A kormány költségvetési tervezete alapján a Wekerle Plusz Program bankok által közvetített elemeinél kisebb lesz a “jutalék” mértéke a jelenleginél, de olyan nyilatkozat is elhangzott, ami arra enged következtetni, hogy a jelenleg futó állami támogatásoknál is módosítanának azokon a képleteken, amelyek alapján a bankok felé elszámol az állam. De mi egyáltalán ez a jutalék, amit csökkentene a kormány? És milyen hatása lehet ennek az igénylőkre? 

Más képletek alapján számolják majd 2027-től az államilag támogatott hitelek ügyleti kamatait - ennyit biztosan tudunk a jövő évi költségvetési tervezet eddig ismertetett részletei alapján. Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter arról beszéltek a hét elején tartott sajtótájékoztatón, hogy a bankok igazán jól keresnek az állami hitelek közvetítésével, olyannyira, hogy jobban megéri nekik az állami hitelek felé terelni a lakosságot a saját piaci konstrukcióik helyett. A másik oldalról nézve ezeknek a programoknak a finanszírozása az állam, vagyis az adófizetők számára jelentős kiadást jelent.

A tervek szerint a megszokott számítási módok helyett a Wekerle Plusz Program elemeinél már új számítási módot fognak alkalmazni, a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján pedig a már futó programoknál is lehet számítani módosításra ezen a téren. A kormány célja ezzel a kamatköltségek csökkentése.

Mit ért Magyar Péter a bankok jutaléka alatt?

Ahhoz, hogy megértsük, min tervez változtatni a kormány, érdemes röviden összefoglalni, hogyan történik egy államilag támogatott hitel finanszírozása. Minden ilyen típusú hitelnek van egy referenciakamathoz kapcsolt ügyleti kamata, amelynek a számítási módja is meg van adva. Több esetben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által meghatározott valamelyik átlaghozam alapján számítják az ügyleti kamatot.

Mivel ezeket a hiteleket a bankok közvetítik a lakosság felé, ők szedik be a kamatot is. Az ügyleti kamatnak egy meghatározott részét fizetik az igénylők az Otthon Start Program, illetve a CSOK Plusz esetében, a fix fizetendő kamaton felüli részt pedig az állam kifizeti a bankoknak. A babaváró hitel is hasonlóan működik, azzal a különbséggel, hogy a teljes ügyleti kamatot az állam állja. Hogy pontosan mekkora lesz ez a kamatköltség, azt az igénylés pillanatában érvényes referenciakamat, illetve az aktuális jogszabályok határozzák meg.

A bankok emellett egyszeri költségtérítést is kapnak minden megkötött szerződés után, a jelenleg hatályos szabályok alapján

• az Otthon Start Programban és a CSOK Plusz esetén
  • ingatlanvásárlásnál 40 000 forintot,
  • építésre felvett hitel esetén 80 000 forintot,
• a babaváró hitel szerződések után 50 000 forintot.

Az előző kormány többször módosított a képleteken

Ha visszatekintünk az elmúlt évek törvénymódosításaira, látható, hogy az állami hitelek költségeit az előző kormány is próbálta csökkenteni. Több alkalommal is változott az ügyleti kamat számítási módja, illetve a bankok felé alkalmazott elszámolási szabályok. A több mint hét éve futó babaváró hitel esetében ez szépen végigkövethető:

• az induláskor, 2019. júliusban az ügyleti kamat az ÁKK + 130% + 2 százalékpont volt. Ekkor 2,10 százalék volt a referenciakamat és 4,73 százalék az ügyleti kamat a kamattámogatás időszakában.
• 2022. májustól történt egy módosítás, a képlet végén lévő 2 százalékpontos érték 1 százalékpontra módosult. Ekkor a referenciakamat 5,87 százalék volt, az ügyleti kamat pedig a csökkentés után 8,63 százalék.
• 2024-től az alábbi képlet lett érvényes: ÁKK + 110% + 1 százalékpont. Ekkor 7,10 százalék volt a referenciakamat és 8,81 százalék az ügyleti kamat. Emellett a kamatperiódus hosszába is belenyúltak (5 év helyett az első időszakban gyakrabban van kamatforduló), ennek a kamatcsökkentési ciklus időszakában szintén a költségcsökkentés lehetett a célja. 

Az alábbi grafikonon látható, hogy ennél jelentősen nagyobb kamatköltséggel is kellett számolni, például a 2022-ben és 2023-ban megkötött szerződések esetén, amikor az ügyleti kamat 10 százalék felett alakult. 

Az előző kormány emellett több alkalommal csökkentette a szerződések után járó egyösszegű költségtérítést is, így jutottunk el a jelenlegi 50 000 forintos összegig, amiről fentebb írtunk. Emellett korábban a babaváró hitel esetén a fennálló hitelállomány után is kaptak költségtérítést a bankok, de ezt néhány évvel ezelőtt eltörölték. Vagyis az előző kormány több alkalommal is csökkentette a bankok jutalékát a babaváró hitel esetében. 

Ezzel együtt is jelentős összeget emészt fel a babaváró hitelesek támogatása. A Magyar Közlönyben szerda este megjelent idei költségvetési módosítás szerint 2026-ban összesen 274,5 milliárd forinttal számoltak a babaváró hitel működési kiadásainál. A lakástámogatások mellett 14,5 milliárd forintos kiadás szerepel a működési oldalon, a felhalmozási kiadásoknál pedig 414,9 milliárd forint jelenik meg a 2026-os évre. 

Mi történik, ha kevesebb pénzhez jutnak a bankok?

Azt nehéz pontosan megmondani, hogy mennyire éri meg a bankoknak az állami támogatásokat előnyben részesíteni, A kormányzati kommunikáció alapján van tér csökkenteni a kamatköltségeket, ez viszont befolyásolhatja, hogy a bankok milyen feltételekkel kínálják majd ezeket a hiteleket, a kötelező törvénybe foglalt feltételek mellett. 

Az államilag támogatott hiteleket ugyanis jelenleg sokkal nagyobb jóváírási akciókkal hirdetik meg, mint a saját piaci hiteleiket. Ez a folyamat már a babaváró hitelnél elkezdődött, de az Otthon Start Programmal ért igazán a csúcsra. 

Nézzünk meg néhány aktuális példát:

• az MBH Bank az Otthon Startnál jelenleg 230-330 ezer forint közötti jóváírást ígér a felvett hitelösszegtől függően, de plusz szolgáltatás igénylésével összesen 380 ezer forint is elérhető, a babaváró hitel sikeres folyósítása után pedig 130 ezer forint jár.
• Az Erste Banknál a sikeres Otthon Start lakáshitel folyósítás önmagában 200 ezer forintot ér, de további kapcsolt szolgáltatások igénybevétele esetén akár 430 ezer forintig is feltornázható ez az összeg. A babaváró hitelnél az elérhető jóváírás összege 150 ezer forint.
• A K&H Bank az Otthon Starttal összefüggésben összesen 360 ezer forintos jóváírási akciót hirdet, ebből 200 ezer forint a sikeres folyósításért jár. A babaváró hitel igénylésnél összesen 160 000 forintos összeg érhető el, ebből 100 000 forint önmagában a sikeres folyósítás eredménye. 
• A Raiffesien Banknál az Otthon Start igénylésért 200 000 forintot kínál, a babaváró hitel folyósítása önmagában 150 000 forintot érhet. 
• Az UniCredit Bank 250 000 forintos jóváírást kínál a sikeres Otthon Start folyósításért, a babaváró hitel esetében ez legfeljebb 180 000 forint.
• A CIB Banknál 200 000 forint lehet a bónusz az Otthon Start esetében, a babaváró kölcsön esetében pedig 180 000 forint. 

Ha a bankok 2027-től kevesebb pénzt kapnak az állami hitelek után, akkor már nem lesz érdekük ezek felé terelni a lakosságot, ami azt is eredményezheti, hogy a jelenlegi, több százezer forinttal kecsegtető jóváírási akciók megszűnhetnek, vagy legalábbis nem lesznek ennyire vonzóak, szemben a piaci konstrukciókkal.