Az energiatanúsítványon feltüntetett energetikai besorolás az ingatlan energiafogyasztását jellemzi, és lakásvásárlásnál vagy építésénél kötelező elkészíteni. Az érvényben lévő energetikai besorolási osztályok az AA++ és a JJ energetikai minősítések között helyezkednek el. A magyar ingatlanok túlnyomó része még inkább az alacsonyabb energiahatékonysági kategóriákban helyezkednek el.

2016-ban lépett életbe a jelenleg is hatályos, 12 kategóriát felsoroló dupla betűs energetikai minősítés, ami már szigorúbb a korábbi egy betűs besorolásoknál. A BB és afeletti energiaosztály esetében például a fogyasztás egy részének már megújuló energiaforrásoknak kell fedeznie. Ez egyik a feltétele a zöld hitel igénylésének is.

A legjobb energiahatékonyságú ingatlanok

Az AA++, AA+, AA és BB energetikai besorolások már elérik vagy felette vannak a Közel nulla energiaigény (KNE) szintjének megfelelő osztálynak, vagyis ebben az esetben a megújuló energia részarányának már legalább 25 százalékosnak kell lennie. Az AA-val kezdődő három csúcskategóriás energetikai besorolás esetén pedig minden helyiségben külön elektronikus szabályozóval kell ellátni a fűtési és hűtési rendszereket, és az időjárásfüggő működést is meg kell oldani.

Jelenleg még elenyésző a magyar ingatlanok esetében a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő, tehát legalább BB besorolású ingatlan, az EU irányelvek hazai bevezetése miatt azonban 2022. június 30. után már nem kaphat használatbavételi engedélyt az olyan újépítésű ingatlan, amely nem éri ezt a szintet.

Az MNB Zöld Otthon Program keretében kedvezményes, nagy összegű lakáshitelt kaphat az, aki vállalja, hogy az általa megvásárolt vagy felépített újépítésű ingatlan eléri majd a BB energetikai besorolást.

Az átlagosnál korszerűbb energiabesorolások

A CC, DD, EE besorolásoknál már nem szükséges megújuló energiát használni, de ezek az energiahatékonysági kategóriák még mindig kifejezetten kedvezőnek számítanak és alacsony fenntartási költségek mellett működhetnek. Név alapján a korszerű, az azt megközelítő és az átlagosnál jobb energetikai minősítéssel rendelkező ingatlanok tartoznak ide.

Kifejezetten sok magyar ingatlant jellemez ez a három besorolás, aminek részben a szigorú szabályozási gyakorlat is az oka. Ugyanis, ha egy ingatlan energiafogyasztása kifejezetten alacsony, de nem éri el a megújuló részaránya a 25 százalékot, legfeljebb CC energiabesorolás adható. Szintén ez a helyzet egy társasházi lakás esetén, ha az épület maga nem lett felmérve vagy valamelyik lakás nem érné el a BB szintet. Ezek miatt a CC besorolási osztály tartalmazza a legtöbb magyar ingatlant, a hazai lakások és házak ötödét.

Habár újépítésű ingatlan 2022 júliusától már nem vehető használatba BB energiaosztály alatt, egy használt lakás gond nélkül megvásárolható ilyen energetikai besorolások mellett is és várhatóan az energiafogyasztás is kedvező lesz ebben az esetben. Az ingatlannak azonban mindenképpen rendelkeznie kell érvényes energiatanúsítvánnyal a megvásárláskor.

Az energiapazarló otthonok

Az FF, GG, HH, II, JJ energiaosztályok már az átlagos vagy annál rosszabb energiagazdálkodást lehetővé tevő ingatlanokat mutatják. Ezek már nem mondhatók olcsó fenntartásúnak, bár a kifejezetten elavult, régebben épített és évtizedek óta fel nem újított ingatlanok ennek a listának is a vége felé, az II energiaosztályba tartoznak. A súlyosan elavult JJ osztályban már csak kevés ingatlan található az energiatanúsítvánnyal rendelkező ingatlanok körében. Ugyanakkor az átlagos FF energetikai osztályba tartozó vagy annál rosszabb besorolású, 20-30 éve épült és korszerűsítésen át nem esett otthonok aránya még így is magas.

Az ilyen otthonunkat érdemes korszerűsíteni, hogy spóroljunk a fenntartási költségeken. Ebben segíthet a lakásfelújítási támogatás is, vagy a preferált települések esetében a falusi CSOK. A Budapest Banknál és az Unicreditnél kedvezményes piaci hitelek is elérhetőek abban az esetben, ha teljesítjük az energiaosztályra előírt feltételeket.

Ez kell az energiatanúsítvány megszerzéséhez

Az energetikai besorolás során a számításokat elvégző szakértőnek a 7/2006 TNM rendelet előírásai szerint kell az energiatanúsítványt kiállítania, aminek a jogszabály szerint tartalmaznia kell többek között a helyszíni szemlét is, és csak arra jogosult szakértő mérnök állíthatja ki a hitelesített dokumentumot.

A szakmai előírások számos paramétert lefednek, így olyan körülményeket is összesítenek, ami elsőre nem feltétlenül vehető észre, például, hogy milyen technológiával valósul meg a fűtési rendszer. Az energetikai tanúsítvány ára néhány tízezer forint az ingatlan méretétől függően, és többnyire 10 évre szól.