Átlagosan havi 26 ezer forintos költségemelkedésre számítanak a válaszadók a rezsicsökkentési szabályok módosítása miatt, a legkisebb jövedelmű háztartások kiadásai több mint harmadával növekedhetnek - derült ki az Intrum és a GKI felméréséből. A magyar háztartások háromnegyede ki tudja gazdálkodni az áremelés miatti plusz kiadást, de 161 ezer háztartást közvetlenül fenyeget a fizetésképtelenség.

Az 1000 fős reprezentatív kutatáson a megkérdezettek 70 százaléka válaszolt úgy, hogy a módosult rezsicsökkentési szabályok érinteni fogják családját. Az átlagos havi 26 ezer forintos plusz kiadás a lakóhely típusa alapján jelentősen változik. A tégla építésű lakásokban élők átlagosan 15 ezres számlanövekedésre számítanak, míg a társasházi panellakásokban élők 17 ezer forintra, a családi házakban élők pedig 30 ezer forintra.

Számold ki a rezsi kalkulátorunkkal az energiaszámládat!  

Kétféle módon mérték fel, hogy a családok mekkora részét veszélyeztetik az áremelkedések: az egyik módszer alapján a korábbi kiadásokkal, a másik szerint pedig a család jövedelmével vetették össze a rezsikiadások várt növekedését. Mindkettő alapján hasonló lehet a legsúlyosabban veszélyeztetett családok aránya: mintegy 161-182 ezer háztartás, a családok 4-5 százaléka.

A kiadásokból kiindulva, a háztartások 3,9 százaléka (161 ezer háztartás) számíthat átlagosan 38 százalékos kiadásnövekedésre a rezsiszámlák növekedése miatt, amelyeket így a fizetésképtelenség veszélye fenyeget. Kevésbé súlyosan, de így is erősen veszélyeztetettnek minősül a háztartások 7,5 százaléka, amelyek átlagosan 12 százalék plusz kiadásra számítanak. Kis mértékben veszélyeztetett a háztartások további 10,3 százaléka.

A leginkább veszélyeztetett kategóriába tartozó családok jövedelmének 40 százalékát is elviheti a rezsi a következő hónapokban, aminek hatására nagy részük fizetésképtelenné válhat – az Intrum felmérése alapján mintegy 182 ezer háztartás (a családok 4,4 százaléka) tartozhat ide. 

A második kategóriába a súlyosan veszélyeztetett háztartások tartoznak, míg a harmadik kategóriába a kis mértékben veszélyeztetett háztartások, előbbiek átlagosan 16 százalékos, utóbbiak 10 százalékos kiadásnövekedést érzékelnek jövedelmük arányában. E két kategóriába a háztartások 4,5 százaléka (186 ezer háztartás), illetve 15,6 százaléka (644 ezer háztartás) tartozik.

E módszertan szerint az összes, valamilyen mértékben veszélyeztetett háztartás mintegy 25 százalékot képvisel az összes háztartásból, míg az előző módszertan alapján ugyanerre 22 százalékot mért a GKI.

A kutatás alapján a háztartások többségének fájni fog valamilyen szinten a magasabb rezsi, de a fizetésképtelenség nem fenyegeti őket. A családok többségének ennek ellenére jelentősen csökkenhet a megtakarítási képessége: a 2017 és 2021 között jellemző átlagos megtakarítás az év végéig 63 százalékkal is visszaeshet.  A rezsiszigorítás mellett ehhez hozzájárul az infláció és az olyan potenciálisan bekövetkező intézkedések, mint a benzinárstop megszüntetése.

A fenti eredmények alapján az Intrum felmérése szerint a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka pedig valószínűleg még az idei évben energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. Ebben segít például az Otthonfelújítási program, amelynek forrásai még az év végéig elérhetők, de ennek felhasználásra már nagyon szűkös az idő, hiszen a maximum 3 milliós támogatás elnyeréséhez az év végéig el is kell készülnie a felújításnak. Egyelőre nem született arról döntés, hogy meghosszabbítják-e 2023-ra ezt a programot, Gulyás Gergely a szombati kormányinfón egy hónapon belülre ígérte ezt.