Néhány hete még a hatalmas kánikula miatt főtt a fejünk, most pedig az árvíz ellen védekezünk mi is, annyi csapadék esett Európa-szerte. A Duna partján számos ingatlan kerül veszélybe vagy szenved szinte biztosan árvízkárt. Megnéztük, mikor és mennyit segít egy ilyen helyzetben a lakásbiztosítás.

Néhány nap alatt az árvíz elleni védekezés lett a legfontosabb kérdés az országban, pillanatok alatt feledtetve a 40 fokos kánikulát. A fővárosban harmadfokú készültség van érvényben, és más Duna-menti településeken is folyamatos a munka, hogy minél kisebb kárt okozzon a gyors tempóban emelkedő vízszint. Veszélyben vannak a Duna-parton lévő házak is, ami sok tulajdonosnak okoz most problémát, még akkor is, ha az ingatlannak megfelelően biztosítása van.

Fizet a biztosítás az árvíz okozta károkra?

Alapvetően igen, mivel az árvíz azok közé az elemi károk közé tartozik, amelyekre fizetnek a biztosítók. Érdemes azonban tisztázni az árvíz fogalmát biztosítási szempontból, mivel más víz okozta károk után, például a talajvíz vagy a belvíz után nem térítenek a biztosítók. Árvíz okozta kárról akkor beszélhetünk, ha a folyók, patakok vagy ritkább esetben tavak vízszintje annyira megemelkedik, hogy a gátakkal védett területeket is elönti a víz, és emiatt rongálódik meg az ingatlan. Fontos továbbá, hogyha az ingatlan nyílt ártér vagy hullámtér területén épült, akkor általában nem fizetnek a biztosítók ilyen esetben.

Mire fizet a biztosító árvíz esetén?

Ha elönti a víz a házat, a legfontosabb kérdés, hogy a lakásbiztosítás csak az ingatlanra terjed ki, vagy az ingóságokra is, illetve, hogy azon belül pontosan milyen tárgyakra. Ha csak az ingatlan van biztosítva, akkor a biztosító az épületen keletkező károk helyreállításának költségeit állja a szerződéses összeg erejéig, de a házban található értékek - bútorok, elektronikai eszközök, csak, hogy a drágábbakat említsük - kárát nem. Ha az ingóságokra is kötöttünk biztosítást, akkor a szerződésben szereplő értékek után fog fizetni a biztosító, ezt érdemes mielőbb ellenőrizni, és egyébként is rendszeresen aktualizálni. 

Fontos, hogy az ingóságok esetén is figyelni kell egy fontos feltételre: az értékeket a lehetőségekhez képest a lehető legmagasabb helyen kell elhelyezni (például az emeletre vagy a padlásra, ha van erre lehetőség), amikor az ingatlant eléri az árhullám, így a lehetőségekhez képest jelentősen csökkenteni lehet az elszenvedett anyagi kárt. Érdemes áramtalanítani is az ingatlant. Ilyen esetben a tulajdonosnak van kárenyhítési kötelezettsége, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezt a saját testi épségét, életét veszélyeztetve kellene megtennie.

Mire nem vonatkozik az alapbiztosítás?

Számos olyan tétel közül lehet választani egy lakásbiztosítás megkötésénél, ami nem tartozik bele az alapcsomagokba, de jól jöhet, ha egy esetleges árvízre gondolunk. Köthetünk biztosítást például a kerti bútorokra, illetve külön a kertben lévő dísznövényekre is, de értelemszerűen ezeket is érdemes biztonságba helyezni, ha van rá lehetőség. Ha vannak okos eszközök a házban vagy a ház körül, ezekre is érdemes gondolni, különösen az összetettebb rendszerekre, például egy kiépített okos riasztórendszerre. Emellett olyan biztosítást is választhatunk, ami akkor fizet, ha kimaradó szolgáltatás miatt keletkezik kárunk. Jelenleg nem kell messzire mennünk, hogy erre példát találjunk, Csehország érintett területein az árvíz miatt több mint százezer háztartás maradt átmenetileg áram nélkül. 

Köthet még biztosítást, aki félti az ingatlanát?

A biztosítás bármikor megköthető, online akár néhány perc alatt kiválaszthatjuk az ingatlanhoz leginkább illeszkedő lakásbiztosítást. Ez a szerződés azonban a jelenleg tartó áradásokra nem fog vonatkozni, vagyis ha valaki csak ezért kötne biztosítást vagy módosítaná a meglévő szerződését, annak felesleges ezzel próbálkoznia. Az árvíz kockázatát a biztosítók általában 15 napos várakozási idővel vállalják, de lehet olyan biztosító is, ahol ez az időszak akár 30 nap is lehet.