Az önköltséges képzésekre felvett hallgatók több mint fele nem iratkozik be az egyetemre, mert túl drágának tartja a képzést - derült ki az OTP Bank friss felméréséből. Bár az ilyen diákok komoly hátrányból indulnak a többi juttatást illetően is, ez nem jelenti azt, hogy le kellene mondaniuk álmaik képzéséről. 

Hiába jelent hatalmas lehetőséget a diploma, az OTP Bank felmérése alapján úgy tűnik, ezzel a lehetőséggel sokan nem tudnak élni, mert anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak a felsőoktatásban való részvételt. A megkérdezettek 57 százaléka inkább lemond a felsőfokú tanulmányairól, ha nem veszik fel állami képzésre, mert az önköltséges képzést nem tudják, vagy nem szeretnék vállalni. Mindössze 8 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem számít neki a finanszírozási forma, és mindenképpen elvégzi a kiszemelt képzést.

Minden negyedik válaszadó jelezte, hogy bár a családban gondot okoz a szülők számára a diákok anyagi támogatása, mégis, amennyire csak lehet, segítik a gyermeküket. A diákok 42 százalékának a szülei azonban egyáltalán nem rendelkeznek elegendő megtakarítással ahhoz, hogy fedezni tudják az egyetem költségeit, százból csupán egy diák nyilatkozott úgy, hogy nem okoz gondot a szülőknek ez a kiadás. A szülők szűkös anyagi lehetőségei miatt a diákok 39 százaléka a diákhitel felvétele mellett dönt.

A felsőoktatás idején felmerülő anyagi problémák megoldásaként a diákok az első helyen a tanulmányokkal párhuzamosan történő munkába állást említették, a szülőktől való pénzkérés a második helyen áll, a diákhitel csak a harmadik helyen szerepelt. A rangsorban az utolsó két helyre szorult az a lehetőség, hogy elhalasztják a tanulmányaikat, és munkát keresnek, valamint, hogy személyi kölcsönt vesznek fel.

Az önköltséges hallgatóknak felfelé lejt a pálya

Különösen hátrányos helyzetbe kerülnek azok a diákok, akik lemaradnak az államilag támogatott helyekről és csak önköltséges képzést tudnak igénybe venni. Amellett, hogy fizetniük kell a tandíjat, ösztöndíjra sem jogosultak, kollégiumi férőhelyet sem kaphatnak, és a rendszeres szociális támogatásokat sem vehetik igénybe. Az ösztöndíjas hallgatók emellett más, kisebb juttatásokra is pályázhatnak, amiből akár az étkezésüket is meg tudják oldani. 

Az önköltség láttán sem kell feltétlenül lemondani a továbbtanulásról - írja közleményében az OTP Bank. Azt viszont elismerik, hogy már a kezdeti kiadások is nagyobbak, így ki kell fizetni a tandíjat, ha más városba került az egyetemista, akkor albérletet kell finanszírozni, és a tanév hátralévő része is nagyobb kiadásokkal jár, mint az ösztöndíjasok számára. Az önköltséges képzésben résztvevő hallgatóknak érdemes jól tanulni, így kiérdemelhetik, hogy átkerüljenek az állami képzésbe, ahol elérhetővé válnak a különféle juttatások. 

Milyen hallgatói juttatásokra lehet pályázni?

A felsőoktatási képzésben elérhető hallgatói juttatásokat két fő csoportba lehet besorolni. Egy részüket a szociális helyzet alapján lehet igényelni, míg a többit az elért eredmények alapján a teljesítmény alapján tudják kiosztani az intézmények. 

Az első csoportba tartozik az alaptámogatás, amelyre azok jogosultak, akik először létesítenek állami ösztöndíjas hallgatói jogviszonyt, és támogatásra jogosultak. 

Ezt a támogatást azok vehetik fel, akik 

• fogyatékossággal élnek vagy az egészségügyi állapota miatt rászorulnak,
• hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek,
• családfenntartók,
• nagycsaládosok,
• árvák vagy félárvák,
• gyámságuk nagykorúságuk miatt szűnt meg. 

Az alapképzés kezdetén igényelhető összeg 83 300 forint, ami az éves hallgatói normatíva 50 százaléka. Ezt az összeget a beiratkozást követő első félévben öt részletben elosztva kaphatják meg a hallgatók. Mesterképzésben résztvevőknek ez az összeg valamivel magasabb, 124 950 forint a 2023-as őszi félévében (az éves hallgatói normatíva 75 százaléka). 

A képzés alatt végig igényelhető juttatás a rendszeres szociális támogatás, röviden szoctám. Felsőoktatási intézménytől függetlenül az elbíráláskor különösen az egy háztartásban élők számát, jövedelmi helyzetét, egészségi állapotát veszik figyelembe, illetve emellett más szociális tényezőket is számításba vesznek. A szociális helyzetük alapján a hallgatóknak kalkulálnak egy pontszámot, ami alapján kiderül, ki mekkora támogatásban részesül. Ez az összeg a rászorultságtól függően minimum 16 660, illetve halmozottan hátrányos helyzet igazolása esetén minimum 33 320 forint. 

A szociális támogatásnak van egy rendkívüli verziója is, amit akkor lehet igénybe venni, ha a hallgató szociális helyzete váratlanul romlik (elhalálozik egy családtagja, gyermeke születik stb.). Ez egy egyszeri juttatás, az összege pedig attól függ, hogy mi történt a hallgatóval vagy a családjával. 

Ösztöndíjból is többféle van

Szintén szociális alapon lehet igénybe venni a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjat. Ennek a támogatásnak az elbírálását nem az egyetemek végzik, hanem annak a településnek az önkormányzata, ahol él a hallgató, és ahol beadta a támogatási kérelmet. Folyósítani azonban már az egyetem fogja, a támogatás összege pedig két részből adódik össze: a felét az önkormányzat fizeti, a másik felét pedig a felsőoktatásért felelős minisztérium. A Bursa Hungaricát a tanulmányok alatt végig igénybe lehet venni, viszont erre csak azokon a településeken van lehetőség, amelyek részt vesznek a programban. Ezt a támogatási formát az önköltséges hallgatók is igénybe tudják venni. 

A teljesítmény alapú juttatások közé tartozik a tanulmányi ösztöndíj, ennek összege intézményenként, de akár karonként és szakonként is eltérhet, ezért erről minden esetben az adott karon érdemes tájékozódni. Az ösztöndíjjal kapcsolatos kritériumok közé tartozik, hogy 

• a legalacsonyabb összeg nem lehet kevesebb, mint 8330 forint, de vannak intézmények, ahol ennél magasabbról indul a minimum. A maximum összeg általában 40-50 ezer forint között van, de ez is eltérhet intézményenként. 
• Fontos még, hogy az állami ösztöndíjas képzésben résztvevő hallgatóknak is legfeljebb csupán az 50 százaléka részesülhet ebben az ösztöndíjban, az önköltséges hallgatók pedig egyáltalán nem kaphatnak ebből a juttatásból. 

Az első félévben ezt még nem lehet igénybe venni, hiszen nincs olyan tanulmányi eredmény, amely alapján odaítélhetnék, illetve az utolsó féléves eredmény után sem lehet erre a pénzre számítani. 

A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat (vagy köztársasági ösztöndíjat) a kiemelkedő tanulmányi átlaggal rendelkező és tudományos diákköri munkában is eredményesen részt vevő, állami ösztöndíjas hallgatók kaphatják meg. Minden intézményből az aktuális hallgatói létszám alapján csak a legjobbak kaphatják meg ezt az ösztöndíjat, a juttatás egy teljes tanévre jár, és havonta 40 ezer forint. A 2023 szeptemberében felvett hallgatók legkorábban a 2024/2025-ös tanévre nyújthatnak be pályázatot.  

Azoknak a hallgatóknak, akik nem kapják meg a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat, lehetőségük van elnyerni a kiemelt tanulmányi ösztöndíjat. Ez ugyan valamivel kevesebb pénzzel jár (havonta 20-30 ezer forint), de ezt is a rendszeres tanulmányi ösztöndíjon felül lehet megpályázni.

Sportra, közéleti munkára is járhat támogatás

A tanulmányaik mellett aktívan sportoló hallgatók számára több ösztöndíj is elérhető, például a Jó tanuló, jó sportoló ösztöndíj. Emellett a különböző sporteredményekért, tudományos versenyeken, például OTDK-n elért eredményekért külön-külön is lehet ösztöndíjat kapni, de ez függ az adott felsőoktatási intézmény által kínált lehetőségektől is. 

Azt is díjazzák az egyetemek, ha a hallgatói közéletben vállal valaki szerepet. A Hallgatói vagy Doktorandusz Önkormányzatokban végzett munkáért közéleti ösztöndíjat kapnak a hallgatók. Az erre vonatkozó szabályok annyiban eltérnek más hallgatói juttatásoktól, hogy a közéleti ösztöndíjról szóló információk nyilvánosságra hozhatók. 

Bár a diákok számára elérhető juttatások tárháza szélesnek tűnik, az egyetemisták, főiskolások többsége ezek közül csak keveset tud igénybe venni még az állami képzésben is. A juttatások összege ráadásul az elmúlt években nem sokat emelkedett, így az inflációt az egyetemisták is érzik a bőrükön.

Érdemes továbbtanulni önköltséges hallgatóként is

Az önköltséges hallgatóknak érdemes hajtani, egy részük ugyanis akár már az első év után kiérdemelheti, hogy átkerüljön az állami ösztöndíjasok közé, ezután pedig ugyanúgy jogosulttá válnak a fenti juttatásokra, mint a többi ösztöndíjas. Ehhez kiemelkedő tanulmányi átlagra van szükség, ha ezt sikerül elérni, utána akár a képzés végéig élvezheti a diák az állami ösztöndíjas lét előnyeit. A tanulmányi átlag számítása egyetemenként eltérő lehet, érdemes a tantárgyakat úgy felvenni, hogy nagyobb eséllyel pályázhasson a félév végén a diák az állami ösztöndíjas helyre. 

Emellett több, az OTP közleményében is említett lehetőség áll a hallgatók előtt, amelyeket érdemes megfontolni. A diákmunkát például egyre több hallgató tudja összeegyeztetni a tanulmányaival, emellett a diákhitel több formája is elérhető. A képzési költségekre felvehető Diákhitel 2 kamatmentes, a Diákhitel 1-re pedig kamatstopot vezetett be a kormány. 

A nőknek pedig a tartozások összegéből a későbbiekben is van lehetőségük lefaragni, akár le is nullázhatják a hitelt.

• 30 év alatti nők gyermekvállalása esetén a diákhitel tartozás 100 százalékát elengedi az állam,
• szintén nőknél a második gyermek után elengedik a tartozás felét (az életkortól függetlenül),
• a harmadik gyermek után elengedik a teljes tartozást a nők számára,
• a hölgyek emellett minden gyermekvállalás után kérhetik a törlesztés felfüggesztését is kamattámogatással egybekötve. 

A diákhitel igényléshez az idei tanévtől kezdve kötelező diákhitel számlát nyitni, amelyet több bank is kínál, a hagyományos diákszámláknál kedvezményesebb feltételekkel.