A csökkenő szerződésszám ellenére is növekedni tudott a lízingpiac, mert annyit drágultak az így finanszírozott eszközök. Újra népszerűvé váltak az euró alapú konstrukciók, a személykocsiknál sokszorosára nőtt az ilyen lízingek száma.

2023 harmadik negyedévében is folytatódott a hazai piac bővülése a Magyar Lízingszövetség legfrissebb jelentése szerint, de ennek motorját elsősorban a növekedő árak jelentették. A kihelyezések nagysága idén elérte már a 634,6 milliárd forintot, ami összességében 6,4 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A teljes portfólió értéke ezzel párhuzamosan 8,9 százalékkal 2 078 milliárd forintra nőtt. A lízingelt eszközök áremelkedésének hatását jól mutatja, hogy mindeközben a szerződések száma 1,7 százalékkal maradt el a 2022-estől.

Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára ez alapján úgy látja, hogy egyelőre jól teljesített a piac, de a látványos eredmény sokkal inkább az emelkedő áraknak, mintsem a növekvő lízing pozíciónak volt köszönhető. Emellett a bővüléshez az is hozzájárult, hogy az ellátási lánc problémái miatt meghosszabbodott határidők következtében még mindig a korábban, akár a tavaly megrendelt eszközök átadása zajlik, bár ezek száma már gyorsan csökken.

A lízingcégek gépjármű-forgalmazóktól kapott információ egyelőre a beruházási kedv lanyhulását tükrözik, a vevők jelentős része továbbra is kivár. Az emiatt csökkenő rendelésállomány előrevetíti akár annak a lehetőségét is, hogy nemcsak a lízingszerződések darabszám, hanem a finanszírozott összege is visszaeshet a következő időszakban.

Az állami kamattámogatott konstrukciók, a Széchenyi Kártya Program keretében elérhető Széchenyi Lízing Max+ mellett ezt a kedvezőtlen folyamatot tompíthatják az egyre általánosabbá váló, a szállítók által támogatott finanszírozási akciók is, mint például a kamatmentes ajánlatok, hiszen a csökkenő kereslet miatt, többek között a személygépkocsi készletek is növekedésnek indultak. A jelenlegi kamatokkal ezek finanszírozása is költségesebbé vált, így a forgalmazóknak akár nagyobb kedvezményekkel is megéri szabadulni a járművektől.

A járművek húzzák a lízingpiacot 

Az egyes eszközkategóriákat tekintve továbbra is a személygépkocsi-kisteherautó-motorkerékpár hármas teszi ki a legnagyobb hányadot: 19,5 százalékos növekedéssel, 323,5 milliárd forint kihelyezéssel a teljes szektor 50,9 százalékát jelentik ez a piacrész. Kedvező trendnek tekinthető, hogy a darabszám annak ellenére sem változott, hogy a forgalomba helyezések száma összesen 1,5 százalékkal. Ez annak köszönhető, hogy bár 3,2 százalékkal kevesebb személygépkocsit regisztráltak, ezzel párhuzamosan a kishaszonjármű kategóriában 9,1 százalékos növekedést figyelhettünk meg. A flottakezelők szintén a tavalyihoz hasonló eredményt mutathattak fel darabszámban, összesen 8243 regisztrált járművel, míg a finanszírozott összeg 16 százalékkal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest.

Nem jelent meglepetést, hogy az idén is a nagyhaszonjárművek képviselik második legnagyobb eszközkategóriát, amely kirobbanó, 27 százalékos növekedést ért el 2022 óta, és 141,2 milliárd forint finanszírozott összeggel a lízingpiac 22 százalékát teszi ki. A bővülést a magasabb árak mellett a forgalomba helyezések emelkedése is táplálta, ami 15,5 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti eredményeket. A szerződések száma ugyan kevésbé dinamikusan nőtt, de így is 12 százalékkal többet kötöttek, mint az előző évben.
 

Részesedésében ugyan jelenleg nem, de egyébként stratégiai szempontból kulcsszerepet töltenek be a hazai lízingpiac 14,6 százalékát képviselő mezőgazdasági termelőeszközök. Ezek 92,8 milliárd forint értékű új üzletet hoztak az idén a lízingcégeknek. Más kategóriákhoz képest az új kihelyezések összegének növekedése jóval szerényebb lett, mindössze 3,6 százalék. Ráadásul a negyedéves trendeket vizsgálva, a harmadik negyedévben a finanszírozott összeg 37 százalékos zsugorodása figyelhető meg az előző év eredményeihez képest. A szerződött darabszámokban pedig 21 százalékos a csökkenés.

A piac 9 százalékát kitevő egyéb gépek esetén duplájára nőtt az átlagos üzletméret, ami néhány jelentős, egyedi ügyletre utal 2023 harmadik negyedévében. Az 57,3 milliárd forint értékű új kihelyezések 23,3 százalékos bővülést jelentenek az előző évvel összehasonlítva, de ha az egyedi ügyletek torzító hatását kiküszöbölve, az első két negyedév átlagos üzletméretével számoljuk a harmadik negyedéves finanszírozott összeget, akkor valójában 11 százalékos a visszaesés.

Az építőipar mélyrepülését egyértelműen tükrözi a lízingfinanszírozások száma is: a finanszírozott összeg 24, míg a darabszám 26,4 százalékkal esett vissza a vizsgált időszakban.

 Az ügyfelek továbbra is óvatosak és kivárnak

A lízingcégek ügyfélkörét tekintve továbbra is a kis- és középvállakozások dominálnak, amelyek a hazai piac 72,6 százalékát teszik ki, míg a nagyvállalatok 14,7, a lakossági kihelyezések pedig csupán 6,2 százalékot.

A lízingszövetség értékelése szerint a beruházások visszaesése továbbra is a magas kamatokkal, a megdrágult bér- és energiaköltségek miatt megemelkedett céges működési költségekkel, illetve az EU-s pályázatok már megszokottá vált leállásával magyarázható. A cégek likviditása romlott, így az elsődleges feladat ennek a megoldása alacsonyabb kamatozású forgóeszközhitellel.

Tarol a pénzügyi lízing

A különböző finanszírozási formák között idén is a pénzügyi lízing dominált, amely a piac 80,6 százalékát fedi le.  Ebből a zárt végű pénzügyi lízing 318 milliárd forintot, míg a nyílt végű pénzügyi lízing 194,5 milliárd forintot jelentett.

Az elsődlegesen az állami és EU-s támogatásokra jellemző, kölcsönökből származó ügyletek értéke nagyjából az előző év eredményeit közelíti meg 63,3 milliárd forinttal és 10 százalékos részesedéssel. Többségében ezek mezőgazdasági gépek beszerzéséhez kapcsolódnak, kisebb részben pedig ipari és építőipari gépek lízingeléséhez használták fel az elérhető forrásokat cégek.
Az operatív lízing összesen 58 milliárd forint kihelyezést tett ki, amely a finanszírozási formák közül 9 százalékot képviselt. Az eszközkategóriákat tekintve ez elsősorban a személyautót és a kishaszonjárműveket foglalta magába, az egyéb eszközöknél ez a megoldás kevésbé jellemző hazánkra Nyugat-Európához képest.

 
Egyre nagyobb a kereslet az euró alapú lízingre

Továbbra is folytatódik az a tendencia, hogy az ügyfelek évről évre növekvő számban döntenek úgy, hogy euró alapon lízingelik eszközeiket. 2021 óta lényegében megduplázódott az euró alapú ügyletek aránya. A két évvel ezelőtti, 21 százalékot és 106 milliárd forintot kitevő, euró alapú finanszírozások tavaly már 28 százalékra és 166,5 milliárd forintra emelkedtek, míg idén 261 milliárd forinttal már 41 százalékos piaci részesedést hasítottak ki maguknak. A gyors növekedés okainak megértéséhez fontos kiemelni, hogy a nagyhaszonjárművek lízingje meghatározó része mindig is euró alapú volt. Idén azonban már egyéb gépek jelentős részét és egyre több mezőgazdasági gépet, sőt személygépkocsit is ebben a formában finanszíroztak a lízingcégek.

A személygépkocsiknál a tavalyi 280 eurós szerződésről 4028-ra ugrott a darabszám. Ez az eltolódás viszont egyértelműen a forint és euró kamatszint közötti különbözet eredménye.

Recesszióban is ugyanannyi fogy a Széchenyi Lízingből 

A jelenlegi kamatok mellett továbbra is fontos a kkv-knek, hogy államilag támogatott lízingforrásokhoz jussanak, amelyeket teljesen beruházásra fordítanak. Az első három negyedévben a Magyar Lízingszövetség tagjai 126 milliárd forint értékű finanszírozási szerződést kötöttek ebben a konstrukcióban, ami összesen 7755 darab szerződést jelent. Ezek az eredmények némileg elmaradnak a tavalyi teljesítménytől, a csökkenés azonban elsősorban az EXIM termékek volumenében történt: a kihelyezések összege a tavalyi 40 milliárd forintról 29,7 milliárd forintra csökkent az idei évben.

Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban a korábbi programoknál kisebb hangsúlyt kapott a lízing. Az EXIM termékeit elsősorban nagyhaszonjárművek finanszírozására veszik igénybe az ügyfelek, de fontos szerepet játszanak az ipari gépek finanszírozásában is. Másrészt a csökkenés összefügg azzal is, hogy a támogatások ellenére is magasabb a kamatszint a korábbi évekhez képest, ugyanakkor a kedvezőtlenebb gazdasági környezet, többek között a magas infláció is hozzájárul beruházási kedv visszaeséséhez.

A Széchényi Kártya sikerét az is kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a gazdasági recesszió és az alacsonyabb beruházási szándék ellenére is elérte finanszírozott összegben a tavalyi év eredményét, 95 milliárd forintot, 6605 darab szerződéssel. Ebben az esetben kkv-k sokkal szélesebb körben használják fel az elérhető forrásokat: vezet a mezőgazdaság, de kevéssel marad el mögötte a kishaszonjármű, majd ezt követik a nagyhaszonjárművek, az ipari gépek és az építőipari gépek.