A fizetési kérelmen alapuló qvik a vevőknek nem kerül semmibe, a kereskedőknek viszont olcsóbb lehet a bankkártyás fizetésnél és hamarabb pénzükhöz juthatnak. A qvik terjedése az elektronikus fizetéseket is fellendítheti, márpedig ezen a téren a V4 országokhoz képest alaposan le van maradva Magyarország. 

Már több mint 10 ezer kereskedőnél lehet bankkártya helyett az azonnali fizetési megoldást használó qvikkel fizetni. A qvik a fizetési kérelem szolgáltatáson alapul, és hasonlóan egyszerű és gyors, mint egy bankkártyás fizetés. A vásárló ilyenkor nem a bankkártyájával fizet, hanem közvetlenül a bankszámlájáról utalja át a pénzt a kereskedőnek. A vásárló számára a qvikes fizetés ugyanúgy díjmentes, mint a kártyás vásárlás, a kereskedő pedig azért jár jobban vele, mert számára olcsóbb lehet a kártyás tranzakciónál. 

A qvik is gyors, jellemzően egy QR-kódot kell beolvasnia a vásárlónak a telefonjával, majd a mobilbankban jóváhagynia a tranzakciót. Internetes vásárlásnál sok esetben hasonló jóváhagyást igényelnek a bankkártyás vásárlások is. Az OTP-nek már csaknem 7 ezer olyan online kereskedelmi partnere van, amelyiknél működik a qvik. Fizikai kereskedőknél egyelőre telefonos POS-eken biztosítja ezt az OTP, 4000 kereskedő partnerüknél lehet így fizetni, a Raiffeisen Bank ezres nagyságrendű kereskedőnél tette eddig elérhetővé a qviket, ezek fele fizikai, fele online üzlet. 

Csak az AFR-ben működik

A vásárlói oldalon azok tudnak qvikkel fizetni, akiknek a bankja tagja a Giro Zrt. elszámolási rendszerének, hiszen az azonnali fizetési rendszer (AFR) ezen keresztül valósul meg. A magyarországi bankok kötelezően csatlakoztak az azonnali fizetési rendszerhez, de egy külföldi bank ügyfele vagy egy revolutos nem fog tudni qvikkel fizetni. 

Az OTP-nél egyelőre azt tapasztalják, hogy online környezetben többen választják a qvik-es fizetési opciót, ami annak is köszönhető, hogy több online kereskedő vezette be, mint fizikai bolt. Az online vásárlási szituációban kifejezetten népszerű megoldás a qvik, ez részben annak is köszönhető, hogy a mentett kártyás fizetési flow élményéhez hasonló, gördülékeny és gyors fizetési opcióról van szó. Már a bevezetést követő első napon voltak több tízezres nagyságrendű qvik-es tranzakciót bonyolítottak le a SimplePay online fizetési rendszerét használó kereskedőknél.

A Raiffeisennél úgy látják, elsősorban a vendéglátásban és a csomagküldő cégeknél népszerű most a qvik, az OTP-s lista élén fizikai környezetben a hajszalon, óraműhely, büfé és kerékpárműhely állnak, ha qvik tranzakcióról van szó. Ez persze meg fog változni, ha nem csak mobiltelefonos terminálon megy majd a szolgáltatás, de a nagy kasszarendszerekbe is integrálni tudják majd, az OTP ezt 2025 elejétől tervezi bevezetni a saját POS-termináljain. Első körben az online kereskedőknél indítják majd el a qviket, az OTP november végéig tervezi a teljes, 20 ezer partnerből álló hálózatában a bevezetést. 

A kereskedő gyorsabban a pénzéhez jut

A qvikkel kapcsolatban egyelőre a tanulás fázisában járnak még a vásárlók és a kereskedők is, de az OTP-nél bíznak abban, hogy ha ezen túljutnak, felpörögnek az ilyen fizetések, hiszen a kereskedők rájönnek majd, hogy anyagilag jobban járnak a qvikkel, mint a bankkártyával. 

Más előnye is van a qviknek az árazáson túl. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik friss tanulmánya szerint a vállalkozók és kiskereskedők körében a banki és a POS-terminálok kapcsán felmerülő költségek fontos tényezők, de a kiskereskedők egy része a kártyás kiegyenlítés lassúságára is panaszkodott. Egyelőre viszont sokan (68 százalék) tartanak attól, hogy az AFR-es fizetés költségei magasak lesznek, és csak 18 százalék az, amelyik az azonnali kiegyenlítést tartotta a legfontosabb szempontnak. 

Magyarországon a pénzforgalom 70 százalékát még mindig a készpénzes tranzakciók teszik ki, igaz, az arányuk csökken, 10 éve még 77 százalék volt. A bankkártyás tranzakciók aránya ez idő alatt 4,7 százalékról 19 százalékosra nőtt. 

Szeretik a készpénzt a magyarok

A tanulmány azt is megállapította, hogy hiába van Magyarországon is AFR már 2020 óta, a lakosság még mindig kisebb arányban használja az elektronikus fizetést, mint a környező országokban. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban például 61-62 százalék azok aránya, akik elektronikusan fizetnek a fizikai kereskedőknél, és 26-31 százalék között van a készpénzt használók aránya. Magyarországon ezzel szemben 47 százalék fizet készpénzzel, és 49 százalék elektronikusan, a többiek (4 százalék) nem tudtak válaszolni, nehezen döntenek ebben a kérdésben. 

A gyógyszertárakban, benzinkutakon és az internetes vásárlás során jellemzően többen fizetnek elektronikus eszközzel, de a piacon, a fodrásznál, az orvosnál, a taxiban még mindig gyakoribb a készpénz. Az otthoni felújítási munkákat végző mestereknek is jellemzően készpénzben fizetnek, és amikor pénzt ajándékoznak valakinek, akkor sem utalnak, hanem “borítékoznak” a régiós országok lakói. 

A fizetési kérelemre alapuló qvik terjedésének az adhat majd újabb lökést, ha a közműcégek is elkezdik alkalmazni a fizetési kérelmeket például a sárga csekkek helyett. Az ügyfelek  pedig annál bátrabban használhatják ezt a megoldást, minél jobban megismerik, hogyan működik. A fizetési kérelmek a vállalatok közötti fizetésben is teret nyerhetnek, amennyiben a ma már széles körben használt online számlázó rendszerekbe beépül ez a funkció. Az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek egyike, a Számlázz.hu már be is jelentette, hogy cégek közötti számláknál októbertől lehetővé tette a fizetési kérelmek használatát.