Egyre többen használják a mobiljukat a boltokban vásárlásra. A bankkártyák negyedét már regisztrálták valamelyik alkalmazásba, és minden ötödik vásárlásnál már telefonnal fizetnek bankkártya helyett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. 

Kilenc évvel a tranzakciós illeték bevezetése után ismét történelmi rekord közelébe emelkedett a magyarországi bankszámlák száma. A 2014-ben az átutalásokra és készpénzfelvételre bevezetett díjak, valamint az egyre alacsonyabb kamatkörnyezet hatására két-három év alatt mintegy 450 ezer bankszámla tűnt el a piacról, 2022 végére azonban a 10,751 millió fölé emelkedett a számlák száma. A forintszámlák száma 9,58 millió forintra ugrott, a devizaszámláké 1,171 millió forintra emelkedett. Utóbbi történelmi csúcs, és vélhetően komoly szerepe lehet ebben annak is, hogy tavaly történelmi mélyponton lévő forint láttán sokan kezdtek devizavásárlásba. Csak az utolsó negyedévben - ekkor került az euró ára 430 forint fölé - mintegy 30 ezer devizaszámlát nyitottak Magyarországon. 

A bankkártyák számában nem történt számottevő változás, a korábbi trendek folytatódtak. A betéti kártyák száma 8,8 millió darab körül áll, a hitelkártyáké lassan csökken, alig éri el az 1,1 millió darabot. Ami jól látható: a vásárlásra is használt bankkártyák (mintegy 7 millió ilyen bankkártya van Magyarországon) negyedét már valamilyen mobiltárcába is beregisztrálták, és elég sokat fizetnek is így a boltokban. Az utolsó negyedévben lebonyolított 420 millió vásárlási tranzakció több mint 18 százalékát már mobillal fizették ki több mint 540 milliárd forint értékben. Egy év alatt 77 százalékkal nőtt a mobilos vásárlások száma, az értéke pedig megduplázódott, igaz, az utóbbi adatban szerepet játszhatott a magas infláció is. 

Kevesebb az ATM

A bankkártyás elfogadóhelyek száma nagyjából stagnál, nem egészen 229 ezer terminál van az országban, nem egészen 140 ezer boltban vagy más fizikai kereskedőnél és 42 ezer webáruházban lehet most kártyával fizetni. Az ATM-ek száma tovább csökkent, már alig éri el a 4700 darabot, ebből megyeszékhelyen kevesebb mint 900 automata maradt. A helyzet hamarosan változhat, hiszen az MNB egy rendelettel a bankautomaták számának növelését írta elő a bankok számára. 

A kártyás vásárlási forgalom továbbra is nagymértékben nőtt a megelőző év azonos időszakához képest, belföldön és külföldön egyaránt. Ez azért sem meglepő, hiszen magas volt az infláció, mindenki többet költött. Ennek köszönhető valószínűleg az is, hogy sokkal kisebb mértékben nőtt a vásárlások darabszáma, mint az értéke. Belföldön a tranzakciók darabszáma 17, értéke viszont 32 százalékkal haladta meg az előző évi szintet: több, mint 385 millió tranzakció történt 3583 milliárd forint értékben. A határon átnyúló vásárlási forgalomban a tranzakciók darabszáma 22, értékbe pedig 38 százalékkal bővült a megelőző év azonos időszakához képest, így elérve 36 millió tranzakciót 527 milliárd forint értékben.

Az áremelkedések a készpénzfelvételi tranzakciókon is látszanak. Bár az ilyen műveletek száma egy százalékkal visszaesett, az értékük 7 százalékkal nőtt 2021 utolsó negyedévéhez képest. A 2477 milliárd forint értékű készpénzfelvétel azonban már messze elmarad a kártyás vásárlások értékétől.

A fizetési kártyák mellett az átutalási tranzakciók terén is folytatódott a növekedés. A hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forint átutalások darabszáma 3, értéke majdnem 22 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának adatait. Ezen belül az azonnali fizetések darabszáma közel 9, értéke pedig több mint 26 százalékkal nőtt, ezzel meghaladta a 48 millió darabot és a 12 517 milliárd forintot.

Több a bankkártyás visszaélés

A kiberbűnözők a tavalyi utolsó negyedévben is folyamatosan szedték az áldozatokat. 2022 negyedik negyedévében a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma kicsivel több, mint 41 ezer, az okozott kár értéke pedig 1101 millió forint volt. A harmadik negyedévhez képest nőtt a visszaélések száma, viszont azok összértéke csökkent. 

A sikeres visszaélések aránya továbbra is elhanyagolható a forgalomhoz képest - hangsúlyozza az MNB -, ez azonban aligha vigasztalja azokat, akik áldozattá váltak, és pénzt veszítettek. A visszaélések jellege megváltozott, már nem az ellopott bankkártyákkal követnek el csalásokat a bűnözők, ennél kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak. Egyre gyakoribbak a megtévesztésen, illetve pszichológiai manipuláción alapuló csalások, amelyeknél az ügyfelek figyelmetlenségét, illetve naivitását próbálják kihasználni a csalók. Fontos az ügyfelek tudatosságának növelése ezen a téren, mert ez hozzájárulhat a visszaélések megakadályozásához - figyelmezetett a jegybank.