A lakásbiztosításoknál egyre nagyobb probléma az alulbiztosítottság, ami akkor okoz gondot, ha valóban nagy kár éri az ingatlant. A szerződések felével is lehetnek gondok, az átalakítás díjemelkedéssel járhat. Pedig az idén enélkül is durva áremelés lesz a lakásbiztosítási piacon. 

Időről időre felbukkannak olyan horrorsztorik a sajtóban, hogy leégett egy ház, és hiába volt biztosításuk a lakóknak, a kártérítés, amit végül kaptak, nem volt elég a teljes újjáépítésre. Sok millió forint hiányzott, a folytatás pedig nem könnyű ilyenkor. Ha a lakóknak nincs elég önerejük kipótolni a hiányzó összeget, könnyen odaveszhet mindenük. A bankok ugyanis nem szívesen adnak hitelt egy romos ingatlanra, amelynek az állapota csak romlik tovább folyamatosan. A probléma forrása ilyenkor általában az alulbiztosítottság, ami egyre nagyobb probléma lehet a hazai lakásbiztosításoknál. 

Az alulbiztosítottság azt jelenti, hogy van ugyan lakásbiztosítása az ügyfélnek, de az abban szereplő összegek nem megfelelőek, nem fedezik az adott ingatlan újjáépítési költségét egy esetleges káreseménynél. A CIG Pannónia becslései szerint a hazai lakásbiztosítások akár 50-60 százalékát is érintheti ez a probléma, ami egy kisebb kárnál nem igazán számít, mert olyankor a biztosító mindent kifizet. Ha viszont az ingatlan teljesen megsemmisül, vagy szinte totálkárossá válik, és újjá kell építeni, akkor hiányozni fognak azok a milliók, amelyek a biztosítási szerződésben lévő összeg és az építési vállalkozó által kiállított számlákon lévő másik, nagyobb összeg között vannak. 

Felpörögtek a lakásfelújítások

Magyarországon a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ez mintegy 3 millió szerződést jelent. A szerződések között több évesek, sőt évtizedesek is vannak, sok olyan ingatlanra készült, amelyen időközben számos felújítás történt. 

Az elmúlt években a felújítások különösen felpörögtek részben a kormány otthonfelújítási támogatási programja miatt, részben pedig az elszabadult energiaáraknak köszönhetően. Családok százezrei vágtak bele az ingatlan korszerűsítésébe vagy a kormányzati ajándék milliók miatt - ez 250 ezer család -, vagy azért, hogy napelemet felszerelve, hőszivattyút beépítve csökkentse a rezsiszámláit. Ezek a beruházások pedig tovább növelték az ingatlanok értékét, ami a lakásbiztosítások felülvizsgálatát is szükségessé tette. 

“Rendszeresen felhívjuk az ügyfelek figyelmét a biztosított vagyontárgyak újraépítési, újbeszerzési értékének szinten tartására, a szerződések módosítására. Ha a lakás, ház újjáépítésének, az ingóságok újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített biztosítási összegeket, akkor mindenképpen szükséges a biztosítási összegeket megemelni, ugyanis a biztosítási összeg a kártérítés felső határa” - magyarázza Török Miklós, a Groupama Biztosító, lakossági vagyonbiztosítási termékmenedzsment vezetője. 

Bár ritkán következik be, hogy egy ház leég vagy totálkár közeli szinten megsérül, ha alulbiztosított volt az ingatlan, akkor a biztosító nem fogja kifizetni azt a teljes összeget, amennyiért helyreállítják az épületet, csak annyit, amennyit a szerződés alapján vállalt. “Ez nagyon ritka, de ha bekövetkezik, akkor jelentős veszteség lehet a családnak” - mondja Török Miklós. Egy fürdőszobai csőtörés, ablaküveg törés, vagy egy jégverés esetén természetesen ilyenkor is kifizeti a biztosító a teljes helyreállítási költséget.

Az Aegonnál olyan esetekkel találkoztak korábban, hogy a szerződésben a valóságos alapterület csupán 50-60 százaléka volt a szerződésben feltüntetve, aminek egy nagyobb kár esetén komoly következményei voltak. Ugyanilyen esetek előfordultak az Allianznál is, de az is jellemző, hogy egy tetőtérbeépítés, melléképület, medence építése után az ügyfelek elfelejtkeznek a biztosítási szerződés átdolgozásáról, így válnak alulbiztosítottá. 

Enélkül is durva díjemelés várható

Az alulbiztosított ingatlanok szerződéseinek átalakítása persze a biztosítási díj emelkedésével jár a legtöbb esetben, ami sokaknak fájhat. Ráadásul ezen túlmenően is komoly díjemeléssel számolhatnak a lakásbiztosítással rendelkezők az idén. A biztosítók többsége ugyanis az inflációval indexálva vagy akár még annál is nagyobb mértékben emeli majd a díjakat az építőiparban bekövetkezett áremelkedések miatt. Az épületek építési költsége ugyanis még nagyobb mértékben nőtt, 2022. harmadik negyedévben 26,2 százalékkal volt magasabb, mint az ezt megelőző évben

“A KSH index értéke 14,5 százalék, a piaci szereplőknél jellemzően lehet ettől kicsit eltérő, 15-20 százalékos indexálásról hallani, de a biztosítók által kiküldött tájékoztató levelekben az ügyfél természetesen ennél nagyobb biztosítási összeg növelést is választhat” - közölték a Bank360.hu-val a CIG Pannónia szakértői. “Éves átlagban tekintve körülbelül 15 százalékos indexszel számolunk, úgy, hogy az első félévben még 8-10 százalékos lesz, majd a második félévben már 17-19 százalék, mert a biztosító a KSH tényadatait veszi alapul, tehát időelcsúszással jelennek meg a díjakban az inflációs értékek” - tette ehhez hozzá a vezető hazai lakásbiztosító, az Aegon. 

Bár a nagy biztosítók azt mondják, ha egy ügyfél elfogadja az indexálási javaslatukat, nem válthat alulbiztosítottá, azt mindegyikük elismeri, ha nem megfelelő a szerződésben szereplő alapterület, ha hozzáépítettek az ingatlanhoz, nagyobb beruházások voltak rajta, akkor a korábbi állapotok alapján kalkulált biztosítás már nem lesz elegendő. 

A kormány szabadabbá tette a biztosítóváltást és letörné az árakat

Bár az új, jól megemelt biztosítási díjakat tartalmazó értesítéseknek valószínűleg kevés ügyfél örül majd, a kormány szerdán hozott új szabályaival minden lakásbiztosítással rendelkező jól járhat majd. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium február 1-jén jelentette be a már tavaly ősszel megígért új lakásbiztosítási jogszabálycsomagot, amiről este meg is jelent a rendelet. 

Az első változtatás szerint a jelzáloghitelekkel egyidejűleg megkötött lakásbiztosítások esetében tájékoztatni kell az ügyfeleket a Magyar Nemzeti Bank (MBN) honlapján lévő minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási (MFO) kalkulátorról úgy, hogy a fogyasztó – az MFO által biztosított – piaci képet kapjon az elérhető lakásbiztosításokról, és választhasson az ottani ajánlatok közül. Jelenleg bevett szokás a bankoknál, hogy szerződnek egy partner biztosítóval, és csak annak a lakásbiztosítását köttetik meg a lakáshiteles ügyfeleikkel.

A másik fontos újdonság, hogy a jelzáloghitel teljes hiteldíjmutatójába (THM) a jövőben beszámít a lakásbiztosítási díj is. Így a hitellel kapcsolatos össze költségében már ezt is látnia kell az ügyfélnek, valamint az alkalmazható maximális THM-nél kalkulálni kell ezzel a költséggel. 

A biztosítóváltást is támogatja az új jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfelek az éves fordulónapon túl minden év adott hónapjában a biztosítók által kidolgozott új ajánlatok alapján költségmentesen átszerződhessenek egy, a számukra kedvezőbb feltételeket kínáló biztosítási konstrukcióra. A rendelet szerint a lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés esetében a biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy – a biztosítási évfordulón túl – minden év márciusában (március 31-ig a biztosítóhoz beérkezően) költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel a rendes felmondás szabályai alapján. Erről a felmondási lehetőségről a biztosító a szerződő felet minden év február 15. napjáig tájékoztatja. Mivel azonban az új rendelet szabályait április 30-tól kell csak alkalmazni, ezzel a lehetőséggel először majd 2024-ben élhetnek az ügyfelek.

Az alkuszok, közvetítők jutalékát is letörné a jogszabály, amely jutalékplafon bevezetését tervezi a lakásbiztosításoknál. A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződésnél a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20 százalékát.