Miközben az elemzők már azt találgatják, hogy az MNB mikor kényszerül mégis kamatemelésre az elszálló árfolyam miatt, újabb ütést kapott a forint, ezúttal Amerikából. Nekünk már az is rossz, ha az USA-ban magas az infláció. Az angol fontért már több mint 500 forintot kellett adni.

A forint euróárfolyama csütörtök délelőtt már 433 fölé ment, de ott megpihenni látszott, sőt a kormányzati bejelentéseket követően valamelyest javult is. Ekkor azonban Amerikából kapott egy pofont, amitől gyorsan ismét felugrott, ezúttal már 434-ig.

Amíg az elmúlt napok gyengülésében nem látszottak új nemzetközi hatások, a környező országok devizái nem is szenvedtek úgy, mint a forint, most egy külföldi gazdasági hír rontott a magyar fizetőeszköz helyzetén.

Az USA-ban ugyanis közzétették a friss inflációs adatokat, amelyek rosszabbak lettek a vártnál. Az amerikai éves fogyasztói árindex 8,2 százalékkal nőtt szeptemberben, ami az augusztusi 8,3-hoz képest még mérséklődést is jelent, de ettől az elemzők valamivel jobbat vártak. Ráadásul az infláció összetétele is rossz. Legyen ez az amerikaiak baja, nekünk megvan a magunké a 20,1 százalékos hazai inflációval – mondhatnánk. A pénzpiacok azonban sajnos nem így működnek, egy vártnál kedvezőtlenebb amerikai hír végigfut az árfolyamokon, és az olyan rossz bőrben lévőknek fájhat a legjobban, mint a forint.

Ez a hír azonban csak rövid ideig befolyásolja a forint árfolyamát, kisebb kilengést okoz. (A nap végére ki is fújta valamelyest az árfolyam, az euró 430-ba került, a font pedig 500 alá süllyedt.) A piac most egyre inkább arra figyel, hogy a rövid idő alatt drasztikusan romló árfolyam képes-e rábírni a Magyar Nemzeti Bankot az újabb kamatemelésre. Amióta ugyanis a jegybank szeptember 27-én bejelentette, hogy leáll ezzel, és az utolsó emelés után 13 százalékon tartja az alapkamatot, már lassan 30 forintot gyengült a forint az euróhoz képest, és a dollárral és fonttal szemben sem jobb a helyzet. Az angol fontért már 500 forintnál is többet kellett adni a devizapiacon, ami még sohasem fordult elő.

Az MNB-nek csütörtökön elvileg lett volna módja új jelzést adni a piacnak, azonban a betéti tenderén nem nyúlt a kamathoz, igaz, erre nem is különösebben számítottak az elemzők. Egy rendkívüli kamatemelésre már annál inkább. Vannak olyanok, akik már egy eddigieknél nagyobb, akár 2 százalékosnál magasabb kamatemelést is elképzelhetőnek és szükségesnek tartanának a forint védelmében, valamint az infláció további emelkedésének meggátolása érdekében.

Ha ugyanis tartósan ilyen gyenge marad a forint, vagy még akár tovább romlik, az meg fog jelenni az inflációban is. Ezzel pedig a jegybank eddig nem számolt. Az MNB ugyan arra számít, hogy az infláció még valamelyest emelkedni fog, de a megfékezéséhez már nem tartott szükségesnek további kamatemelést. Egy újabb, 10 százalék felé araszoló forintgyengülés azonban ezt a prognózist felboríthatja, hiszen jelentősen tovább drágíthatja az importot, ami különösen az energiaáraknak jelenteni újabb mélyütést, és a rezsiemelés után a lakossági tarifák további emelkedését okozná.