Az eddig vártnál magasabb nemzetközi kamatok és a csak lassan csökkenő magyar infláció nyomán legkorábban májusban vagy júniusban kezdheti meg a jegybank az irányadó kamatának csökkentését. Addig a banki hitelkamatokban sem várható érdemi változás.

Az OTP Elemzési Központ és az OTP Global Markets szakértői minden évben elkészítik az OTP Private Banking ügyfelei számára az éves Befektetési Stratégiát, amit negyedévente frissítenek. A szakértők az anyag idei év első negyedéves frissítésében megállapítják, hogy befektetési szempontból kiábrándító teljesítményt hozó 2022-es esztendőt követő első negyedévben sem változott meg különösebben a globális széljárás.

Eltérő kilátások az Egyesült Államokban és az eurózónában

Ebben az időszakban több banki csőd is történt, ami az OTP Global Markets szakértői szerint nem számít kirívónak a hasonlóan agresszív jegybanki szigorítások (magasra emelt kamatok) idején. Az elemzők úgy vélik, amíg ezek rendezett csődök, nem kell a Lehman Brothers 2008-as bedőlését követő hitelválságtól tartani. A bankok magasabb tőkésítettsége és képessége a szigorúbb szabályozási követelményeknek történő megfelelésre mérsékli a rendezetlen csődök valószínűségét.

A növekedési kilátásokra nézve azonban még ez a forgatókönyv is növekvő kockázatokat hordoz. Bár a bankcsődök után az amerikai jegybank, a Fed jelezte, hogy hamarosan leállítja a kamatemeléseket, az OTP szakértői azzal számolnak, hogy a beárazott kamatvágásokkal szemben az amerikai jegybank akár hosszabb ideig is 5 százalék körül tarthatja az alapkamatot.

Az USA gazdasága, miután ismét felgyorsult 2022 második felében, 2023-ban is erős rajtot vett az erőteljes fogyasztási kiadásoknak és az élénkülő exportnak köszönhetően. Ezek fényében elemzők szerint az idei GDP-növekedési kilátások 1 százalékra javultak, miközben az infláció csökken.

Más a helyzet Európában, ahol később, de magasabb szinten tetőzött az infláció. Itt a kamat alacsonyabb, a bankrendszer tőkésítettsége jobb, mint a tengerentúlon, ezért az Európai Központi Bank esetében jóval nagyobb a piac által beárazotton felüli szigorítás esélye.

Az eurózónában mind negyedéves, mind éves szinten fokozatosan lassul a növekedés, főleg a fogyasztást sújtó nyersanyagár- és inflációs sokk következtében, a beruházásokat pedig a bizonytalan kilátások és a magasabb kamatok fogták vissza. Ezekből adódóan a múlt év végére negyedéves összevetésben nullára csökkent a növekedés. Az idei első negyedév után az alacsonyabb energiaárak ösztönzőleg hatnak a gazdaságra, ám ezzel együtt és a javuló bizalmi mutatók dacára is mindössze 0,5 százalékkal nőhet a 2023-as GDP, és csak 2024-ben emelkedhet 1 százalék fölé.

A 2022-ben évtizedes csúcsokra érő infláció tetőzött ugyan, a dezinfláció azonban mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában lassabb volt év elején a vártnál. Miközben a piac továbbra is az infláció gyors normalizálódására számít, ami 2023 végére 3 százalék körüli szintet jelent, a szakértők továbbra is kétségesnek tartják a gyors dezinflációt. Indoklásuk szerint a tapasztalatok alapján az infláció lefaragása a jelenlegi szintről jellemzően nem egy, hanem sokéves folyamat. A mostani helyzeten az sem könnyít, hogy a munkaerőpiacok továbbra is feszesek, amit továbbra is túl magas bérnövekedés kísér az USA-ban és az eurózónában egyaránt. Ráadásul az előre tekintő reálkamatok szintén elégtelennek tűnnek az infláció csökkentéséhez, nem beszélve a geopolitikai feszültségekről, amelyek miatt lehet, hogy át kell alakítani a termékláncokat.

Elindult, de egyelőre lassú a hazai dezinfláció

A magyar inflációs pálya már korábban elvált a regionális mintáktól: míg Közép- és Kelet-Európában 15-17 százalék tájékán tetőzött a fogyasztói árindex, Magyarországon a januári 25,7 százalék volt a csúcs. Az okok között felsorolják a 2022 eleji keresletélénkítő intézkedéseket, a leértékelődő forinthoz, az ágazati adókat, a hatósági árak okozta veszteségek áthárítását, valamint a régiós viszonylatban is nagyon gyenge monetáris transzmissziót (a jegybanki lépések inflációcsökkentő hatását). 

A februárban megkezdődött dezinfláció várhatóan felgyorsul az év második felében, ahogy a havi átárazások 0,5 százalék környékére esnek vissza a 2022 második felében látott 2 százalék feletti szintről. Az OTP szakértői 2023-ban 19% körüli, 2024-re pedig 5,5 százalékos átlagos inflációt prognosztizálnak. 

A versenyszektor bérei évesített hó/hó alapon 20-21%-kal emelkedtek januárban, ami egyértelműen magasabb, mint az azt megelőző félév 15%-os átlaga. Ez arra utal, hogy a magas infláció elkezdett beépülni a bérvárakozásokba, vagyis erősek az arra utaló jelek, hogy elkezdett kialakulni egy kedvezőtlen ár-bér spirál. Ez az elsődleges inflációs sokkok – mezőgazdasági és energiaárak – kifutását követően megakaszthatja a dezinflációt.

Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának vezetője arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban vagy júniusban kezd óvatos kamatcsökkentésbe. Havi 100 bázispontot (1 százalékot), miközben figyeli a forintot és pozitív előretekintő reálkamatot tart fenn.

A Monetáris Tanács április 25-én tart kamatdöntő ülést, de ezen még nem várható kamatcsökkentés, legfeljebb a kamatfolyosó szűkítése, azaz egy óvatos jelzése annak, hogy hamarosan megkezdődhet az irányadó kamat mérséklése. Az ülést megelőző jegybanki nyilatkozatok azt vetítik előre, hogy a kamatfolyosó felső széle, azaz az egynapos jegybanki hitel 25 százalékos értéke mérséklődhet először. Az irányadónak számító 18 százalékos kamathoz, valamint a 13 százalékos alapkamathoz azonban még várhatóan nem fog nyúlni az MNB, erre legkorábban egy vagy két hónap múlva  kerülhet sor.

A befektetésekben marad az óvatosság

A magas infláció miatt egyelőre kis esélyt látnak az OTP elemzői a trendszerű hozamcsökkenésre. Emiatt pedig továbbra is a rövidebb lejáratú kötvények élveznek előnyt. Hozzáteszik, hogy bár a vállalati kötvényeknél már találkozni attraktívnak tűnő hozamokkal, a növekedési kockázatok miatt ilyen makrogazdasági környezetben általában a trendek szerint jobb választás lehet az államkötvény, esetleg a magasabb minőségű, befektetésre ajánlott vállalati kötvény.

Hozamkockázat szempontból továbbra is enyhén alulsúlyozandónak tartják a részvényeket, hiszen kedvező történések esetén a lehetséges hozam mértéke még mindig kisebb lehet, mint az a potenciális kockázat, amely egy negatív forgatókönyv bekövetkezésekor valósággá válna. Ráadásul eközben a kötvényeknél már látható hozam alternatívát találni

Az viszont, hogy a Fed kamatemelési ciklusának hamarosan vége, és a dollár is kilépett erősödő trendjéből, a jobb profitkilátások mellett a feltörekvő részvénypiacoknak kedvezhet. A kelet-közép-európai régió változatlanul nagyon olcsó (alacsonyan értékelt) ugyan, a relatív profitnövekedési kép romlása azonban egyelőre visszafoghatja az érdeklődést.

Az arany árfolyama tavaly novemberben kezdett el újra emelkedni, amely nagyjából egybeesik a dollár gyengülésének kezdetével, illetve ekkor torpant meg a 10 éves amerikai kötvényhozam emelkedése is – emlékeztet Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. További lendületet adtak az aranynak a bankpiaci történések, így az ismét a 2000 dollár/uncia körüli szintekre emelkedett. Azzal, hogy az amerikai jegybank lassan a kamatemelési ciklusa végére érhet, míg az inflációs pálya csökkenése kevésbé lehet éles, kedvező marad a gazdasági környezet az aranynak.