2022. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Márciushoz képest egy hónap alatt 1,6 százalékkal nőtt az infláció a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. 

A márciusi kissé alacsonyabb havi áremelkedések után áprilisban megjött a kemény drágulási hullám. Az élelmiszerek ára egy év alatt 15,6 százalékkal emelkedett, az árstop intézkedésekkel nem érintett alapvető élelmiszerek jelentős részében pedig a 30 százalékot is megközelíti vagy már meghaladta az éves infláció - írja Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. 

Az élelmiszerárak növekedésén belül a margarin ára 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4 százalékkal nőtt. A szeszes italok 6,7 százalékkal drágultak. 

A forint gyengülése, illetve a nyersanyagok és szállítási költségek emelkedése a tartós fogyasztási cikkek áremelkedését hozta magával. A tartós fogyasztási cikkek ára 11,1 százalékkal lett magasabb. Ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3 százalékkal nőtt. A házi kedvencek élelmezése még az élelmiszereknél is jobban drágult: az állateledelek ára egy év alatt 19,8 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok még úgy is 12,7 százalékkal drágultak 2021 április óta, hogy most már huzamosabb ideje literenként 480 forintban van maximalizálva az áruk a felhasználók többsége esetében.

Hónapról hónapra csúcsokat döntünk 

A KSH jelentése szerint egy hónap alatt, 2022 márciusáról áprilisra a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,4 százalékkal drágultak, A ruházkodási cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7 százalékkal nőtt, utóbbin belül a konyhai és egyéb bútorok 3,0, a szobabútorok 2,4, az új személygépkocsik 2,2, a használt személygépkocsik 1 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 5,0 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, a lakásjavítás és -karbantartásért 1,9 százalékkal kellett többet fizetnünk.

Egy nagybevásárlás 20 százalékkal többe kerül

A Privátbankár.hu Árkosár felmérése már a május eleji árakat nézte meg a boltokban. Ebben a kutatásban minden hónapban ugyanazt a 30 élelmiszert vásárolják meg három hipermarketláncban. Május 2-án ismét végigjárták az Auchan, a Tesco és az Interspar üzleteit, és olyan eredményre jutottak, amelyet az elmúlt 15 évben nem tapasztaltak. Tavaly májushoz képest 21,3 százalékkal lett drágább ugyanaz a nagybevásárlás. Összességében a 30 termék több mint kétharmadának az ára 10 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedett.

A margarin az éves drágulást is toronymagasan vezeti: több mint kétszeresére ugrott az ára egy év alatt (105 százalékkal nőtt). 79 százalékkal drágább lett a sajt, mint tavaly, és májusra berobbant a kenyérár-emelkedés is. 76 százalékkal drágább most a kenyér, mint tavaly májusban - egy kilós félbarnáért például már több mint 400 forintot kérnek el átlagosan. Óriásit drágult a tojás is, 55 százalékkal nőtt az ára - derül ki a Privátbankár Árkosár felméréséből, ami a három hipermarket konkrét árait vizsgálta.

A 9,5 százalékra ugró április inflációs adatnál érdemes azzal is számolni, hogy az áremelkedéseket az üzemanyagok, a rezsi és az élelmiszerek árstopja több százalékkal mérsékli. A mesterséges fékezés nélkül már biztosan jóval 10 százalék felett lenne a pénzromlás mértéke. Elég abba belegondolni, hogy csak az üzemanyagok esetében több száz forinttal magasabb a piaci ár, mint az árstopos literenkénti 480 forint. Ha pedig az üzemanyagért piaci árat kellene fizetni, attól más termékek is tovább drágulnának. Az majd június végén derül ki, hogy mi lesz az élelmiszer árstop sorsa. Ezzel együtt a kormány várhatóan a SZÉP-kártyás pénzek élelmiszerre költéséről és a kamatstopról dönt majd. Utóbbit a lakáshitelesek várhatják izgatottan, hiszen kamatstop nélkül jelentősen megnőne a törlesztőrészletük.

A következő hónapokban várhatóan az árstopok feloldása nélkül is tovább emelkedik Magyarországon az infláció. A gazdaságban továbbra is rendkívüli a túlkereslet, miközben a kínálati sokkok egyre inkább begyűrűznek a fogyasztói árakba - teszi hozzá Virovácz. Hamarosan már a fő inflációs mutató is eléri a kétszámjegyű értéket. Azt, hogy mikor és hol tetőzik az infláció erősen befolyásolják az árstop intézkedések, ám még ezek fenntartása esetében is könnyen lehet, hogy 11 százalék felett tetőzik az inflációs mutató valamikor a harmadik negyedév folyamán. Az év egészét tekintve így várhatóan már kétszámjegyű átlagos inflációval számolhatunk.

Ilyen körülmények között az MNB-nek aligha lesz lehetősége gondolkozni a kamatemelés fékezésén. A jegybank legfrissebb, március végi inflációs előrejelzése szerint 2022-ben 7,5-9,8 (középértékben 8,7) százalék lesz az áremelkedés. A nyár második felében a rosszabb forgatókönyv szerint bőven 10 százalék fölé is nőhet a pénzromlás rövid időre. 2023-ra azonban a jegybank már 3,3 és 5 százalék közötti inflációt vár, 2024-re pedig 2,5-3,5-öt.