A csok támogatás folyósításának az egyik feltétele az állam javára bejegyzett, tíz évre szóló elidegenítési tilalom. A csokkal szerzett ingatlant így ennyi ideig nem lehet eladni. Bizonyos élethelyzetekben azonban lehet kivételt tenni, és a támogatást át lehet vinni egy másik ingatlanra, akár a tíz éves tilalom lejárta előtt is. 

Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom mindenkit érint, aki felveszi a csokot - attól függetlenül, hogy hány gyermek után mekkora támogatást kapott. A csok szabályoknak megfelelően a támogatott személynek és a vele közös háztartásban élő gyerekeknek legalább tíz évig kell életvitelszerűen lakniuk a támogatással megvásárolt vagy felépített ingatlanban. Kivételt jelenthet viszont, ha a gyermek időközben nagykorúvá vált, vagy ha az egyik szülő egy másik városban vállal munkát; utóbbi esetben legfeljebb öt évre lehet kiköltözni a csokos lakásból.

A csokos lakást emellett lebontani sem lehet, hacsak nem történik olyan természeti katasztrófa, ami ezt indokolja, illetve nem lehet kiadni és haszonélvezeti jogot sem lehet alapítani rá. Engedmény viszont, hogy vállalkozás székhelyeként bizonyos esetekben bejelenthető a csokos ingatlan is. 

Mit lehetek, ha mégis el akarom adni a csokos lakást?

A csok támogatást kivételes helyzetekben át lehet vinni egy másik ingatlanra anélkül, hogy visszafizetési kötelezettség keletkezne. Ha új építésű ingatlan vásárlása vagy építése a cél, akkor nincs időkorlát, a támogatás elnyerése után bármikor van lehetőség az átvitelre, viszont ha új építésű ingatlanból használt ingatlanba költözne a támogatott, akkor ezt a folyósítástól számítva öt év után teheti meg. 

Fontos feltétel, hogy az újabb ingatlan vételára vagy építési költsége meghaladja az elidegenített lakásét, emellett a hasznos alapterületnek is nagyobbnak kell lennie, mint az eladott lakásénak. Ha az újabb ingatlan kisebb, vagy alacsonyabb a vételár, akkor a csok támogatás arányos részét vissza kell fizetni, büntető kamattal együtt.

Azzal is számolni kell, hogy az elidegenített ingatlan vételárát be kell forgatni az új ingatlan árába, ellenkező esetben az eladási és a vételár különbözetével arányos mértékben vissza kell fizetni a támogatást.

A támogatás továbbvitele adminisztrációs szempontból nem egyszerű, de a rendelet több lehetőséget is ad a megvalósításra. 

1. A legegyszerűbb megoldás, ha a csokos ingatlan eladása után 60 napon belül megvesszük az új ingatlant - ekkor a bejegyzett jogok közvetlenül átkerülnek az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra. 

2. Ha 60 napnál több telik el az új ingatlan megvásárlásáig az eladás után, akkor más az eljárás: ebben az esetben a korábban elnyert támogatás összegét be kell fizetni egy letéti számlára, a visszafizetési kötelezettség pedig felfüggeszthető - kész ingatlan vásárlása esetén egy évre, építkezés esetén pedig három évre. Indokolt esetben a felfüggesztés meghosszabbítható. A felfüggesztés időtartama alatt az ingatlant tehermentesítik, az új lakás megvétele után pedig visszakapjuk a támogatást. 

3. Az új ingatlan megvásárlása akár előbb is megtörténhet, mint a meglévő eladása, ebben az esetben egy év áll rendelkezésre az eladásra úgy, hogy a csokot át lehessen vinni az új ingatlanra. 

Fontos tudni, hogy az új ingatlancél teljesítésével nem kezdődik elölről a tízéves elidegenítési tilalom, hanem az eredeti szerződés szerint folytatódik tovább. Ha időközben viszont lejár a tíz év, az újabb lakáscélt akkor is teljesíteni kell, hogy a támogatást át lehessen vinni a másik ingatlanra.