A magas kamatok ellenére a háztartások egyre nagyobb adósságot halmoznak fel, de nem lakást vesznek, hanem a fogyasztásra kell az extra pénz. A banki betétek összege drasztikusan csökken, bár vannak, akik befektetik a pénzt, és nem felélik. 

Tovább romolhatott júliusban a lakosság anyagi helyzete a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások hitelállománya a történelem során első ízben átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, pedig számottevő hitelfelvétel nincs a piacon. A személyi kölcsönök felvétele még megy úgy, ahogy, de a lakáshiteleknél a korábbi évekhez képest elenyésző volt a folyósítás. A folyószámlahitelek állománya viszont egyetlen hónap alatt újabb 10 milliárd forinttal emelkedett 262,5 milliárd forintra, ami több mint hároméves rekord, és azt jelzi, hogy valóban egyre több háztartásnak okoz gondot kijönni a havi jövedeleméből. 

Egy átlagos bankszámla 40 ezer forint körüli mínuszban zárja a hónapot, de természetesen nagy a szórás ezen a téren, hiszen sok banki ügyfél egyáltalán nem használja ezt folyószámlahitelt, mások pedig lényegesen nagyobb, akár több százezer forintos deficitben állnak a hónap végén. Vélhetően az alacsonyabb jövedelműek növekvő adóssága felhúzza az átlagot. Az ilyen hitelek kamata továbbra is magas, júliusban is tovább nőtt átlagosan 25,38 százalékosra, de a bankok honlapján jellemzőek a jóval magasabb kamatú (40 százalék körüli) ajánlatok is. 

A lakáshitel nem megy, a személyi hitel drága, de népszerű

A többi hiteltípusnál nem figyelhető meg hasonló dinamika, mint a folyószámlahiteleknél. Lakáshitelből 46,6 milliárd forint volt júliusban a szerződéses összeg, ez kevesebb mint az 55 százaléka az egy évvel korábbinak, nem egészen 4500 szerződést írtak alá a hónapban. Ez nem meglepő, a lakáscélú hitelek átlagos kamata még mindig nagyon magas, bár már 10 százalék alatt stabilizálódott, júliusban 9,59 százalékos volt. 

A személyi kölcsönök népszerűsége töretlen, júliusban 42,5 milliárd forintnyi szerződéses összegről számolt be az MNB, ez valamivel magasabb a tavalyinál. A szerződések száma is magas, 23,5 ezer fölött volt az idei hetedik hónapban, pedig a kamatok ijesztően magasak, átlagosan 19 százalék fölött alakultak. Ennél nagyobb számban 2019-ben vettek fel személyi kölcsönt a magyarok, akkoriban viszont a kamatok lényegesen kedvezőbbek voltak. Ez is lehet aggasztó jelzés, elképzelhető, hogy sok család azért választja az eladósodást, mert nem tudja finanszírozni a napi kiadásait a jövedelméből a magas infláció és reálbércsökkenés miatt. 

A babaváró hitelt 2248 házaspár igényelte júliusban 22,2 milliárd forint értékben. A kereslet lényegesen alacsonyabb, mint a megelőző években, de a 2023 eleji nagy visszaeséshez képest valamelyest nőtt. Ennél a hitelnél az év vége felé várható keresletnövekedés, mivel 2024-től jelentősen szigorodnak majd a feltételei. 

A spekuláció egyre kevésbé éri meg

A szabad felhasználású jelzáloghitelek népszerűsége visszaesett a korábbi hónapokhoz képest, amikor 10 milliárd forint feletti összegben vettek fel belőle. 499 szerződést írtak alá júliusban, a szerződött hitelösszeg pedig 7,6 milliárd forintra csökkent, ami nagyjából megfelel a korábbi években megszokottnak. Ez a jelenség azt látszik igazolni, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelt valóban állampapírok (esetleg más értékpapírok) vásárlására használhatták fel az ügyfelek egyfajta lombardhitelként. 

Magyarországon lombardhitelből (értékpapír fedezetű hitel) tilos lakossági állampapírokat vásárolni, de szabad felhasználású jelzáloghitelből lehetséges. Az ilyen kölcsönök kamata 10 százalék körül volt a tavaszi hónapokban, miközben a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 16 százalékot is fizetett, vélhetően ezt a különbözetet igyekeztek megnyerni azok közül sokan, akik felvették ezt a fajta hitelt. A magas - 20 millió forint körüli - átlagos hitelösszegek is ezt támasztják alá. Az elmúlt hónapokban viszont csökkent a lakossági állampapírok kamata, és a legújabb PMÁP-sorozatnál már 25 millió forintban limitálták a maximálisan jegyezhető mennyiséget, ez visszavetheti a nagy értékű ingatlanokra felvett hitelekből megvalósított állampapír-vásárlást. 

Fogynak a betétszámlákról a megtakarítások

A háztartások bankszámláin lévő összeg eközben folyamatosan fogy, a betétek állománya július végére 11 776,8 milliárd forintra csökkent, ami több mint kétéves mélypont. Júliusban a háztartások több mint 154 milliárd forintot vettek ki a betéteikből, az év eleje óta 975 milliárd forintot meghaladó betétkivonás történt. 

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a magas megélhetési költségek miatt a lakosság egy része kénytelen felélni a tartalékait, de az is, hogy a magas infláció miatt egyre többen fektetik be a pénzüket értékpapírokba. Ezt a folyamatot olyan kormányzati intézkedések is ösztönzik, mint a júliustól kiterjesztett szociális hozzájárulási adó, amely a meglévő 15 százalékos kamatadón felül további 13 százalékot von el a betéti kamatokból. 

A lekötött betétek átlagos kamata még júliusban is 12 százalék fölött volt, de a lakossági betétekre csak 4,7 százalékot fizettek a bankok. Ezek az átlagok magyarázatra szorulnak. A 12 százalékos átlagos kamatot a bankok betéti ajánlataiban nem lehetett megtalálni, csak bizonyos kiemelt ügyfélkör vehette igénybe meghatározott feltételek mellett. A bankok a nagyobb, vagyonosabb ügyfeleknél megoldották, hogy a júliusban még 15-16 százalékos jegybanki betétben kössék le a pénzt. A lakossági ügyfélkörnek néhány bank kínált kétszámjegyű betétkamatot, de a nagybankok betéti ajánlatai jellemzően 0 százalék körüliek maradtak.