Sokszor előfordul, hogy egy ingatlan családon belül cserél gazdát, például ha a szülő elad egy ingatlant a gyermekének. Szintén nem ritka, hogy egy felújítást vagy egy bővítést egy hozzáértő családtag segítségével oldunk meg. Nincs ezzel semmi baj, a CSOK igénylést azonban megnehezíti, több esetben pedig ki is zárja, ha az ingatlancélt valamelyik közvetlen családtag közreműködésével valósítjuk meg. Összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló szituációkat.

Ingatlanvásárlás családtagtól

A CSOK rendelet egyértelműen kizárja, hogy állami támogatást vehessünk fel olyan ingatlan megvásárlására, ahol az eladó a közeli hozzátartozónk. Erről a körülményről külön nyilatkoznunk kell, amikor beadjuk az igénylést a bankban. 

Ugyanez a helyzet, ha új ingatlant vásárolunk CSOK segítségével: az eladó az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ezenkívül “ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély”. Erről szintén nyilatkozni kell az igénylésnél.

Építés vagy bővítés családtag segítségével

A CSOK rendelet azt is egyértelműen kizárja, hogy az igénylő nem lehet az építési vagy bővítési tevékenységet végző vállalkozásnak a tulajdonosa, résztulajdonosa, illetve nem lehet közeli hozzátartozója annak, aki az építési vagy bővítési tevékenységet végzi.

Ez azért is fontos, mert az építési vagy bővítési munkálatoknak a 70 százalékát számlával kell igazolni a bank felé - ellenkező esetben vissza kell fizetni az igénybe vett támogatást. A számlákkal kapcsolatban nem érdemes kiskapukat keresni, hiszen ha “a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot”.

Mindkét félnek tulajdont kell szereznie

A CSOK igénylésnél nem elég a személyi feltételeknek megfelelni; ugyanolyan fontos, hogy a támogatási szerződésben szereplő ingatlannal minden rendben legyen. Először is fontos, hogyha párként igényeljük a CSOK-ot, akkor a pár mindkét tagja rendelkezzen tulajdoni hányaddal az ingatlanban.

Fontos, hogy az igénylőkön kívül harmadik fél nem szerezhet tulajdoni hányadot a támogatott ingatlanban, ezenkívül haszonélvezeti jog sem lehet bejegyezve, hiszen ez is kizáró oknak számít a CSOK igénylésnél.

Bővítésnél nem mindegy a tulajdoni hányad; a rendelet szerint az igénylőnek legalább 50 százalékos tulajdonrésszel kell rendelkeznie az ingatlanban. Halálesetnél nem jelent gondot, ha az igénylő kiskorú gyermeke is tulajdonjogot szerez, legalább 50 százalékban. 

Ki számít közeli hozzátartozónak?

A CSOK rendeletben többször hivatkoznak a közeli hozzátartozó fogalmára, amit érdemes tisztázni, hiszen mást jelent a közbeszédben és jogi értelemben. A hétköznapi életben a közeli hozzátartozó egy szubjektíven eldönthető státusz: valakit vagy annak tartunk, vagy nem. 

A jog szerint azonban egyértelműen meghatározható, hogy mely kapcsolatokat kell ide sorolni. Közeli hozzátartozónak számítanak:

• házastárs,

• egyeneságbeli rokon (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, dédszülő-dédunoka stb.),

• örökbefogadott gyermek, 

• mostohagyermek,

• nevelt gyermek,

• örökbefogadó szülő,

• mostohaszülő,

• nevelőszülő,

• testvér (testvérnek minősül a féltestvér is).

A Ptk. a közeli hozzátartozó kategória mellett megkülönbözteti a hozzátartozókat is, akik a következők:

• mindenki, aki a fentiek szerint közeli hozzátartozónak számít,

• élettárs - a csok rendelet külön kiemeli, hogy a kizárások az élettársakra is vonatkoznak,

• egyeneságbeli rokon házastársa,

• a házastárs egyenesági rokona és testvére,

• testvér házastársa.

A CSOK rendelet csak a közeli hozzátartozókkal történő ingatlanügyletet zárja ki, a szövegezés alapján az “egyszerű” hozzátartozóval történő szerződés nem kizáró oka az állami támogatás igénylésének.