Emelkedik a munkanélküliek száma, az elemzők pedig a bérek növekedésének a lassulására számítanak: az alkalmazottak nagy része mégis optimistán tekint a jövőbe - derül ki az NN Biztosító egy tavalyi kutatásából.

Idén januárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 97 ezren váltak munkanélkülivé, ezzel a munkanélküliségi ráta 5 százalékra emelkedett. Az elemzők szerint ennek az oka a koronavírus második hulláma. 

A KSH által közölt adatok alapján 2019 végén kezdett a munkanélküliségi ráta három havi mozgóátlaga emelkedni. A mutató 3,7 és 3,2 között kis mértékben ingadozott az azt megelőző két évben, inkább javuló tendenciát mutatva. A koronavírus-járvány azonban betett a gazdaságnak. Először tavaly nyár elejére 1,5 százalékot romlott ez a mutató, aztán egy rövid mérséklődés után 2021 januárjára újra a munkanélküliségi ráta emelkedését láthatjuk: most 4,3-on áll ez az érték. 

Az alkalmazotti státuszban dolgozók nagy része azonban az NN Biztosító egy tavaly nyári kutatása alapján* úgy gondolja, hogy a járvány végeztével a válság gazdasági hatásai nem tartanak majd tovább egy évnél, és utána stagnálás vagy egyenesen növekedés várható. A felmérésben résztvevők 69 százaléka volt ezen az állásponton.

*Az NN Magyarország megbízásából a Micra Market Research által végzett kutatás, amely a magyarországi 18-59 éves internet használókat nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint reprezentálja. A kutatásban hullámonként 1000 válaszadó vesz részt. Az eredményeket az alkalmazotti státuszban dolgozók körében riportoljuk, esetükben a minta elemszáma 640 fő. A kutatásra 2020 júniusában került sor.A válaszadóknak csupán egy kis része, 15 százaléka gondolta úgy, hogy nem találna megfelelő állást. Ezzel szemben a többség, 69 százalék úgy vélekedett, hogy pár hónap alatt találna az aktuálisnál is jobb vagy csak egy kevéssel rosszabbul fizető munkát. 

A KSH adatai mást mutatnak. 2021 januárjában a munkakeresés időpontja 9,4 hónap volt, ami javulást jelent az előző év, 10 havi átlagához képest, de egyik adat sem azt vetíti előre, hogy az átlagot tekintve gyorsan lehet munkát találni ma Magyarországon.

Munkájuk elvesztésével legtöbben a következő kiadások csökkentésével fogná vissza a háztartási büdzsét: a nem fontos vagy mindennapi költségek mérséklésével (35 és 32 százalék). A válaszadók több, mint egyharmada a megtakarításait élné fel a munkanélkülisége alatt.

Ha kicsúszna a lábunk alól a talaj, mint ahogy a koronavírus-járvány bebizonyította, hogy ez bármikor előfordulhat, érdemes lehet elgondolkodni az öngondoskodás lehetőségén. A munkanélküliségi támogatás vagy a táppénz segít, de ezek vagy csak rövid ideig járnak.

Ilyen esetekben nyújthat megoldást például az NN Biztosító és a Bank360 csoportos jövedelempótló biztosítása, mely állásvesztés vagy keresőképtelenség esetén segít. Négy csomag érhető el, amelyek egy káresemény fennállására 50, 100, 150, illetve 200 ezer forintot fizetnek, elenyésző, havi pár ezer forintos biztosítási díj mellett. A konstrukció megkötése a csoportos voltából eredően teljesen online, ha pedig életbiztosítást is választunk mellé, kedvezmény jár a fizetendő díjból.