Céget alapítani ma már nagyon egyszerű, pillanatok alatt el lehet készíteni a szükséges dokumentációt a rendelkezésre álló iratminták alapján. Míg az egyéni vállalkozás megindításához nem kell semmi, csak az igazolványt kell kiváltani és adószámot igényelni, a cégalapításhoz kell némi ügyintézés, adminisztrálás és megfelelő bankszámla. A Bank360 most összegyűjtötte, mennyibe is kerül a teljes ügyintézés.

Ha magánszemélyként végzett tevékenységünk túlmutat az alkalmankénti bevételszerzésen, a legegyszerűbb az egyéni vállalkozás, mely alapítása ingyenes. Azonnal megvan és nem szükséges hozzá ügyvéd bevonása. Ha vállalkozást alapítanánk, a legtöbb esetben betéti társasági, korlátolt felelősségű társasági vagy részvénytársasági formában gondolkodhatunk. A legtöbb cégalapítás az első kettő, azaz betéti vagy korlátolt felelősségű társaság. A részvénytársaság alapítása ezekkel szemben jóval bonyolultabb, összetettebb és drágább folyamat, a kkv-k esetében nem jellemző, kivéve ha kft.-ből rt.-vé alakulna a cég.

Bt. alapítása

A Bt. alapítása illetékmentes, ha az egyszerűsített cégalapítás keretein belül az iratminták segítségével történik az alapítás. Ez azt jelenti, hogy ha semmilyen speciális ügy, feladat, kitétel nincs, akkor pillanatok alatt meg lehet oldani a cégalapítást. Más esetben a költsége 100 ezer forint, plusz 5 ezer forint közzétételi díj. A Bt. esetében két alapító kell, egy beltag és egy kültag - lehetnek többen is, de kevesebben nem. A beltagok saját vagyonukkal felelnek a vállalkozás ügyeiért, ami egyrészt azt jelenti, hogy nem szükséges minimum alaptőkét a cégbe tenni. A kültag kizárólag a vagyoni betétjének összegéig felel, ez általában egy jelképes összeg. 

Másrészt azt is jelenti, hogy nagyon meg kell fontolni, ez a megfelelő cégforma-e. Ha egy kicsi webshopot üzemeltetünk, vagy ha például fodrászatunk vagy kozmetikánk van, ideális megoldás a Bt., hiszen a vállalkozás bevétele, kiadása, jövedelmezősége reálisan felmérhető kockázatot rejt, nem kell attól tartani, hogy eltűnik a cég vagyona. Ugyanakkor ha jelentős összegek mennek át a cégen - mert például termékek viszonteladásával foglalkozik - akkor a pénzáramlás jelentős kockázatot is rejthet magában. 

A Bt. alapításához tehát a kültag és beltag által befizetett vagyoni betét és az ügyvédi díj szükséges. Előbbi jellemzően tagonként 15-20 ezer forint, utóbbi ennél több, de általában 50 ezer forintnál nem nagyobb összeg.

Kft. alapítása

A Kft. egyszerűsített alapítása iratmintákkal ugyancsak illetékmentes, normál ügymenetben 100 ezer forint plusz 5 ezer forint közzétételi díj. A Kft.-t a tagok alapítják, együttesen legalább 3 millió forint alaptőkével. A tagok részesedése az alaptőkéhez való hozzájárulás mértékének megfelelően alakul. A 3 millió forint 30 százaléka, azaz 900 ezer forint készpénz kell legyen, ezt a társaság számlájára kell utalni. A fennmaradó rész lehet apport - szellemi apport, jogdíj átengedése, eszköz, vagyonelem, ingatlan. Nincs előírás arra, hogy a tagok milyen arányban osztják meg a készpénzt és apportot, az egyik tag tehet az alaptőkébe csak készpénzt, a másik csak apportot.

A Kft. tagjai csak a tőke értékéig vállalnak felelősséget a cég ügyeiért, ami azt jelenti, hogy saját vagyonukat nem kockáztatják. Ha a cég jelentősebb forgalomra, bevételre számít, érdemes inkább ezt a vállalkozási formát választani, illetve abban az esetben is, ha a későbbiekben újabb tagok bevonása, részesedések értékesítése is a tervek között szerepel. Az egyszemélyes Kft. alapítása nem tér el érdemben, itt az egyetlen alapító köteles biztosítani a tőkét.

A Kft. alapításához tehát az egyszerűsített cégalaptás keretében 900 ezer forint készpénzre és ügyvédi díjra van szükség. Utóbbi a Bt. alapítás díjának megfelelően alakul, vagyis néhány 10 ezer, jellemzően kevesebb, mint 50 ezer forint.

Rt. alapítása

Részvénytársaságot is lehet egyszerűsített formában alapítani, de itt mindenképpen kell illetéket fizetni. Ennek mértéke 50 ezer forint, a normál alapításnál 100 ezer forint, plusz 5 ezer forint közzétételi díj. Rt.-t alapítani a cégalapítások túlnyomó többségében nem érdemes, mert bonyolult és drága mind az alapítás, mind a későbbi működtetés. Ha abban gondolkodunk, hogy valamikor a jövőben eladnánk a részesedésünket vagy befektetőt vonnánk a cégbe, egyszerűbb részvénytársasági formában működni. Ám még ebben az esetben is jobb megoldás egy Kft.-vel indítani, majd később Rt.-vé alakulni. Természetesen nem tilos az Rt. alapítása sem, sőt egyes tevékenységet csak ilyen formában lehet végezni - ilyen például a vasúti szállítás vagy a pénzügyi szolgáltatás.

A részvénytársaságot minimum 5 millió forint tőkével kell megalapítani, ennek legalább 30 százalékát kell készpénzben biztosítani, ami 1,5 millió forint. A fennmaradó rész lehet apport, ezen belül bármilyen eszköz, ingatlan, know how, szabadalom vagy akár szellemi apport - utóbbi akkor jöhet szóba, ha az egyik alapító például egy művész, alkotó, spin doctor, akinek a tudása, alkotása adja az értéket.

A részvénytársaság alapításához tehát egyszerűsített cégalapítás keretében 50 ezer forint illeték, 1,5 millió forint készpénzhozzájárulás és nagyjából 60-100 ezer forint ügyvédi díj szükséges. Normál eljárás keretében az illeték 100 ezer forint, a készpénzhozzájárulás marad 1,5 millió, az ügyvédi díj azonban legalább 100 ezer forint.

Gyakori kérdések, amelyek felmerülnek cégalapításnál

Mi az a pénzforgalmi bankszámla?

A könnyebb követhetőség és ellenőrizhetőség érdekében a vállalkozások nem lakossági, hanem vállalkozói, azaz pénzforgalmi bankszámlát kötelesek nyitni és azon keresztül intézni utalásaikat és egyéb pénzügyeiket. A pénzforgalmi bankszámla külsőre nem különbözik egy lakosságitól, csak a számlanyitáskor feljegyzi a bank, hogy ez ilyen számla lesz. Ha nem nyit vállalkozói számlát egy cég vagy vállalkozás, adóhatósági bírságra számíthat - ez cégeknek 500 ezer, magánszemélyeknek 200 ezer forint.

Mindenkinek kell vállalkozói számlát nyitnia?

Nem. Az alanyi adómentes egyéni vállalkozóknak elég egy lakossági számla is. Fontos, hogy ha az egyéni vállalkozó áfa alany, kell a pénzforgalmi bankszámla, illetve ha egy betéti társaság alanyi adómentes, akkor is. 

Az alanyi adómentesség évi 12 millió forint árbevétel alatt választható, ez esetben a vállalkozó nettó értékű számlát állít ki, beszerzései után pedig nem írhatja le az áfát. Csak ebben az esetben megengedett a lakossági számla használata kizárólag az egyéni vállalkozók számára.

A katásoknak is kell vállalkozói számla?

A KATA csak egy adónem, vagyis önmagában nem jelent adózói státuszt. Ez azt jelenti, hogy nem a katás adózás dönti el, hogy kell-e vállalkozói számla vagy sem, hanem az áfabeli besorolás. Vagyis teljesen mindegy, hogy egy egyéni vállalkozó katás vagy sem, csak akkor elég a lakossági számla az esetében, ha nem alanya az áfának. És teljesen mindegy, hogy egy betéti társaság katázik-e vagy sem, mert mindenképpen vállalkozói számlát kell nyitnia.