Szerdától már csak 12,25 százalék a jegybanki alapkamat. A monetáris tanács utoljára 2020 nyarán csökkentette az alapkamatot. Az év végére 11 százalékos rátát vár a piac. 

Kamatot vágott a jegybank: az alapkamat holnaptól 12,25 százalékosra csökken 13 százalékról. Az egynapos jegybanki betét kamata 11,25, az egynapos fedezett hitelé pedig 13,25 százalékra mérséklődik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése megfelel a piaci várakozásoknak, amelyek hónapról hónapra nagyjából 50-100 bázispontos kamatcsökkentést várnak az idén, és azt feltételezik, hogy az év végére 11 százalék körül alakul majd az alapkamat. 

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a szeptemberi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az alapkamatot az év végéig a makrogazdasági adatok, az inflációs pálya és a pénzpiaci környezet alapján alakítják majd ki. A jegybank pozitív reálkamatot kíván fenntartani, hogy megfékezze az inflációt, vagyis az alapkamat mindenképpen magasabb marad, mint az áremelkedés üteme. 

A kamatstop marad még egy ideig 

Egy számjegyű alapkamatra legkorábban 2024-ben számít a piac. Ez utóbbi fontos mérföldkő a kamatstopban lévő, változó kamatozású lakossági jelzáloghitelesek számára is, a kormány ugyanis azt közölte, a kölcsönökön lévő kamatsapka addig marad meg, amíg az alapkamat 10 százalék alá nem csökken. A szintén kamatstopos kkv-hiteleknél is befolyásolhatják a korlát januárra tervezett megszüntetését az MNB addig végrehajtott kamatvágásai.

Az alapkamat szintje másokat is érint, néhány banknál ehhez kapcsolódik egyes lekötött betétek kamata, és a 2024-től felvett babaváró támogatásoknál is ezzel a kamattal kell kalkulálniuk azoknak, akik valamilyen ok miatt elveszítik a kamattámogatást, és büntetőkamattal kell majd törleszteniük a kölcsönt.  

A lazítás kedvező hatással lehet a magyarországi hitelpiacra, csökkenhet a lakossági és vállalati forint hitelek kamata. A lakáshitelek piacára élénkítő hatása lehet az intézkedésnek, de itt számolni kell azzal is, hogy az október 9-től élő kamatplafon teljesítése érdekében a bankok előre hozták a kamatcsökkentéseiket, így a következő ilyen lépésük későbbre tolódhat.

Az alapkamat csökkenése a személyi kölcsönöket is olcsóbbá teheti, ami több hitelkiváltást és más célra is élénkülő keresletet eredményezhet. A támogatott hitelek piacáról kiszoruló vállalkozások is kevesebb teher mellett juthatnak finanszírozáshoz a jegybanki lépés hatására. 

Szinte minden a kamatcsökkentés mellett szól

A kamatcsökkentést több tényező is indokolja. Magyarország külső pénzügyi egyensúlya egyre jobb, ezt az MNB több ízben is publikálta az elmúlt hónapokban. Az infláció is folyamatosan csökken, a kormányzat új intézkedéseit - a kötelező akciózást és az árfigyelő honlapot - pedig már az MNB is dicsérte szemben a korábbi árstopokkal, amelyek a jegybank szerint fokozták az áremelkedés ütemét. A forint árfolyama is stabilizálódott, és az uniós megállapodásról is ismét kedvező híreket hallani. Kedvezőtlen belföldi hírt csak a magas költségvetési hiány, és ebből fakadóan a deficitcél megemelése jelentett, de ez már nem lepte meg a piacot.

Utoljára 2020. júliusában fordult elő, hogy az MNB monetáris tanácsa kamatot csökkentett, akkor 0,6 százalékosra mérsékelte a 0,75 százalékos alapkamatot, hogy csillapítsa a covid-járvány idején bekövetkezett gazdasági visszaesést. Ezt követően 2021. júniusától 2022. szeptemberéig összesen 17 lépésben 13 százalékosra emelte az alapkamatot, amelynek újbóli csökkentésére több mint egy évet kellett várni. 

7-8 százalékos infláció lehet az év végén

A kamatdöntést követő sajtótájékoztatót ezúttal is Virág Barnabás MNB alelnök tartotta. A monetáris tanács asztalán többféle javaslat volt, ezek között 50 bázispontos és 100 bázispontos kamatvágásról szóló is akadt, de a tanács végül 75 bázispontos csökkentés mellett döntött. A gazdasági folyamatok ugyanis kedvezően alakultak, bár a geopolitikai helyzet romlott a gázai övezetben történtek miatt. 

Szeptemberben már reálkamat volt, miután 12,2 százalékosra csökkent az inflációt, a harmadik negyedévben pedig már elindulhatott a gazdasági növekedés, és ezzel nagy valószínűséggel véget ért az elmúlt négy negyedév recessziója. Az ország külső egyensúlyi pozíciója javult, a folyó fizetési mérlegnél a pozitív kockázatok erősödtek. 

Az európai gázárak emelkedtek, a kőolaj ára is magas maradt, hordónként 90 dollár körül alakult. Hazai inflációban viszont pozitív tendenciák vannak, folytatódott a dezinfláció, és a következő hónapokban is ez lesz a trend, tartósan egy számjegyű lehet az infláció. 2024-ben is tovább kell csökkenteni az áremelkedés ütemét. A maginfláció is erőteljesen csökken - magyarázta Virág Barnabás. A jegybank az év végére 7-8 százalékos inflációt vár.