Azokra a többlakásos, de egy mérőórás ingatlanokra is többszörös kedvezményes árú gázmennyiséget ad egy új rendelet, amelyek nem társasházakban vagy lakásszövetkezetekben vannak. Megmutatjuk, kik és hogyan vehetik igénybe ezt a sokat érő lehetőséget.

Adott még egy plusz rezsikedvezményt a kormány a gázhasználóknak. Az új rendeletében bevezeti a családi fogyasztói közösségek fogalmát. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha egy társasháznak vagy lakásszövetkezetnek nem minősülő ingatlanon több, de legföljebb négy „lakás rendeltetési egység” van. Erről a település jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítvány köteles kiállítani.

Az igazolás kiállításakor a ténylegesen kialakult állapotot kell figyelembe vennie, és az épület jogszerű használatát kell vélelmeznie a jegyzőnek. Ez azt jelenti, hogy ennek az igazolásnak a kiadása szempontjából mindegy, hogy a lakások kialakítása, használata egyébként jogszerű-e vagy sem. Ha az ingatlanon több (maximum négy) lakás van, akkor ki kell adni az igazolást.

Ez az igazolás azonban csak a kedvezményes rezsicsökkentett gázár igénybevételéhez használható fel a rendelet szerint, tehát ezt a jegyző dokumentumot nem lehet lobogtatni más eljárásban, például a lakás minősítés igazolására. Egy ilyen igazoláskérésnek megvan azonban az a veszélye, hogy ugyan a jegyző kiadja ezt a rezsicsökkentett gázárhoz, de lehet, hogy éppen ennek során észleli a jogellenes használatot, állapotot, amiből a tulajdonosnak és az ott élőknek származhat kellemetlensége.

A hatósági bizonyítvány birtokában egy (azaz közös) mérőóra esetén is annyiszor jár a kedvezményes árú gázmennyiség, ahány lakás az okiratban szerepel. Ilyen hatósági bizonyítvány nélkül csak mérőóránként (mérési) helyenként jár a kedvezményes mennyiség (kivéve a közös gázfűtésű társasházaknál, lakásszövetkezeteknél, amelyekre külön szabályok vonatkoznak).

Az igazolás birtokában a gázszolgáltatótól lehet igényelni a többletmennyiséget, ami a kérelem benyújtását követő hónap elsejétől jár időarányosan (ez az évi mennyiségre vonatkozik augusztushoz képest). Az éves kedvezményes mennyiség jelenleg mérési helyenként 63 645 MJ/év (1729 köbméter/év). Ha tehát a jegyző kiadja a több lakásról szóló hatósági bizonyítványt, akkor az abban szereplő lakások számával kell megszorozni ezt a mennyiséget. Ezt arányosítja majd a szolgáltató a hónapok számával, valamint a leolvasás és fizetés formájától függően a gázfogyasztási jelleggörbével.

A kérelmezőnek büntetőjogi és kártérítési felelősséget kell vállalni azért, hogy a kérelemben szereplő lakásszám valós. Ha a szolgáltató kérésére lefolytatott ellenőrzés során az eljáró hatóság (jegyző, építésügyi hatóság) kideríti, hogy ez nem így van, akkor súlyos büntetésre számíthat, ugyanis a jogosulatlanul igénybe vett mennyiséget a piaci ár (tehát a kedvezményesnek már így is sokszorosát kitevő) másfélszeresén kell kifizetni.

A kedvezményes gázár jelenleg bruttó 2,865 forint/MJ, míg a piaci ár szeptember végéig 21,416 Ft/MJ, októbertől december végéig pedig 22,002 Ft/MJ.

Az új szabály ugyan a többgenerációs lakóingatlanokban élők hátrányos megkülönböztetésének a megszüntetéseként harangozták be, de a szabályozásból látszik, hogy a plusz kedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az ingatlanon lévő lakásokban rokonok laknak vagy sem. Ha a jogszabály szerint több lakásosnak minősíthető a lakóingatlan, akkor a kedvezmény akkor is jár, ha például albérlők laknak benne. Sőt, a rendeletben nincs szó arról, hogy a lakásokban laknia is kell valakinek, tehát a plusz kedvezmény attól függetlenül jár önálló lakásonként, hogy abban lakik-e valaki vagy sem.

Mi minősül „lakás rendeltetési egységnek”?

Azt, hogy a kedvezményes gázár szempontjából mi minősül önálló „lakás rendeltetési egységnek”, az új jogszabály szerint a 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendeletben foglaltak szerint kell elbírálni az alábbiak szerint:

A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

• a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
• a főzést, mosogatást és az étkezést,
• a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
• az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását (élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 négyzetméter hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi a pihenést és az otthoni tevékenységek folytatását - kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést - és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

A 30 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 négyzetméteresnek kell lennie. Ebbe és a lakószoba legalább 8 négyzetméterébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.

Extra kedvezmény a csokos tetőtérbeépítésekre

Az új rendelet plusz kedvezményes gázmennyiséget ad azoknak is, akik a családi otthonteremtési támogatást (csok) tetőtér-beépítésre veszik igénybe. Ezt a lakáscélú állami támogatásról szóló támogatói okirat bemutatásával kaphatják meg a jogosultak. Ezzel praktikusan megduplázható az ilyen, egy mérőórás, de plusz tetőtérbeépítéses lakóingatlanokban a kedvezményes mennyiség.