A CSOK felvétele hosszú távú döntés, hiszen az állami támogatás segítségével megvásárolt ingatlanra tíz évre elidegenítési tilalom kerül. Ideális esetben tehát egy család legalább egy évtizeden keresztül él ugyanabban az ingatlanban, és a szerződésben vállaltak szerint nevelik a gyerekeket. Ebbe még a tudatos és hosszú távra tervező pároknak is beletörhet a bicskája; nem véletlen, hogy a Bank360 csapatához is egyre több olyan kérdés érkezik, ahol arról érdeklődnek, hogy mi történik, ha megváltoznak a körülményeik. Összegyűjtöttük, hogy milyen buktatókba futhatunk bele az igénylés után.

CSOK és válás 

A KSH statisztikái szerint az elmúlt néhány évben csökkenő tendenciát mutat a válások száma, és nő az átlagos házasságtartam is. Ennek ellenére még így is sok pár dönt a házasság felbontása mellett - 2017-ben 100 házasságra 40 válás jutott. A válás minden esetben szükségessé teszi a CSOK szerződés módosítását, a legtöbb esetben pedig a támogatást is vissza kell fizetni. Ilyen szituáció lehet például, ha:

• nem születnek meg a vállalt gyermekek,

• eladja a pár a CSOK-os ingatlant,

• a gyerekek elköltöznek a CSOK-os ingatlanból a válás után. 

Ezek a helyzetek teljesen életszerűek, bármikor kerülhetünk ilyen szituációba. Ha ez a CSOK szerződés ideje alatt történik, akár több millió forintos visszafizetési kötelezettséget is generálhat, nem beszélve az ügyintézés és a válás okozta terhekről.

Mit tehetünk, hogy minimalizáljuk a veszteséget? 

Válás esetén a lehető legjobb megoldás, ha az egyik szülő a gyerekekkel a CSOK-os ingatlanban marad, a kiköltöző fél pedig eladja a ráeső ingatlanrészt a másiknak. Ebben az esetben “csak” a szerződésmódosítás díját kell kifizetni, a támogatás pedig megtartható, hiszen a CSOK-os ingatlant nem idegenítik el, és a gyermekeknek sem kell elköltözni onnan.

Válásnál is tovább lehet vinni a CSOK-ot másik ingatlanra?

A rendelet bizonyos feltételekkel lehetőséget ad arra, hogy az elidegenítési tilalom ideje alatt “átvigyük” a támogatást egy másik ingatlanra - ezt akár egy egyedülálló szülő is megteheti a válás után. Az ügylet feltétele, hogy nagyobb alapterületű és magasabb értékű ingatlanba költözzenek át, mint az előző volt. Egy frissen elvált, egyedülálló szülő számára ez nem feltétlenül járható út, valószínűleg csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak.

Ha a pár úgy dönt, hogy az elidegenítési tilalom ideje alatt eladják az ingatlant, és nem viszik át a támogatást a következő ingatlanra, akkor vissza kell fizetni az összes igénybe vett támogatást, büntetőkamattal együtt. 

Nem készül el időre az építés vagy a bővítés

A támogatási szerződésben pontosan meghatározza a hitelintézet, hogy legkésőbb meddig kell elkészülni a vállalt munkálatokkal. Ez építésnél és bővítésnél is legfeljebb öt év lehet - kivételes esetben van lehetőség hosszabbítani, ehhez az építésügyi hatóság engedélyét kell bemutatni a bankban. A falusi CSOK-kal is kivitelezhető korszerűsítési munkák elvégzésére legfeljebb három év áll rendelkezésre.

Ha a kitűzött határidőig nem tudja igazolni a pár a munka elvégzését (hatósági bizonyítvánnyal és számlákkal a szükséges arányban), akkor a bank felmondja a támogatási szerződést, és vissza kell fizetni a támogatást.

Az építőiparban évek óta okoz problémát a szakemberhiány, így könnyen kerülhetünk olyan szituációba, hogy megkötöttük a szerződést, beszereztük az alapanyagokat és ott állunk az üres telken vagy a félkész ingatlanban, munkaerő nélkül. Az sem jelent megoldást, ha saját kézbe vesszük a házépítést, még akkor sem, ha fennáll az a szerencsés véletlen, hogy igénylőként értünk a házépítéshez. A rendelet kifejezetten tiltja, hogy az építési vagy bővítési munkálatokat végző cégben tulajdonrésszel rendelkezzen az igénylő, valamint azt is, hogy a kivitelező közeli hozzátartozója vagy élettársa legyen a támogatott személyeknek.

Arról, hogy a családi viszonyok hogyan befolyásolhatják a CSOK igénylést, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Munkavállalás miatt el kell költözni a CSOK-os ingatlanból

Ma már teljesen természetes, ha egy család azért költözik másik városba, mert az egyik vagy mindkét szülő munkahelyet vált. Ezt a CSOK-rendelet is figyelembe veszi, és lehetővé teszi, hogy a támogatott személy (és vele együtt a gyermek) bizonyos feltételekkel elhagyja az ingatlant. Átmenetileg - legfeljebb 5 évig - munkahelyváltás miatt elköltözhetnek a CSOK-os ingatlanból. Ebben az időszakban nem adhatják el és nem is adhatják ki másnak az ingatlant.

Ha a költözés végleges, akkor érdemes inkább eladni az ingatlant, de ebben az esetben vissza kell fizetni az igénybe vett támogatást - hacsak nem tudják átvinni a CSOK-ot a következő ingatlanra.

Sokáig semmiféle üzleti tevékenységre sem lehetett használni a CSOK támogatott ingatlant, de 2019. júliustól már lehet akár társas vállalkozás, vagy KATA-s egyéni vállalkozó székhelye. Kereskedelmi tevékenységet folytatni - például boltot üzemeltetni - továbbra sem lehet.

Mi történik, ha a kiskorú gyermek költözik el az ingatlanból?

Néhány élethelyzetben a rendelet megengedőbb, és nem tekinti szerződésszegésnek, ha valamelyik szülő vagy a gyermek elköltöznek az ingatlanból:

• ha a kiskorú gyermek a tanulmányai miatt átmenetileg máshová költözik,

• ha a támogatott személy vagy a gyermek betegség miatt hosszabb ideig kórházban van,

• ha közeli hozzátartozót kell ápolni,

• ha a gyermek elköltözik a nagykorúvá válása után,

• ha a támogatott személynek a munkája miatt szolgálati lakásban kell élnie.
   

Nem születnek meg a vállalt gyermekek

Házaspárok a tervezett gyermekekre is felvehetik a támogatást. Egy gyermek vállalásánál négy, két gyermek vállalásánál nyolc, három gyermek esetében pedig tíz éve van a párnak a teljesítésre. Ha a gyermekvállalást örökbefogadással szeretnék teljesíteni, akkor a határidő két évvel meghosszabbítható.

Ha a rendeletben szereplő határidőn belül nem születnek meg a gyerekek, akkor csak úgy lehet elkerülni a büntetőkamattal emelt összeg visszafizetését, ha a pár igazolja, hogy megfelelő számú reprodukciós eljáráson vettek részt. A kérdés, hogy ez utóbbit a pár vállalja-e, hiszen a kezelés nemcsak megterhelő, hanem költséges is: magánúton akár milliós tétel is lehet, és nincs rá garancia, hogy a kezelés sikeres lesz. 

A meddőségi problémák egyre több embert érintenek; a becslések szerint Magyarországon körülbelül 300 ezer pár küzd ezzel. 

Nehéz előre tervezni, pedig erre lenne szükség

Ahhoz, hogy a CSOK-igénylés előtt és után is megfeleljünk minden feltételnek, elsősorban tudatos tervezésre van szükség, de még ebben az esetben is közbe jöhetnek hétköznapi események, amelyek miatt vissza kell fizetni a támogatást. A legfontosabb, hogyha olyan körülmény változik, ami érinti a CSOK szerződést, akkor lépjünk kapcsolatba a bankkal, és ha szükséges, mi kezdeményezzük a visszafizetést. Ha nem így teszünk, és ehelyett bennünket köteleznek visszafizetésre, akkor a következő öt évben biztosan nem vehetünk igénybe lakáscélú állami támogatást.