Nem várta a meg a szokásos időrendjét, és rendkívüli kamatemelést hajtott végre az MNB a piacon irányadónak számító egyhetes betéti kamatában, ami így már 7,25 százalék. A hírre valamelyest, 395-ös euróárfolyamig erősödött a forint, de aztán hamar visszagyengült a 400-as szint közelébe.

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban jellemzően a Monetáris Tanács hóvégi alapkamatdöntő ülését követően nyúlt a bankközi pénzpiacon jelenleg irányadónak számító egyhetes betéti kamatához. Ezt a mutatót bejelentett szándéka szerint fokozatosan közelíteni akarja az alapkamathoz, amit úgy hajtott végre, hogy többször is jobban emelte az alapkamatot, mint az egyhetes jegybanki betét kamatát. A legutóbbi lépései nyomán így alakult ki az 5,9 százalékos jegybanki alapkamat és 6,75 százalékos egyhetes betéti kamat június elejére.

Ettől tért most el az MNB, amikor rendkívüli, hónap közepi emelést hajtott végre az utóbbiban, amely így 7,25 százalékra nőtt, és ezzel újra távolodott az alapkamattól. A döntés egyik oka a forint újabb jelentős gyengülése lehetett, hiszen a magyar fizetőeszköz először lépte át a 400 forintos euróárfolyamot, és ezt követően is csak egy-két forinttal gyengült a 400-as szint alá.

A jegybank döntésére hatással lehetettek a nemzetközi pénzpiaci történések is. Az USA-ban a jegybank szerepét betöltő Fed tegnap hajtott végre a vártnál nagyobb, 0,75 százalékos kamatemelést. Az irányadó kamat (illetve célsávjának teteje) Amerikában így már 1,75 százalék. Ekkora emelésre utoljára a 90-es években volt példa.

Az MNB-t nyomás alatt tartja az infláció is, amely májusban elérte a 10,7 százalékot. A kormány várhatóan rövidesen dönt az árstopokról, ami kihatással lehet a pénzromlás további alakulására, hiszen a jelenleg érvényben lévő intézkedések jelentősen, több százalékkal fékezik az inflációt. A kamatemelést követően a jegybank vezetése azt közölte, hogy az inflációs prognózist június végén felfelé fogja módosítani az MNB, az áremelkedés üteme a nyári hónapokban emelkedni fog.

A kormány korábbi bejelentése szerint az ártstopokkal együtt a kamatstopról is dönt, ami a jelzáloghitelesek törlesztőrészleteit befolyásolhatja jelentősen. Erre a mostani jegybanki extra kamatemelésnek is kihatása lesz, hiszen ez az irányadó kamat megjelenik a referenciakamatokban, amelyek alapján a hitelek kamatfordulójánál meghatározzák az adósoknak az új kamatot. Ha a jelenlegi kamatstop nem marad hatályban júliustól, és valamennyire emelhetik a bankok a változó kamatozású jelzáloghitelek aktuális kamatait, akkor a mostani MNB döntés is ronthatja az adósok helyzetét.

A mostani extra MNB döntés nemcsak a már felvett lakáshiteleket drágíthatja meg kamatstop nélkül, hanem az új személyi kölcsönöket és jelzáloghiteleket is, hiszen ezek árát is jelentősen befolyásolják a jegybank aktuális alapkamata és irányadó egyhetes betéti kamata. A hatás nem automatikus, a bankok ajánlataiban késleltetve és eltérő módon jelennek meg a jegybanki döntések hatásai – hívják fel a figyelmet a Bank360.hu elemzői. A hitelkereslet csökkenésének ellensúlyozására már arra is volt több példa az elmúlt időszakban, hogy a bankok kamatot csökkentettek a jelzáloghiteleiknél.