A járvány okozta kötöttségekből kiszabadulva ismét sokan utazunk hosszabb belföldi vagy külföldi nyaralásra, ami alatt az üresen maradt házunk, lakásunk váratlan meglepetést okozhat nekünk. Egy kutatásból kiderült, hogyan próbáljuk őriztetni, és ezzel megóvni a károktól, vagy legalább mielőbb tudomást szerezni róluk.

Mind a belföldi, mind a külföldi utazásoknál ráfér a turizmusra az élénkülés, hiszen az utóbbi két évben 2,5-2,8 millióan utaztak belföldön legalább 5 napos pihenésre, szemben a 2019-es évvel, amikor 3,8 felett volt az utazók száma. Emellett az elmúlt két évben 3,9-4,4 millió volt a többnapos külföldi utazások száma, míg a járvány előtt meghaladta a 9 milliót. 

Egy hosszabb nyaralásnál, külföldi utazásnál azonban nemcsak az a kérdés, hogy biztosíthatjuk be magunkat a váratlan helyzetekre, hanem az is, hogyan őrizhetjük, figyelhetjük az üresen hagyott ingatlanunkat. Ezzel ugyanis elejét vehetjük a bajnak, vagy ha már megtörtént, megelőzhetjük a nagyobb kárt. Ha például egy egyhetes adriai nyaralásunk első napján otthon elkezd szivárogni egy vízcső, akkor nagyon nem mindegy, hogy ezt egy napon belül veszi valaki észre, vagy csak mi akkor, amikor hazaérünk. Ugyanez lehet a helyzet a viharkárokkal is. Természetesen ahogyan a külföldi útjainkra köthetünk utasbiztosítást, úgy az ingatlanunkra is lakásbiztosítást, de ebben az esetben is fontos, hogy az ne maradjon huzamosabb ideig felügyelet nélkül, még ha az elutazás előtt meg is tettünk minden szükséges óvintézkedést.

A K&H biztos jövő felmérése arra kereste a választ, hogy az utóbbi években mi történt a válaszadók lakásával a nyaralás alatt, kire bízták az ingatlan felügyeletét. A 30-59 évesek döntő többsége, 91 százaléka arról számolt be, hogy nem történt káresemény az utazásuk alatt az elmúlt években: ez lényegében megegyezik a 2021-ben és 2020-ban mért értékkel. Akiknél káresemény történt, jellemzően műszaki hiba vagy természeti csapás, vihar volt az okozó. Betörésről mindössze 1-3 százalékuk számolt be mindhárom évben.

A megkérdezettek többsége, 71 százaléka úgy gondoskodik a lakásfelügyeletről, hogy kulcsot ad egy családtagnak. Ez főként a magas- és közepes jövedelműekre jellemző, az alacsonyabb jövedelműeknél kevésbé. A kutatásban több választ is megjelölhettek a megkérdezettek, akik közül 67 százalék azt mondta, hogy megbíz egy-egy ismerőst vagy családtagot azzal, hogy ürítse a postaládát, 64 százalékuk pedig a szomszédot kéri meg, hogy figyeljen a lakásra. A kutatás tavalyi és 2020-as eredményei szerint a korábbi években a válaszadók hasonló arányokban választották ugyanezeket a megoldásokat.

Kisebbségben vannak azok, akik egyszerű riasztóberendezéssel védik a lakást: ez a megkérdezettek 23 százalékára igaz, ami szintén megfelel a korábbi évek eredményeinek. Távfelügyeleti rendszer 17 százalékuknak van, csakúgy, mint tavaly, 2020-ban azonban még közel 23 százalék számolt be ilyen védelemről.

A kutatás adataival összhangban a lakásbiztosítási károkon belül a betörések elenyészőek, az arányuk az elmúlt két évben a 0,5 százalékot sem érte el. A legjellemzőbb káresemények közé a vezetéktörés és a vihar okozta problémák tartoznak. Az egy-egy lakásbiztosításokhoz kapcsolódó káreseményre átlagosan 67 ezer forintot fizetett a társaság, ami mintegy 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

A nyaralásra indulásunk előtt nem árt megnéznünk a meglévő lakásbiztosításunkat, hogy van-e benne assistance szolgáltatás. Ha ugyanis igen, akkor egy váratlanul előálló helyzetben ennek keretében a biztosító segít a vészhelyzet elhárításában. Ez akkor is nagy könnyebbség, ha otthon vagyunk, hát még akkor, amikor több ezer kilométerre, és ott áll a szomszédunk egy éppen szétázó lakásban, és azonnal mestert kellene kerítenünk. Ha pedig még nincs lakásbiztosításunk, akkor ebből a szempontból érdemes eleve olyat kötnünk, amiben van ilyen szolgáltatás.