Egyelőre csak azt mondta el a kormány, hogy mennyit akar beszedni az extraprofit-adóból, de azt még nem nagyon közölte részletesen, konkrétan hogyan. Jön a repülőjegyadó, nő és az értékpapírügyletekre is kiterjed majd a tranzakciós illeték. Nem lesz olcsó üzemanyag a külföldi járműveknek.

Ismertette a kormány, hogy a szerdán bejelentett extraprofit adóból melyik ágazatból mennyit akar elvonni: évi 800 milliárd forintot 2022-ben és 2023-ban. A kormányszóvivői tájékoztatón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt még csak részben árult el, hogyan szednék ezt be konkrétan. Azt világossá tette, hogy ezek az adók a jelenleg is hatályban lévő különadók egyéb elvonásokon felül vezetik be. 2022-ből ugyan már öt hónap eltelt, de Nagy Márton szerint a kormány 2022-re is szeretné beszedni a teljes összeget.  

A bankoktól évi 250 milliárd vonna el a kormány, ezen felül pedig a tranzakciós illeték kiterjesztésével további 50 milliárdot. A bankszektor Nagy Márton szerint a magas jegybanki és hitel, valamint rendkívül alacsony betéti kamatok különbözetéből tesz szert most olyan magas nyereségre, aminek egy részét el szeretné vonni. Nagy Márton az adó részleteiről annyit mondott, hogy azt a nettó kamateredmény, díj- és jutalékbevétel alapján fogják meghatározni. Ezek alapján az látszik bizonyosnak, hogy a tranzakciós illeték nem részletezett kiterjesztését megérezhetik az ügyfelek, hiszen az eddigieket is lényegében lenyeletik velük a bankok. A kamat-, díj-, és jutalékbevételénél is felmerülhet az, hogy ezeket igyekeznek majd növelni az ügyfelek terhére a bankok, hogy az extra adó ellenére megőrizzék a nyereségszintjüket.

A tranzakciós illetékből úgy szedne be a kormány évi 50 milliárddal többet a jelenlegi 230 milliárdhoz képest, hogy az értékpapír-tranzakciókra is kiterjeszti azt. Ezen felül az illeték maximumát pedig a jelenlegi 6000 forintról 10 ezer forintra emeli az átutalások és az értékpapír-tranzakciók esetében is. Az értékpapír-tranzakciók illetéke alól mentesek lesznek a Magyar Postánál és a Magyar Államkincstárnál végrehajtottak. Valamilyen módon a kormány a Revolutot és a Transferwise-t is bevonná a tranzakciós illeték alá.

A biztosítási szektorból évi 50 milliárdot vár a kormány, amit arra alapoz, hogy az öngondoskodás növekedése miatt 20 százalékos díjbevétel-növekedésre tehet szert. Nagy Márton szerint itt a nettó díjbevételre vetnék ki a plusz adót, azaz az eddigi teher növekedne.

Az energiaszektortól évi 300 milliárd plusz pénzt szedne be a kormány. Nagy Márton szerint ez alapvetően a Molt érintené. Ezt a Mol által feldolgozott orosz olajon keletkező extra nyereségre alapozza, hiszen ez az olajfajta sokkal olcsóbb, mint a máshonnan származó alapanyag. Ezen felül Nagy Márton szerint a Molnak a saját olaj- és gázkitermelésén is extra nyeresége képződik a megugró árak miatt. (Ezt a szénhidrogén bányajáradék háromszorosra növelésével szedi be a kormány, erről csütörtökön már meg is jelent a jogszabály.) A 300 milliárdból 50-et a bioetanol és bioüzemanyag termelőktől, valamint jövedéki alkoholt is előállító keményítőgyártóktól szedne be az állam.

Az energiaszektort érintené az a bejelentés is, hogy ezután a magyar benzinkutakon hatósági, 480 forintos áron csak magyar rendszámú járművek tankolhatnak. Ez nyilván csökkenti az érintett cégek elszenvedett veszteségeit. Az már más kérdés, hogy a kutaknál hogyan tudják ezt majd folyamatosan ellenőrizni például nagy forgalom idején. 

Frissítés: csütörtök éjszaka kijött a Magyar Közlönyben a tankolást szabályozó rendelet. E szerint ha a benzinkutak külföldi járműnek csak nem hatósági áron adhatnak el üzemanyagot. Ha ennek megállapításához szükséges, akkor kérhetik a jármű honosságának igazolását, azaz a forgalmiját.  Kivételt képeznek azoknak az országoknak a járművei, ahol szintén hatósági áras az üzemanyag. Ezeket az országokat a külügyminiszter rendeletben határozza meg. A benzinkutaknál a nagy totemoszlopokon a hatósági árakat kell feltüntetni, de a kútoszlopoknál már a piaci áron pörög a számláló. A hazai autós tehát a tankoláskor majd a piaci árat látja, de a kasszánál a hatósági áron fog fizetni a rendelet szerint.

A kereskedelmi láncoktól 16 milliárd forint plusz adóbevételt vár a kormány, amit a megugró kiskereskedelmi forgalmon keletkező extra nyereségre alapoz. Nagy Márton még csak itt árulta el, hogy a felső, nagy hálózatokat érintő adókulcs a jelenlegi 2,7 százalékról 4,1 százalékra nő az árbevétel arányában. A középső kulcs pedig 0,4-ről 1,0 százalékra.

A telekommunikációs szektornak plusz 40 milliárdot kell fizetnie járvány okozta megváltozott felhasználói szokásokból fakadó többletforgalom miatt. Az új adó itt forgalom alapú lenne. Várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalom alapján vetnék ki.

A légi közlekedési cégektől 30 milliárd forintot vár a kormány. Azt Nagy Márton nem tette világossá, hogy ezeknél a cégeknél miért képződne extraprofit. Az ő levezetése alapján is a legjobb esetben is a 2019-es alatt lesz az utasforgalom, bár az növekszik a járványidőszakhoz képest. Itt említette legkonkrétabban az adó mértékét Nagy Márton. Induló utasonként 10-15 euró lenne a plusz adó mértéke. Ez alaposan megemelheti a szuper olcsó fapados repülőjegyárakat, hiszen már eleve 4000-6000 forint lesz az adó egy jegyen. Ez még annak is érdemben növeli az utazási kiadásait, aki nem extra olcsó jeggyel repül, hiszen még egy 80-120 ezer forintos jegynél is 5 százalékos sápot jelent. 

Az már egy későbbi háttérbeszélgetésen derült ki, hogy valójában ezt a sápot  nem is a légitársaságok fizetnék be a költségvetésbe, hanem a repülőtéri földi kiszolgáló cégek szednék be tőlük. Akárhogyan is lesz, ennyivel szinte biztosan megdrágulnak majd a repülőjegyek, így ezt a terhet legjobb lenne már eleve repülőjegyadónak vagy repülési adónak hívni. 

Az extra adókkal terhelt ágazatok között újként jelentette be Nagy Márton a gyógyszerforgalmazókat (ide nem értve a patikákat). Tőlük 20 milliárdot vár a kormány. Nagy Márton szerint a járvány hatására megnövekedett a gyógyszerforgalom, ami indokolja az elvonást. Ez is az eddigi teher növelésével valósul meg, a tb-támogatásból kell többet visszafizetni.

Régi-új ágazata a különadóknak a reklámipar. 2023-tól ismét kivetik az ide tartozó cégekre a különadót, amiből 15 milliárdot vár a kormány. Azt Nagy Márton érdemben nem indokolta, hogy miből képződik ezeknél a cégeknél extra profit.

Az egyes extra adók és elvonások részletes szabályai napokon belül megjelennek majd a Magyar Közlönyben.

Kiderült az is, hogy az extraprofitadónak nevezett elvonásokon felül lesznek még adómeelések, amiből további 100 milliárdos bevételt akar évente a kormány. Nem részletezett mértékben nőne a népegészségügyi adó, a dohány- és alkoholtermékekre kivetett jövedéki adó. A cégautók adóztatása is úgy változik, hogy magasabb legyen belőle a bevétel. Ezeket a módosításokat majd Varga Mihály pénzügyminiszter fogja ismertetni.

A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott az is, hogy a kormány jövőre 5,2 százalékos éves inflációval, 4,1 százalékos növekedéssel és 3,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.