A kormány rezsinövelése után megrohamozhatják az állami lakástámogatási programokat az igénylők. Az energetikai korszerűsítésre is felvehető otthonfelújítási támogatást és kedvezményes hitelt, valamint a falusi csokot már csak év végéig lehet igénybe venni. 

A hirtelen rezsinövekedésbe átcsapó rezsicsökkentés hosszú évek óta először kényszeríti arra a háztartások többségét, hogy spóroljanak az energiával. Ennek kézenfekvő módja, hogy jobban odafigyelünk a mindennapi áram- és gázfogyasztásunkra. Ennek lehetőségei azonban többnyire korlátozottak, nagy megtakarításra a saját energiatermelés kiépítésével és az ingatlanunk energiahatékonyságának növelésével van esélyünk.

A hamarosan megérkező magasabb rezsiszámlákat sokan most úgy szeretnék ellensúlyozni, hogy gyorsan áram- és gázfogyasztás-csökkentő beruházásokat hajtanak végre a lakóingatlanjukon. Ezek az emelkedő tarifák miatt már sokkal hamarabb megtérülhetnek, mint az eddigi, mesterségesen alacsony rezsiköltségeknél. A viszonylag gyorsan megvalósítható beruházásokat (például fal- vagy födémszigetelés, nyílászárócsere, kazáncsere, napelemes rendszer) most biztosan megnehezíti a kapacitás- és szakemberhiány. A hitelek megdrágulása a másik tényező, ami elriaszthatja a rezsijükön csökkenteni akarókat attól, hogy belevágjanak egy energetikai korszerűsítésbe.

Néhány hónapig azonban még nyitva állnak azok az állami lakás- és családtámogatási lehetőségek, amelyek segítségével nagyon kedvező feltételekkel valósíthatunk meg rezsit is csökkentő felújításokat. Ezek közül 2019. július óta vehető igénybe a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) speciális változata, a falusi csok, 2021. januártól pedig a lakásfelújítási támogatás. A vissza nem térítendő állami támogatás mindkét programban kiegészíthető kedvezményes hitellel, és bizonyos feltételek teljesítésével a két támogatás akár kombinálható is. 

A legnagyobb különbség, hogy a falusi csok kifejezetten a támogatott kistelepüléseken élőkre vagy letelepedőkre vonatkozik, a lakásfelújítási támogatást pedig mindenki igénybe veheti, aki legalább egy gyermeket nevel. Jelenlegi állás szerint mindkét program 2022. december végén fut ki. 

A falusi csokkal az ingatlanvásárlással együtt maximum 10 millió forint támogatást és 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt lehet felvenni. A csokkal szemben nagy előnye, hogy már használt lakás esetében is a teljes, 10+15 milliós összeghez hozzá lehet jutni, és a pénzből felújításra is költhetünk. A lakásfelújítási támogatás keretén belül legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás és 6 millió forint kamattámogatott hitel vehető igénybe. A támogatás maximuma felújítás értékének 50 százaléka lehet. 

Mindkét támogatott hitel fix 3 százalékos kamatú, ami a már jellemzően 7-9 százalékos kamatú piaci lakáshitelekhez képest óriási előnyt és megtakarítást jelent az igénylőknek. A lakásfelújítási kedvezményes kölcsönnél már van olyan ajánlat is, ami halasztott tőketörlesztést, és ebből fakadóan alacsonyabb törlesztőrészletet tesz lehetővé az első évben. Ez a lakásfelújítási támogatásnál azért is lehet előnyös, mert itt a támogatást utólag, a fejlesztés elkészültekor kaphatják meg az igénylők, akiknek ezért addig finanszírozniuk kell a beruházást. Ha egyébként a lakásvásárláshoz piaci jelzáloghitelt vagy azt is fel kell vennie a családtámogatást igénylőknek, akkor már abból is van türelmi idős, az első évben jóval alacsonyabb törlesztőrészletű. A halasztott tőketörlesztésű támogatott kölcsönhöz hasonlóan ezt is az OTP vezette be nemrégiben.

A lakásfelújítási támogatásnál a felújítási célról száz százalékban az igénylő dönt, a falusi csoknál azonban vannak kötöttségek, hiszen a felújítás végén meg kell felelni a csok alapfeltételeinek. Mindkét támogatás lejár az év végével a jelenleg érvényes szabályok szerint, de fontos különbség, hogy a lakásfelújítási támogatásnál addigra már a munkálatokkal is el kell készülniük az igénylőknek, tehát őket különösen szorítja az idő, ha még élni akarnak a lehetőséggel. A támogatás mindkét program esetén számos lakásfelújítási célra felhasználható, ezek között ott vannak az energiafogyasztást is csökkentő legnépszerűbb fejlesztések. 

A falusi csok a rendelet alapján az alábbiakra használható fel: 

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózat kiépítése,
• fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
• központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
• az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
• a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése,
• kémény építése, korszerűsítése,
• belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,
• a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30 százalékáig, valamint
• a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20 százalékáig.

A lakásfelújítási támogatásból pedig az alábbi munkálatokat lehet fedezni:

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső és külső hálózat kiépítése,
• fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
• fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
• az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang- és vízszigetelési munkálatokat,
• külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése,
• égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
• klímaberendezés beépítése, cseréje,
• napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
• belső tér felújítása, ideértve
  • a  lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását
  • a galériaépítést,
  • a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
  • a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
  • a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
  • a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
  • lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,

• a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
• kerítés építése,
• gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
• terasz, loggia, erkély, előtető építése,
• térburkolat vagy külső lépcső készítése, cseréje,
• télikert kialakítása,
• akadálymentesítési munkák,
• alapozási szerkezet megerősítése, valamint
• beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
• használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
• szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje,
• szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje. 

Az járt jól, aki energiahatékonyságra költötte a támogatást - vagy még nem vette fel

A fenti lista alapján látható, hogy az elvégezhető munkálatok közül nem mindegyik segíti az ingatlan energiaigényének csökkentését. Egy nagyobb családi ház szigetelése például jelentősen, akár 30-40 százalékkal is csökkentheti az éves gázfogyasztást, illetve még ennél is nagyobb jelentősége van az áramfogyasztásra nézve a napelemes rendszer kiépítésének. Aki tehát az elérhető támogatásokat arra fordította, hogy az ingatlan energiahatékonyságát fejlessze, az most jól jár. Aki viszont ezek helyett olyan célt választott, ami nem segít ezen a téren, például új konyhabútort épített be, esetleg teraszt vagy garázst alakított ki, most verheti a fejét a falba.

Bár a programok már tartanak néhány éve, a folyósításon kívül az eredményekről nem sokat tudni. Az államkincstártól korábban kapott információk alapján sokan költik a lakásfelújítási támogatást a tető felújítására, szigetelésre és napelemes rendszer kiépítésére, emellett a belső átalakítások is népszerűek az igénylők körében. Ezen belül pontos számokat nem ismertettek azzal kapcsolatban, hogy mekkora összeget fordítottak a családok az energiahatékonyság fejlesztésére. A falusi csokkal összefüggésben pedig korábbi cikkünkben pedig már írtunk róla, hogy nem lehet tudni, hogy a támogatás segítségével korszerűsített ingatlanok pontosan milyen változáson mennek keresztül, mivel a felújított lakások energetikai besorolásáról nem készül adatbázis. 

A rezsicsökkentés átalakítása hozhatja meg az eddig hiányzó motivációt

A kiosztott pénzből feltehetően számos ingatlan energiahatékonysága javult, a pontos eredményeket azonban nem ismerjük. Ha volt is motiváció az állam részéről arra, hogy célzottan az energiahatékonyság fejlesztésére költsék a háztartások a támogatásokat, az megbújt az összes lehetőség között, ugyanis semmivel nem kapott több pénzt vagy kedvezőbben az, aki ilyen célra igényelte az elérhető összeget. 

A piaci helyzetet elfedő, csapból is folyó rezsicsökkentés védőhálója alatt pedig nem is feltétlenül érezte a lakosság annak a súlyát, hogy mennyit számíthat az energiahatékonyságba fektetett pénz. Az új rezsiszabályok bevezetése után ez biztosan megváltozik, most azoknál is előtérbe kerülhet az energiatakarékosság, akiknek eddig ez nem volt fontos. Az állami programokból öt hónap van még hátra, ennyi idő maradt arra, hogy állami segítséggel korszerűsítsünk, utána még nehezebb lesz. Hacsak meg nem hosszabbítják ezeket a programokat, amire azért van esély, még ha nem is ennyire kedvező feltételekkel.