A munkáshitelt máris felvevők száma két hónap alatt csaknem 10 ezerre emelkedett. Ez azonban nem szívta el a keresletet a személyi kölcsöntől, hiszen ebből is sokkal többet vettek fel, mint egy éve, ahogyan a lakáshitelezés szárnyalása is folytatódott. A számok azt mutatják, hogy a 13. havi nyugdíj sok idős ember banki terhein könnyíthetett. 

Februárban is tovább nőtt a háztartások hitelállománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 11 236,5 milliárd forintos csúcsra ért a lakosság hiteltartozása. Történt ez annak ellenére, hogy a folyószámlahitelek együttes összege több mint 15 milliárd forinttal csökkent, a hónap végén már csak 252,3 milliárdos mínuszban voltak a bankszámlák. Ennek legfőbb oka a 13. havi nyugdíj folyósítása lehetett, ez a plusz bevétel már negyedik éve enyhíti jól látható mértékben az eladósodott nyugdíjas háztartások adósságterheit. A hatása azonban nem tartós, tavaly és tavalyelőtt májusban már ugyanakkora mínuszban voltak a bankszámlák, mint január végén. 

Két hónap alatt csaknem 10 ezer munkáshitel

A többi hitelt viszont vitték, mint a cukrot. Személyi kölcsönből 79,3 milliárd forintnyi volt a szerződéses összeg, másfélszer annyi, mint 2024 februárjában. Csaknem 24 ezren igényeltek ebből a kölcsönfajtából, az átlagos hitelösszeg pedig már meghaladta a 3,3 millió forintot. A kamatok szerencsére valamelyest csökkentek, átlagosan 15,72 százalékos kamat és 15,97 százalékos THM szerepelt a szerződésekben. 

A személyi hitelek piacát tehát nem érintette az új slágertermék, a munkáshitel megjelenése, ami páratlan sikernek tűnik az első két hónap adatai alapján. A januári 2426 igénylő után februárban további 7401 fiatal tudta felvenni a kamatmentes hitelt, amelyből két hónap alatt csaknem 38 milliárd forintot folyósítottak, vagyis a csaknem 10 ezer igénylő többsége a maximális 4 millió forintot vagy ahhoz közeli összeget vett fel. 

Az adatok alapján a munkáshitel inkább a babavárónak lehet a konkurenciája, a fiatal házaspárok kedvezményes hitele iránt ugyanis visszaesett a kereslet, hiába lazítottak a feltételein. Az idén már a feleség 35 éves koráig felvehető a maximum 11 millió forintos kamatmentes hitel - tavaly még 30 év volt a korhatár, ennél csak speciális esetben lehetett magasabb -, ennek ellenére januárban és februárban is kevesebb szerződést kötöttek, mint 2024 első hónapjaiban. Februárban 1571 házaspár vett fel babaváró hitelt 17,2 milliárd forint értékben, vagyis szinte mindenki a maximumot kérte és kapta a bankjától. 

A lakáshitelek is nagyon mentek

Februárban minden összeállt a lakáshitelezési bumm folytatásához, sokan vásároltak ingatlant a PMÁP-kamatok felhasználásával, a nyugdíjpénztári megtakarításokat is többen lakáscélra fordíthatták. A szerződéses összeg ismét meghaladta a 120 milliárd forintot, összesen több mint 6100 igénylő volt, az átlagos hitelösszeg még tovább emelkedett, 19,7 millió forint lett. A hitelek árazása nem változott érdemben januárhoz képest, az átlagos kamat 6,55, a THM 6,99 százalékos volt. 

Februárban a használt lakások vásárlására nyújtott hitelek összege 96 milliárd forintra rúgott, ami nem rekord ugyan, de 56 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 60 milliárd forinthoz képest. A növekedés úgy következett be, hogy a lakossági források kiegészültek a január-februári PMÁP kamatfizetésből származó pénzekkel, illetve a visszaváltott állampapírok tőkeértékével, ami erőteljes mozgásokat indított el a lakásvásárlási és -építési piacon.

Az adatokból az látszik, hogy 2025 valóban a kilábalás éve lesz a lakáspiacon dolgozó magyar mikro-, kis- és középvállalatok életében, amelyek növekvő számú és értékű megrendelésre számíthatnak. Ugyancsak jó évben reménykedhet az építőanyag kiskereskedelem, amelynek fő felvevő piaca a lakosság és a lakosságot kiszolgáló kisebb vállalkozások - kommentálta az adatokat Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.