nem fekteti be valamilyen, akár könnyen hozzáférhető módon a folyószámláján lévő pénzt.

Magyarországon közel 10,5 millió lakossági bankszámla van, vagyis egy átlagos számlán csaknem 1,1 millió forint hever így. Természetesen ezen belül nagyok az eltérések, vannak, akiknek mínuszban van a számlájuk, és olyanok is, akik akár egy teljes lakás árát tartják a folyószámlán. Ami biztos: a napi kiadásokhoz nem használt fölösleges összeget mindenképpen érdemes befektetni. Erre adtunk tanácsot a Blikk.hu-n megjelent cikkben.

1. Rövid időre is vannak megoldások

Sokan azért nem tesznek semmit az egyenlegükkel, mert nagyobb kiadást terveznek a közeljövőben. Ez lehet lakásvásárlás, felújítás, autóvásárlás vagy drágább egészségügyi beavatkozás, például fogorvosi kezelés, éleslátást biztosító szemműtét. A lekötött betétet nem szívesen választják, hiszen tudják, ha korábban kell a pénz, és ha feltörik a lekötést, a kamat is ugrik.

Számukra is van azonban megoldás. A bankoknál vagy a Magyar Államkincstárnál lehet nyitni értékpapírszámlát, amelyre vásárolhatnak diszkontkincstárjegyet (dkj), amely egy rövid lejáratú állampapír – magyarázta a cikkben Herman Bernadett, a Bank360 szakértője. A legrövidebb lejáratú, néhány hónapos hátralévő futamidejű dkj-k most 5,75-5,9 százalékos kamattal vásárolhatók meg a kincstárnál, és az árfolyamuk a lejáratig minimális ingadozás mellett ugyan, de gyakorlatilag folyamatosan emelkedik. Így jellemzően már néhány nap vagy hét alatt is kamatoznak.

A befektetéshez gyorsan hozzá lehet jutni, általában már az eladás napján. A dkj-k feltörése (azaz lejárat előtti eladása) is rugalmasabb, ezeknek az állampapíroknak a névértéke 10 ezer forint, tehát ha csak a megtakarítás egy részét venné ki valaki, a többi pénz kamatozik tovább.

Jó megoldás lehet még egy pénzpiaci vagy nagyon rövid kötvényalap is, amelynek a befektetési jegyei szintén gyorsan eladhatók, és az árfolyama minimális ingadozás mellett emelkedik. Az ilyen alapok hátránya a dkj-val szemben, hogy a hozamukból 15 százalékos kamatadót és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

2. Sok kicsi sokra megy

Akinek úgy gyűlt össze több százezer forint a bankszámláján, hogy hónapról hónapra kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt, annak érdemes körülnézni a bankok és más pénzügyi intézmények rendszeres megtakarítási ajánlatai között. Ezek között lehetnek betéti termékek és értékpapírok is.

A lakáscélra takarékoskodóknak ajánlhatók a lakás-takarékpénztárak, a nyugdíjas éveikre gyűjtőknek pedig a nyugdíjpénztárak vagy a nyugdíjbiztosítások, erre a két termékre adókedvezmény is igénybe vehető. A befektetési célú életbiztosítások között is találhat jó megoldást az, akinek hónapról hónapra marad néhány tízezer forintja.

3. Kerüljük el az adót

A nem állampapír-befektetést választó lakossági ügyfeleket sajnos keményen megadóztatja az állam. A bankbetétek, befektetési alapok hozamából 15 százalékos kamatadót és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót vonnak le, de a részvények árfolyamnyeresége után is kell adózni. Ez elkerülhető, ha úgynevezett tartós befektetési számlán (TBSZ) tartja a megtakarításait a befektető.

TBSZ-t már 25 ezer forintos megtakarítással is lehet nyitni, a számla egy gyűjtőévvel indul, ami most 2025. december 31-én zárul majd le. Eddig a dátumig lehet gyűjteni a megtakarítást a számlára, ezután már csak a rajta lévő pénzt lehet forgatni, hozzátenni nem lehetséges. Az idén indított TBSZ-ekről 2029-től már kedvezményes adózás mellett lehet kivenni pénzt, 2030 végén pedig a számlák megszűnnek, és adómentesen felvehető róluk az értékpapírok vagy bankbetétek addig elért nyeresége.

Ha valakinek korábban van szüksége a megtakarítására, természetesen feltörheti a TBSZ-t. A kamatokat, árfolyamnyereséget nem veszíti el, de ugyanúgy be kell majd fizetnie a kamatadót és a szochót, mintha normál értékpapírszámlán tartotta volna a megtakarítását.

4. Legalább kössük le!

Már azzal is jobban jár, ha legalább leköti a parlagon heverő pénzt. Bár nincs minden banknak kedvező lekötött betéti ajánlata, néhány hitelintézet kínál akciósan magasabb kamatozású betéteket. Újabban több banknál is elérhetők kombinált megtakarítások, amelyeknél elvárják, hogy a befektetés egy része ne betétbe, hanem valamilyen más eszközbe, értékpapírba, esetleg életbiztosításba kerüljön. Az ilyen megtakarítások betéti részére különösen magas kamatot ajánlhatnak a bankok.