A Magyar Nemzeti Bank 2026-os Megtakarítási Jelentése átfogó képet ad arról, hogyan változtak a magyar háztartások pénzügyi szokásai az elmúlt időszakban. A kép vegyes: miközben a pénzügyi vagyon nő, a megtakarítási dinamika lassul, és jelentős átrendeződés zajlik a befektetések között. A jelenés szerint a megtakarítók egyre inkább aktív befektetőként viselkednek, nem csak passzív pénzgyűjtőként.

A magyar háztartások megtakarítási szintje 2025-ben ugyan mérséklődött, de továbbra is erősnek számít nemzetközi összehasonlításban. A nettó pénzügyi megtakarítás a GDP 4,6 százalékát tette ki 2025 végén, ami még mindig meghaladja a régiós és az európai uniós átlagot. Eközben a lakosság pénzügyi vagyona tovább bővült: év végére a GDP 117 százalékára emelkedett. 

A régióban a magyar háztartások pénzügyi vagyona továbbra is az egyik legnagyobb arányban összpontosul a vagyonosabb rétegeknél: a felső tizednél koncentrálódik a pénzügyi vagyon 71 százaléka. 

Nagy átrendeződés: háttérbe szorul az állampapír

A megtakarítások szerkezetében is jól látható változások történtek. A háztartások pénzügyi eszközeinek növekedését elsősorban a bankbetétek, a befektetési jegyek és a külföldi befektetések hajtották, miközben az állampapírok iránti kereslet csökkent. A továbbra is jelentős megtakarítások és az eszközök értéknövekedése együtt járult hozzá ahhoz, hogy a lakosság pénzügyi vagyona tovább gyarapodjon.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb változása az állampapírok szerepének csökkenése. Ennek fő oka a korábban kiemelkedő kamatot fizető inflációkövető állampapírok (PMÁP) kamatának visszaesése, illetve a befektetők átvándorlása más eszközökbe. Eközben a fix kamatozású állampapírok népszerűsége nőtt, de összességében a lakossági állampapír-vagyon csökkent.

A befektetési alapok és részvények egyre népszerűbbek a lakosság körében. Egyre inkább a magasabb hozamú, de kockázatosabb eszközök felé fordulnak a befektetést keresők. A jegybank a jelentésben rekordkeresletről számolt be a befektetési alapok iránt, nőtt a részvénybefektetések volumene és erősödött az érdeklődés a külföldi eszközök iránt is. Különösen látványos, hogy 2025 végére a befektetési jegyek állománya már meghaladta az állampapírokét.

Mivel lehetett jól keresni 2025-ben?

A hozamok alakulásában is érdekes trend rajzolódott ki. A forint erősödése miatt a forint alapú befektetések jellemzően jobban teljesítettek, mint a hasonló kockázatú devizás eszközök. Sőt, az euró- és dolláralapú befektetések reálértelemben sok esetben veszteséget hoztak, így a hazai fizetőeszközben történő megtakarítások előnybe kerültek. A legjobban teljesítő eszközök a részvényalapok, a vegyes alapok, illetve a forint állampapírok voltak. 

A lakossági megtakarítások alakulása nemcsak az egyéni pénzügyek szempontjából fontos, hanem a gazdaság egészére is komoly hatással van. A megfelelő mértékű és jól megválasztott befektetések hozzájárulnak az infláció kordában tartásához, a pénzügyi rendszer stabilitásához és a fenntartható gazdasági növekedéshez is. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a megtakarítási hajlandóság hosszabb távon is magas maradjon, és a lakosság tudatos döntéseket hozzon a pénzügyi eszközök kiválasztásakor.