Az OTP Pénztárak által készült friss kutatás rávilágít: a 18-35 éves magyar fiatalok kétharmadát legalább közepes mértékű pénzügyi stressz terheli. Minél kevesebb pénzügyi alapot kapott valaki gyermekkorában, annál súlyosabb ez a szorongása. A felmérés rámutat bizonyos összefüggésekre a pénzügyi szocializáció és a felnőttkori öngondoskodás között.

A reprezentatív megkérdezés átfogó képet rajzol az önálló életüket megkezdő fiatalok pénzügyi tudatosságáról, megtakarítási szokásairól és öngondoskodási szemléletéről. Míg a fiatalok fele szerint érdemes fiatalon elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, egynegyedük még egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel, a megkérdezettek mindössze 17% tesz félre nyugdíjra és csak 6% választ összetett megtakarítási formákat.

Az adatok egyszerre mutatják meg az otthoni pénzügyi nevelés hiányának messze ható árnyékát és azt, milyen szerepe lehet a tudatos pénzügyi tervezésnek a szorongás csökkentésében.

Kétharmadot frusztrál az anyagi bizonytalanság

A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy a fiatalok 68 százalékát legalább közepes mértékű pénzügyi stressz terheli, és 35% a közepesnél is nagyobb feszültségként éli meg anyagi helyzetét. A szorongás mértéke azonban nem véletlenszerű: szoros összefüggést mutat azzal, hogy valaki mennyi pénzügyi ismeretet és szemléletet hozott otthonról.

Azok körében, akik gyermekkorukban legfeljebb alapszintű pénzügyi nevelésben részesültek (zsebpénzt kaptak és a spórolásról beszélgettek), 73% él meg legalább közepes stresszt a pénzügyei miatt. Ezzel szemben a tudatosabb pénzügyi szocializációban részesültek között (beavatták őket a pénzkezelésbe, pénzügyi döntések hátterébe, pénzügyi tervezésbe) ez az arány csupán 57% - vagyis a megfelelő gyermekkori pénzügyi alap önmagában is számottevő védelmet jelenthet a felnőttkori szorongással szemben.

Pénz és feszültség - már a gyerekszobában

A kutatás egyértelműen jelzi: a pénzről való nyílt és higgadt családi párbeszéd Magyarországon még mindig ritkaság. A megkérdezett fiatalok mindössze negyedének otthonában folyt a pénzügyekről nyugodt, nyílt kommunikáció, míg a válaszadók 40%-ánál valamilyen feszültség kísérte a pénzről szóló beszélgetéseket, és 16%-nál ez rendszeres konfliktus forrása volt.

A nemi különbségek is figyelemre méltók: a fiúgyerekeket jellemzően jobban bevonták a pénzügyi döntésekbe és ismeretekbe, mint a lányokat. A nők körében ma is magasabb azok aránya, akik úgy érzik, nem kaptak megfelelő pénzügyi alapokat otthonról. Emellett a kutatás enyhe visszaesést is azonosít a generációk között: a most 18-24 évesek valamivel kevesebb pénzügyi ismeretet hoztak otthonról, mint az idősebb, 25-35 éves korosztály - ami a pénzügyi szocializáció terén tapasztalható aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet.

„Ezek az adatok is cselekvésre ösztönöznek. A pénzügyi stressz nem egy szükségszerű állapot, de ahhoz, hogy megtörhessük ezt a ciklust, további összehangolt és célzott intézkedésekre van szükség: pénzügyi edukációra, tudatos megtakarítási szokások kialakítására, valamint az öngondoskodás szemléletének már fiatal korban történő megalapozására. Számos lépést teszünk ennek fejlesztése érdekében, mert hiszünk abban, hogy aki időben megkapja a megfelelő eszközöket, magabiztosabban tudja tervezni a jövőjét.” – mondta el Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.

Az öngondoskodás útján - de még az első lépéseknél

A kutatás azt is feltárja, hova jutottak el eddig a fiatal magyarok az öngondoskodás terén. A megtakarítók körében a legnépszerűbb cél a biztonsági tartalék képzése (59%), ezt követi az utazás és élmények (39%), majd az ingatlan (33%). Ugyanakkor a hosszú távú, jövőorientált öngondoskodás - a nyugdíj- és az egészségügyi célú megtakarítás - egyelőre csak a fiatalok szűkebb körére jellemző. A megkérdezettek 17%-a tesz félre nyugdíjra, és mindössze 6% valósítja meg egyszerre az öngondoskodás összetettebb formáit, azaz amellett, hogy minden hónapban félretesz valamilyen összeget, rendszeresen jár szűrővizsgálatokra és takarékoskodik egészségügyi kiadásokra vagy nyugdíjra.

A fiatalok többsége tisztában van azzal, hogy az állami nyugdíj várhatóan nem lesz elegendő: 43% úgy gondolja, biztosan vagy valószínűleg nem lesz elegendő nyugdíja a megélhetéshez, és 29% egyáltalán nem számít állami nyugdíjra. Mégis, a korcsoport negyede még egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel - miközben a kutatás szerint a válaszadók csaknem fele egyetért abban, hogy már egészen fiatalon érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást.