Hatalmasat ugrott februárban a havi átlagbér összege. A félmillió forint fölötti bruttó kereset azonban csalóka, azt jelentős részt egyszeri tételek okozták. Ezek nélkül számolva a havi bérnövekedés már csak néhány ezer forint az előző hónaphoz képest. Eközben az országon belül hatalmasak a különbségek a leggazdagabb és legszegényebb régiók bérei között. 

Óriási ugrást láthatunk a februári bruttó átlagkereset esetében a fegyverpénz miatt. Részben ennek az egyedi juttatásnak köszönhetően a magyarországi bruttó átlagbér 546 ezer forint volt 2022 februárjában, ami 31,7 százalékkal haladta meg a tavaly februári átlagbért.

A Bank360.hu bérkalkulátorával számolva ez 363 090 forint nettó átlagbért jelent, kedvezmények nélkül. A kiugró emelkedést a Központi Statisztikai Hivatal elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz februári kifizetésével, illetve a már részben előre ütemezett béremelésekkel, valamint a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelésével magyarázza. 

Reálisabb képet mutat a rendszeres, tehát prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli bruttó átlagkereset, amely februárban 445 000 forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ennek a nettója 295 925 ezer forint. Ha ezt összevetjük az előző hónap adatával, akkor azt látjuk, hogy a januári 441 900 forinthoz képest már csekély volt a növekedés.

A bruttó átlagbér mediánértéke 376 300 forint volt, amely 13,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ennek a nettója 250 239 forint. A mediáértéket úgy számítják, hogy az összes keresetet egymás mellé rakják növekvő sorrendben, és kiválasztják azt, amelyik pont középen van. Ez az az összeg, amelynél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint ahányan többet. Valójában tehát ez az a bér, amit a fizetési sorrend közepén lévők keresnek.

A KSH adatai szerint februárban a reálkereset 13,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, 8,1 százalékos inflációval számolva. Tehát a bérek átlagosan ennyivel értek többet, mint egy éve. Az egyszeri juttatások torzító hatása miatt azonban itt is érdemes emlékeztetni a januári adatra, ami 5,4 százalékos reálbér-emelkedést mutatott.

A bruttó átlagkereset februárban a közigazgatásban, védelmi szervezeteknél volt a legmagasabb. Akik itt dolgoztak, átlagosan 926 200 forintot kaptak, ami azt jelenti, hogy adózás után 615 923 forintot vihettek haza. Természetesen itt sem az történt, hogy hirtelen megemelkedett a fizetésük, hanem főként a fegyverpénz egyszeri juttatása okozta ezt a magas havi jövedelmet. A bérek változatlanul a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén voltak a legalacsonyabbak, átlagosan bruttó 303 700 forint, ami 201 960 forint nettó bért jelent.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 562 400, a nők esetében 448 900 forint volt, ez a férfiaknál 25,4, a nőknél 18,8 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bérek emelkedésének a mindennapi költési lehetőségeink mellett abban is szerepe van, hogy mennyi hitelt vehetünk fel. A jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) ugyanis meghatározza a bankoknak, hogy a keresetünkhöz képest maximum mennyi lehet a  havi törlesztőrészlet. Ha tehát növekednek a keresetünk, akkor a bankok is magasabb törlesztőjű személyi kölcsönt vagy lakáshitelt adhatnak. 

Óriásiak az országon belüli különbségek

Ha az adatok mögé nézünk, akkor azt látjuk, hogy nagyon nagyok a területi különbségek a bérekben és a fogyasztásban. Erről egyelőre 2021-es adatok állnak rendelkezésre, de a tendencia ezekből is világosan látszik. Budapest és környéke, valamint az ország észak-nyugati megyéi jövedelmi és a fogyasztás szempontjából sokkal jobb helyzetben vannak, mint a szegényebb megyék.  

A KSH adatai szerint Budapesten az egy főre jutó nettó átlagkereset 2021-ben 359 675 forint volt havonta.  A második Győr-Moson-Sopron megye 308 516 forinttal. Ezzel szemben a legkisebb jövedelmű Szabolcs-Szatmár megyeiek a budapestinél több mint 150 000 forinttal kevesebbet, átlagosan nettó 201 717 forintot vittek haza a hónap végén 2021-ben. Ennél a Békés megyei 213 ezer, a nógrádi 220 ezer és a borsodi 230 ezer is csak kicsivel volt jobb.

Az alacsony bérek nem meglepő módon a fogyasztásban is megmutatkoztak: Budapesten az egy főre jutó éves kiskereskedelmi forgalom tavaly 1,559 millió forint volt, amelyet Pest és Győr-Moson-Sopron megye követett kissé lemaradva. A legkevesebbet költő Nógrád megyeiek viszont csak 939 ezer forintért tudtak vásárolni tavaly egész évben. Még az őket 993 ezres költéssel megelőző Szabolcs-Szatmár megyeiek is jócskán elmaradtak az 1,066 milliós országos átlagról. 

Ugyanezt mutatják a lakásépítésre és -vásárlásra költött forintok is. Budapesten tízezer lakosra vetítve 42, Győr-Sopron megyében 38, Pest megyében 31 lakás épült tavaly.  Ehhez képest Békésben tízezer lakosra számítva 4,9 lakás épült, Nógrádban pedig csak 2,6.