2018. október 16-án, kedden este aláírta a köztársasági elnök a lakástakarékpénztárak állami támogatásának megvonásáról szóló törvénymódosítást, így az október 17-én, szerdán hatályba is lépett. Ez azt jelenti, hogy az október 17-ei dátummal aláírt szerződések esetében már nem vehető igénybe az állami támogatás. Mi várható most, hogy a lakástakarék elvesztette a legnagyobb vonzerejét, és milyen lehetőségeink maradtak, ha lakáscélú megtakarításba fektetnénk a pénzünket? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, amit a lakástakarékpénztárakkal történtekről tudni érdemes.

Egy korszak véget ért: a lakástakarékpénztárak elmúlt két évtizede

1997. január 1. óta köthetünk lakástakarék szerződést - ebben az évben indult a Fundamenta Lakáskassza -, ami az eddig elérhető állami támogatással kiegészítve összesen több millió magyar állampolgárnak segített a lakáscélok elérésében, legyen szó felújításról, lakásvásárlásról vagy a meglévő lakáshitel terheinek az enyhítéséről. Egyedi jellemzői, hogy az LTP szerződésekre nem kell kamatadót fizetni, illetve, hogy a megtakarítás mellett kedvezményes, fix kamatozású lakáshitelt lehet igényelni.

A lakástakarék számlanyitás lehetőségét a befizetések után járó évi 30 százalékos állami támogatás tette a lakosság és a társasházak számára az egyik legnépszerűbb pénzügyi konstrukcióvá, mivel a támogatás alanyi jogon járt mindenkinek, akinek a nevére szerződés volt kötve. Ha a szerződő fél vállalta a havi 20 000 forintos befizetést 10 éven keresztül, ez szerződésenként 720 000 forintos állami támogatást jelentett. Ezt az állami támogatást szüntette meg a kormány 2018. október 16-án.

Ez történt néhány nap alatt: így szűnt meg a lakástakarékpénztárak állami támogatása

Október 15-én, hétfőn délelőtt nyújtotta be Bánki Erik fideszes képviselő a törvényjavaslatot, amely szerint felmenő rendszerben megszüntetnék a lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatását. Ezt azzal indokolta, hogy „ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak” – ez állt a Parlament weboldalán is elérhető törvénymódosító javaslat indoklásában. Az elsődleges cél az lett volna, hogy új lakások épüljenek a támogatás segítségével, ez azonban nem valósult meg a módosító javaslat szerint, ezért van szükség a módosításra.

A 30 százalékos állami támogatás az európai viszonylatokat nézve valóban magas volt, emiatt lehetett számítani csökkentésre, de a támogatás 100 százalékos megszüntetése a piac szereplőit is meglepetésként érte.

A módosító javaslat gyorsított eljárásban került a parlament elé, 2018. október 16-án, kedden délelőtt már vitáztak és szavaztak is róla a képviselők. Áder János köztársasági elnök még aznap aláírta a törvényjavaslatot, a Magyar Közlönyben pedig még kedden este megjelent a megszavazott módosítás. Ez azt jelentette, hogy a módosító javaslat beadásától számított 48 órán belül hatályossá vált a lakástakarékpénztárak állami támogatásának a megvonásáról szóló törvény.

Magyarországon négy lakástakarékpénztár működik, ebből háromnál volt lehetőség szerződést kötni állami támogatással. Az Aegon Lakástakarékpénztár egy hónappal ezelőtt függesztette fel értékesítési tevékenységét, a Fundamenta Lakáskasszánál, az OTP Lakástakarékpénztárnál és az Erste Lakástakarékpénztárnál október 16-án lehetett utoljára úgy lakástakarék-szerződést kötni, hogy arra még igénybe lehessen venni a 30 százalékos, évente maximálisan elérhető 72 000 forintos állami támogatást. Szerda óta már nincs erre lehetősége a magánszemélyeknek és a társasházaknak sem.

A hírek hatására , hogy lakástakarékszámlát nyisson, az LTP-k fiókjaiban hosszú sorok kígyóztak, egészen kedd estig. Azzal kapcsolatban, hogy a kétnapos dömping alatt hány szerződést kötöttek a pénzintézetek, egyelőre nincsenek pontos adatok. A Bank360 szakértői becslése szerint sok ügyfél használta ki az utolsó pillanatot, a szokásos havi volumen három-négyszeresét is elérhette az utolsó napokban kötött szerződések száma.

Mit veszítünk az állami támogatás megszűnésével?

Egy sokak számára elérhető, mindössze havi 5 000 forintos befizetéssel elindítható megtakarítási formát, amit a 30 százalékos állami támogatás tett vonzóvá az ügyfelek körében. A négyéves futamidejű lakástakarék-szerződéseknek a kockázatmentes hozama 10,28-12,54 százalék között alakult, ami szinte kizárólag az állami támogatásnak köszönhető. Nem véletlen, hogy a magyar lakosság körülbelül 13 százaléka rendelkezik lakástakarék-számlával, hiszen ilyen kedvező feltételekkel nincs más elérhető lakáscélú konstrukció a piacon.

A lakástakarékpénztárak másik előnye a magas várható hozam mellett az volt, hogy azok számára is elindítható volt a megtakarítás, akik nem rendelkeztek magas jövedelemmel; havi 20 000 forint befizetésével már elérhetővé vált az évente maximálisan elérhető 72 000 forintos állami támogatás, de ha valaki ennél kisebb összeg befizetését tudta csak vállalni, arra is volt lehetőség.

A futamidő alatt összegyűlt tőke, kiegészítve az állami támogatással és a lakástakarékpénztár által fizetett betéti kamattal sok esetben nem volt elegendő egy új vagy használt lakás vásárlásához, de arra például tökéletes volt, hogy lakáshitel igénylése esetén ebből lehessen finanszírozni az önerőt, vagy a lakástakarékszámlán összegyűlt összeggel kevesebb hitelt kelljen felvenni.

Az így összegyűlt pénzt ezenkívül lehetett fordítani felújításra, és arra is, hogy a már felvett lakáshitelt előtörlesszük belőle, amivel csökkenthetjük a hitelkamatot vagy rövidíthettük a futamidőt. Egy lakáscélhoz akár több szerződést is köthettünk, a közeli hozzátartozók közreműködésével. Így nemcsak a befizetett tőkét tudtuk megsokszorozni, hanem az állami támogatást is, hiszen az minden szerződéskötésnél ugyanúgy igénybe vehető volt.

Számszerűsítve: ha egy négytagú családban mindenkinek a nevére kötöttek lakástakarékszerződést, vállalták a 4 x 20 000 forintos havi befizetést 10 éves megtakarítási idővel, akár négyszer 720 000 ezer forint állami támogatással is gazdagabbak lettek, ami új vagy használt lakás vásárlásánál nagy könnyebbséget jelentett.

Végleg elbúcsúzhatunk a lakástakarékpénztáraktól?

Egyelőre biztosan nem. A törvénymódosítás a lakástakarékpénztárak működésére nem vonatkozik, „csupán” az állami támogatás megvonásáról rendelkezik. Mivel ez volt az elsődleges vonzereje az LTP-knek, a megtakarítók nem valószínű, hogy tolongani fognak, hogy szerződést köthessenek, hiszen az állami támogatás nélkül a jelenlegi betéti kamat nem tesz hozzá annyit a befizetett tőkéhez, hogy megérje lakástakarékszámlát nyitni, vállalva ezzel a megtakarított összeg felhasználására vonatkozó megkötéseket. Az érvényben lévő szerződéseket természetesen továbbra is kezelni fogják a pénztárak. Mivel az állami támogatás továbbra is jár a határidő előtt megkötött szerződésekre, így még legalább 10 évig lesznek aktív szerződések a rendszerben. Az biztos, hogy a jelenlegi helyzetben a lakástakarékok számára elsődleges feladat lesz a költségeik optimalizálása.

Milyen lehetőségek maradtak, ha valaki lakásvásárláson gondolkodik?

A kormány nem titkolt célja a lakosságot más lakáselőtakarékossági és lakástámogatási formák felé terelni a lakástakarékpénztárak helyett, de ezek csak egy szűkebb réteg számára elérhetőek, és nem is használhatóak fel minden célra, amire a lakástakarékpénztáraknál összegyűlt megtakarítás. Emiatt nem is lehet érdemben összehasonlítani egymással az LTP-t, valamint a kormány által preferált CSOK-ot (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) és NOK-ot (Nemzeti Otthonteremtési Közösség).

A CSOK felhasználhatósága megváltozott 2019-ben. Az igényelt összeget fel lehet használni felújításra is, illetve magasabb összegű támogatásban részesülhetnek azok, akik 5.000 fő alatti településen szeretnének ingatlant vásárolni. A kedvezményes kölcsönösszeg a háromgyerekes családoknál 10 millió forintról 15 millió forintra nőtt, illetve 2019-től a kétgyermekes családok is igénybe vehetik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású hitelt.

A lakástakarékhoz képest azonban továbbra is egy szélesebb réteg esne el az állami támogatástól, hiszen a CSOK továbbra sem jelent megoldást azok számára, akik nem szeretnének vagy nincs lehetőségük gyermeket vállalni, már felnőtt gyermekük van vagy egyedülállók. Azok számára sem elérhető ez az út, akik a meglévő lakáshitelükbe szeretnének „beletörleszteni”, illetve azoknak is problémát jelenthet a CSOK igénylése, akiknek nincs meg az elvárt önrészük a lakáshitelhez, mivel ezt nem minden hitelintézetnél váltja ki a támogatás.

Jelenleg a CSOK-kal maximálisan 15 millió forint támogatást lehet igényelni, de ez csak abban az esetben lehetséges, ha egy házaspár három gyermeket vállal és új építésű lakásba költöznek. Használt lakás vásárlása esetén, két gyermekkel például ugyanez az összeg már a másfél millió forintot sem éri el, egy gyermek vállalásakor pedig 600 000 forint az igényelhető támogatás összege. A CSOK-nak nem feltétele a lakáshitel, de van rá lehetőség, hogy a lakástámogatás összegét kedvezményes lakáshitellel kombináljuk.

A kormány által másik előtérbe helyezett pénzügyi megoldás lakáscélú megtakarításokra a NOK, vagyis a Nemzeti Otthonteremtési Közösség, ismertebb nevén a lakáslottó. A NOK lényege, hogy a tagok közösségekbe szerveződve gyűjthetik a befizetéseiket, amelyekkel a közösségi megelőlegezéssel a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást. A NOK 180 hónapos futamidejű, 15 millió forintos szerződéses konstrukció esetén legfeljebb 4,5 millió forintos állami támogatást nyújt. A legkisebb igényelhető összeg 10 millió forint, a futamidő pedig legalább 120 hónap, vagyis 10 év.

A lakástakarékpénztárak által kínált lehetőségeket a NOK sem tudja kiváltani, hiszen a vagyonközösségbe befizetett összeget csak új lakás vásárlására lehet fordítani; aki használt lakást szeretne venni, annak ez nem járható út. A vagyonközösségek legnagyobb hátránya, hogy nem lehet pontosan kiszámolni a szerződésben szereplő futamidőn belül, hogy pontosan mikor jutnak a tagok lakáshoz. A havonta befizetendő összeg a minimálisan igényelhető összeg miatt jóval magasabb, mint a lakástakaréknál; ez a családok egy részét valószínűleg kizárja ebből a lehetőségből, és inkább azok számára nyújt kedvező lehetőséget, akiknek egyébként sem okoz gondot havonta nagyobb összeget félretenni.