A koronavírus egy éve befolyásolja az életvitelünket, a munkánkat és az anyagi helyzetünket is. A Ilyen és ehhez hasonló váratlan helyzetek bármikor adódhatnak, a vírustól függetlenül is, ez pedig pénzügyi kockázatot rejt magában: a Bank360.hu szakértői annak jártak utána, hogy milyen lépéseket tehetünk azért, hogy a bizonytalan időkben is biztonságban érezzük magunkat.

A koronavírus első hulláma alatt teljes ágazatok álltak le egyik napról a másikra, amit a foglalkoztatottsági adatok is lekövettek. A kezdeti sokk után valamelyest javult a helyzet, a harmadik hullám azonban ismét megtépázta a munkaerőpiacot. Tavaly decemberről januárra  38 ezer fővel, közel egy százalékkal nőtt a munkanélküliek aránya - így összesen 238 ezer fő keresett állást januárban Magyarországon, ami 5 százalékos aránynak felel meg. 

Ez magasabb a tavaly májusi értéknél, ami az elmúlt évek trendjét figyelembe véve aggasztó lehet, kétségbe esni azonban még nem szükséges. Különösen, ha összevetjük az idei adatokat a tíz évvel ezelőtti eredményekkel: 

A bizonytalan időkben biztonságra vágyunk

Az egyre súlyosbodó járványhelyzet bizonytalanságot szül a lakosság körében, nem véletlen, hogy nőni kezdett a kereslet az életbiztosítás és az ehhez hasonló termékek iránt. Ezt nemcsak a betegségtől való félelem indukálhatja, hanem a munkanélküliségtől, a jövedelem elvesztésétől való félelem is. 

A jövedelempótló biztosítás megfelelő eszköz lehet a bizonytalan időkben: ez a biztosítási forma akkor nyújthat segítő kezet, ha egy váratlan esemény - munkanélküliség vagy keresőképtelenség - miatt kiesnek a biztosított bevételei. A térítés a Bank360.hu körképe szerint akár hat hónapon át is tarthat, a biztosítási összeg pedig szabadon elkölthető, tehát fordítható a mindennapi kiadásokra, de akár a hiteltörlesztés is folytatható a segítségével, ha nem rendelkezik a biztosított hitelfedezeti biztosítással.

Csoportosan is megköthető

Élet- vagy jövedelempótló biztosítást akár csoportosan is köthet valaki, ami azt jelenti, hogy csatlakozik egy kockázati közösséghez. Ennek a formának megvannak az előnyei és a hátrányai is. Az előnyök közé sorolható az egyszerű szerződéskötési folyamat, az átlátható árazás és az olcsóbb díjszabás. Hátránya viszont, hogy nem lehet személyre szabni a szerződésben szereplő biztosítási eseményeket, és csak addig terjed ki a biztosítás a biztosítottra, ameddig a csoport tagja.

Érdemes rákérdezni: mikor kezd el fizetni a biztosító?

Jövedelempótló biztosításnál fontos kérdés, hogy kell-e számolni várakozási idővel a szerződés megkötése után, illetve, hogy a biztosítási esemény után mikor kezd el téríteni a biztosító. Ez szolgáltatófüggő, de a várakozási idő akár fél év is lehet, ezenkívül a biztosítási esemény, például a munkahely elvesztése után további hatvan nap is eltelhet, mire a biztosított először pénzhez jut. A jövedelembiztosítás tehát munkahely elvesztése esetén nem helyettesíti a legalább három, de inkább hat hónapra elegendő vésztartalékot - ennyivel legalább rendelkezni kell ahhoz, hogy problémamentesen át lehessen hidalni egy nehéz időszakot. Munkanélküliség esetén a megtakarítás mellett az álláskeresési járadék is segítséget nyújthat, de a folyósítás ebben az esetben is beletelhet néhány hétbe.

Kizáró okok: ezért kell alaposan átolvasni a szerződést

A fennálló keresőképtelenséget és a munkanélküliséget minden esetben igazolni kell a biztosító felé. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, vannak olyan élethelyzetek, amikor a biztosító megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését - ezek előre ismert feltételek, a biztosítási szerződésben is benne vannak. Ilyen eset lehet például, ha határozott idejű munkaviszony ér véget, vagy ha a munkaviszony a próbaidő alatt szűnt meg, illetve ha a biztosított mondott fel a munkahelyén; ezekben a szituációkban szinte biztosra vehető, hogy a biztosító nem fizet. Keresőképtelenségnél a kizáró okok között van az anyasággal összefüggő keresőképtelenség, de az is, ha olyan helyen válik a biztosított keresőképtelenné, ami kívül esik a biztosítási szerződésben leírt területi hatályától.