Menekülnek az adó elől a befektetők, sorra nyitják a tartós befektetési számlákat. Az infláció elleni védekezés érdekében az értékpapírszámlák száma kevesebb mint három év alatt 350 ezerrel nőtt. A lakosság kedvencei az állampapírok, de a nagy adóhátrányuk ellenére a befektetési alapok is tartják velük a lépést. OTP-részvényekkel is sokan spekulálnak. 

Mentik a befektetők a pénzüket az adók elől - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Tízezer számra nyílnak az új tartós befektetési számlák (TBSZ) a befektetési szolgáltatóknál, szeptember végén ezek száma megközelítette a 285 ezret, holott az év elején még alig 257 ezer ilyen számla volt a pénzügyi intézményeknél. 

A TBSZ-ek lényege az, hogy a rajtuk lévő értékpapírok árfolyamnyeresége után nem kell adózni, ha a befektető betart bizonyos szabályokat. A 15 százalékos kamat-, illetve árfolyamnyereség-adó mellett a júliustól kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) sem kell megfizetni a számlán lévő értékpapírok nyeresége után. 

A kamatadó és a szocho egyedül a 2019. júniusától kibocsátott állampapírokat nem terheli. A szocho kiterjesztése után vásárolt befektetési alapok hozama után viszont meg kell fizetni a 15 százalékos kamatadót, és júliustól a szochót is, utóbbi közteher alól egyedül az ingatlanalapok mentesülnek. Mivel a befektetési jegyek igen népszerűek Magyarországon, nem meglepő, ha a hozamukat sújtó összesen immár 28 százalékos közterhet egyre többen igyekeznek elkerülni. 

14 millió forint az átlagos egyenleg

Nem csak a TBSZ-ek száma nőtt, de a rajtuk lévő értékpapír-állomány is megugrott, a harmadik negyedév végén már közel járt a 4 ezer milliárd forinthoz, ami történelmi rekord. A számlákon lévő átlagos összeg is historikus csúcson jár, meghaladja a 14 millió forintot, ami azt is jelentheti egyúttal, hogy ez az adót optimalizáló befektetési forma főleg a prémium és privátbanki ügyfélkörben terjedt el. 

A TBSZ-ek a virágkorukat 2010-es évek közepén élték, 2017-ben 360 ezer fölött tetőzött az ilyen számlák száma. Az igazi hanyatlást az állampapírok kamatadómentessége és a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetése hozta el. Miután ez az értékpapír vált az egyik legnépszerűbb befektetéssé Magyarországon, és normál értékpapírszámlán tartva sem kellett utána adózni, sokak számára okafogyottá vált a lejáró TBSZ-ek újranyitása. 

A TBSZ ugyanis az úgynevezett gyűjtőév utáni ötödik év végén lejár és megszűnik. A TBSZ úgy működik, hogy a megnyitás éve a gyűjtőév, ekkor lehet pénzt tenni a számlára, amelyből értékpapírt vásárolnak. Ezt követően már csak a rajta lévő összeggel és értékpapírokkal lehet gazdálkodni. Ha három éven belül megbontja valaki a számlát, kivesz róla pénzt, akkor elbukja a kamatadómentességet. Három év után kedvezményesen adózik a számla, és részlegesen meg is bonható, kivehető róla a megtakarítás egy része úgy, hogy a többi bent marad. Öt év után lejárnak a TBSZ-ek, ekkorra teljesen kamatadó-mentessé válik a rajtuk lévő értékpapírok hozama. 

Mindenki értékpapírban gondolkozik

Az értékpapírszámlák száma általában véve is nagyon gyorsan nő mostanában. Ez nem meglepő, hiszen a bankok a betétekre általában szerény kamatot fizetnek, az infláció viszont tavaly és az idén extrém magasságokba ugrott, ezért a lakosság keresi a magasabb hozamot ígérő befektetéseket. Nagy a kereslet az állampapírokra, a befektetési alapokra, sőt újabban a banki kötvényekre is, emellett sokan spekulálnak a tőzsdén, ahol főleg a bankpapírok (OTP-részvény) forgalma emelkedik ki. 

Az MNB adatai szerint szeptember végén az értékpapírszámlák száma elérte a ​​2 062 703 darabot, ez azt jelenti, hogy csak az idén több mint 130 ezer új számlát nyitottak a magyarok a bankoknál, brókercégeknél és fióktelepeknél. 2020 vége óta már csaknem 350 ezer új értékpapírszámla nyílt az országban, és ebben nincsenek benne azok, amelyeket a Magyar Államkincstárnál igényeltek kifejezetten állampapírvásárlás miatt. 

Érdekesség, hogy a másik adókedvezménnyel járó értékpapírszámla típus, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) iránti érdeklődés nem ugrott meg. Ezek száma továbbra is 90 ezer alatt van, és rajtuk átlagban 462,5 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a kisbefektetők. 

Nagyon mennek a befektetési alapok 

A kisbefektetők teljes értékpapír-állománya is történelmi csúcson van. A háztartásoknál szeptember végén már majdnem 22 ezer milliárd forintnyi értékpapír halmozódott fel, ebből több mint 12 ezer milliárd forintot tett ki az állampapír. A háztartások kilenc hónap alatt csaknem 1900 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be állampapírokba, ennek a legnagyobb részét feltehetően az inflációt követő Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP), amelyen már több mint 6500 milliárd forint van. 

A kamatadóval és szochóval is terhelt befektetések közül a banki kötvények iránti lakossági kereslet is stabil maradt, a háztartásoknál lévő teljes állomány már meghaladja az 540 milliárd forintot, holott egy éve még alig érte el a 70 milliárdot. A befektetési alapok is jól mennek, 1557 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak kilenc hónap alatt, ezzel a háztartásoknál lévő teljes állomány megközelítette a 8 ezer milliárd forintot. 

Az egyedi részvényekkel továbbra is sokan spekulálnak, ha emelkednek az árfolyamok, eladnak, ha esnek, vásárolnak a kisbefektetők. Szeptember végén a háztartások 1392,7 milliárd forintot tartottak magyar tőzsdei részvényekben, ami történelmi rekord, de ez kizárólag az árfolyam-emelkedéseknek köszönhető, mert a statisztika szerint több mint 100 milliárd forintot vontak ki a kisbefektetők az idén hazai tőzsdéről. A megmaradt értékpapírokon viszont nyertek csaknem 300 milliárd forintot az év eleje óta. 

A legtöbben az úgynevezett “egyéb monetáris intézmények”, közismertebb nevükön bankok részvényeivel kereskednek, ami a Budapest Értéktőzsde esetében praktikusan főleg az OTP részvényét jelenti. A háztartások részvényeinek több mint a fele, 709 milliár forintnyi van bankpapírban, ezeken kilenc hónap alatt csaknem 190 milliárd forintos árfolyamnyereség keletkezett.